Drón találta el Zaporizhzhia 6-os turbincsarnokát

Május 30-án harci drón csapódott a zaporizzsjai atomerőmű 6-os blokkjának turbinacsarnokába. Sugárzás nem szivárgott ki. A turbinacsarnokban nincs nukleáris üzemanyag és primer hűtőközeg sem; a kár nagyjából olyan, mintha egy ipari generátortermet ért volna találat (World Nuclear Association). A támadás mégis komolyabb hiányra mutatott rá, mint maga a szerkezeti sérülés: az Európai Uniónak nincs önálló eszköze annak ellenőrzésére, mi történik Európa legnagyobb atomerőművében, és nincs polgári védelmi terve arra az esetre sem, ha a hűtés leállna.

Tizenhat nap eszkaláció

A dróntámadás nem előzmény nélkül történt. Oroszország május 13. és 25. között összehangolt nyomásgyakorlást folytatott: Oresnyik hiperszonikus rakétákkal támadott ukrán városokat, nagyjából 64 ezer katonát érintő nukleáris gyakorlatokat tartott, és nyilvánosan követelte a front közelében élő civilek evakuálását. Ezt a sorozatot zárta le a május 30-i találat a 6-os blokknál.

Európában Ausztriában, Belgiumban és Hollandiában kapta a legerősebb határon átnyúló figyelmet az eset; ezekben az országokban Zaporizzsját kontinentális biztonsági kérdésként kezelték. A kormányzati reakciók lassabban követték a sajtót. A román környezetvédelmi hatóság megerősítette, hogy a sugárzási szintek normálisak maradtak (Radio Romania). Lengyelország augusztusig meghosszabbította az országos riasztási protokollokat, ezek azonban terrorizmusra és infrastruktúra-szabotázsra vonatkoznak, nem határon átterjedő radiológiai veszélyhelyzetre (Dziennik). Bulgária, amely az 1986-os csernobili katasztrófa után Európában a legmagasabb egy főre jutó sugárterhelést kapta, egyáltalán nem adott ki közleményt.

Beépített vakfolt

Zaporizzsjában hat reaktormag folyamatos hűtésre szorul, miközben az ezt biztosító rendszerek állapota Oroszország 2022. márciusi erőműfoglalása óta romlik. A külső áramellátás többször megszakadt. Ha az áramellátás és a tartalék generátorok egyszerre elég hosszú időre kiesnek, a fűtőelemek túlmelegszenek. Ez vezetett Fukusimában is a balesethez.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, az ENSZ nukleáris ellenőrző szervezete négy, rotációban dolgozó ellenőrt tart a helyszínen, de a mozgásterük erősen korlátozott. Az ukrán nukleáris hatóság az NAÜ igazgatótanácsa előtt azt közölte, hogy az ellenőröket nem engedik be a reaktorcsarnokokba, és nem beszélhetnek közvetlenül az ukrán személyzettel (News Ukraine). Május 31-ig a csoport nem kapott hozzáférést ahhoz sem, hogy megvizsgálja a legutóbbi sérülést (Internazionale/Reuters). Rafael Grossi főigazgató 2022 szeptembere óta javasolja egy „nukleáris biztonsági védelmi zóna” létrehozását. Oroszország ezt elutasította. Az NAÜ végső eszköze az ügy továbbítása az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé (NAÜ-alapokmány, XII. cikk), ahol Oroszországnak állandó vétójoga van.

Az EU ezt a helyzetet saját strukturális vakfoltjával súlyosbítja. Nincs önálló nukleáris hírszerzési kapacitása. Az európai kormányok teljes mértékben az amerikai és brit hírszerzési információmegosztásra támaszkodnak, ha tudni akarják, milyen állapotok vannak az erőműben. Ha Washington hátrébb sorolja az ügyet, vagy szűkíti az információáramlást, Brüsszelnek nincs tartalék megoldása. Négy korlátozott hozzáférésű ellenőr és egy kölcsönkapott hírszerzési csatorna alkotja az EU teljes korai riasztási rendszerét egy Romániától 500 kilométerre fekvő nukleáris kockázatra.

Papíron létező óvóhelyek

A helyszíni polgári védelem még gyengébb. Románia, a legközelebbi EU-tagállam, nem hozott nyilvánosságra evakuálási tervet egy zaporizzsjai baleset esetére. A jódtabletták állami készletekben vannak, de nem osztották ki őket. Lengyelország óvóhelyi infrastruktúrája a lakosság nagyjából 3,8 százalékát fedi le. Berlinben, a NATO legnépesebb európai tagállamának fővárosában nincs működőképes óvóhely.

A NATO nagyjából 32-szer annyi nukleáris forgatókönyvre épülő gyakorlatot tart, mint Oroszország. Ezek közül azonban alig modellezi azt, ami Zaporizzsjában ténylegesen bekövetkezhet: radiológiai eseményt egy megszállt polgári atomerőműben, nem katonai nukleáris összecsapást. A gyakorlatok olyan háborúra készítenek fel, amely nem hasonlít erre a kockázatra.

Továbbra is vitatott, ki indította a május 30-i drónt. Oroszország Ukrajnát vádolja, és egy optikai szálas irányítókábelre hivatkozik. Ukrajna tagadja az érintettségét. Független ellenőrzés nélkül a vita nem mozdul el. Az európai kormányok pedig továbbra sem tudják megmondani, mit tennének, ha Zaporizzsjában a következő biztonsági tartalék is kiesne.