Dróntámadás süllyesztett el egy hajót Bulgáriánál

Október 6-án kora reggel drónok támadtak meg két kereskedelmi hajót Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében, és az egyik elsüllyedt (bolgár kormány). Estére továbbra sem tudták, mi történt a legénységével (BTA). Kijev Oroszországot teszi felelőssé, Szófia egyelőre nem tudja megmondani, ki áll a támadás mögött, de egyik kormány sem mutatott be nyilvános bizonyítékot. Bulgária hivatalos konzultációt is kérhet NATO-szövetségeseitől, de ezt eddig nem tette meg.

A mentők eljutottak ahhoz a helyhez, ahol a togói zászló alatt hajózó Alfa Watan elsüllyedt, mintegy 70 tengeri mérföldre keletre Byala tengerparti városától (bolgár kormány). Egy felfordult csónakot, három felborult mentőtutajt és mentőmellényeket találtak, embereket azonban nem. Egy közelben haladó bolgár komp legénysége arról számolt be, hogy légi drónok találták el a hajót.

A másik hajón, a palaui zászló alatt közlekedő Able-ön tűz ütött ki. A közelben haladó bolgár Dioscuria komp mind a 18 embert Várnába vitte: 11 török és hét indiai állampolgárt (BTA). Egy szerelő testfelületének mintegy 45 százalékát égési sérülések borították; állapota továbbra is válságos volt (Radio Varna).

Egy kimentett tengerész szerint a hajótest alulról kapott ütést (Maritime.bg). Ez is magyarázza, miért gyanakszanak a tisztviselők a légi drón mellett tengeri drónra is.

Nyilvános bizonyíték nélküli vádak

Kijev fogalmazott a leghatározottabban. Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy az ukrán erők nem hajtottak végre műveletet a térségben, a történteket pedig összehangolt orosz támadásnak nevezte, amelyhez légi és tengeri drónokat is használtak (ukrán elnöki hivatal). Szerinte a haditengerészetek közötti egyeztetések ezt igazolták. Ukrajna nem részletezte, mire jutottak ezeken az egyeztetéseken, és nem tett közzé drónmaradványokat vagy az indítás helyére utaló adatokat.

Szófia egyelőre lehetséges elkövetőket nevezett meg, nem felelőst. Rumen Radev miniszterelnök szerint a drónok orosz vagy ukrán eredetűek lehettek. Dimitar Stoyanov védelmi miniszter szándékos, kereskedelmi hajók elleni támadásnak nevezte az esetet, de azt mondta, egyik ország felelősségét sem tudja megerősíteni: drónmaradványokat nem találtak, és senki sem vállalta a támadást (Dir.bg).

Egy harmadik hajó is nehezíti a kép tisztázását. Október 5-én a Royad Mammadov kigyulladt, majd elsüllyedt Románia gazdasági övezetében, miután elindult Ukrajna izmajili folyami kikötőjéből. A legénység két tagja meghalt, 11 embert kimentettek (Reuters). A román hatóságok nem közölték, mi okozta a tüzet.

Az Ambrey tengeri biztonsági cég „nagyon valószínűnek” tartja, hogy Oroszország mindhárom hajót az ukrán gabonaexporthoz fűződő kapcsolatuk miatt támadta meg (Ambrey). Nyilvános közleményében nem mutatott be rakományjegyzéket vagy roncsdarabokat, amelyek alátámasztanák ezt az értékelést. Moszkva azon a héten azt állította, hogy más, Odessza felé tartó teherhajókat is megtámadott, de ezt a három hajót nem nevezte meg (Interfax).

A hajók útvonala önmagában kevesebbet bizonyít annál, mint amit ez az elmélet feltételez. Az Able a romániai Galațiból indult, az Alfa Watan a romániai Sulina felé tartott, a Royad Mammadov pedig Izmajilból futott ki. Mindhárom kikötő a Duna-deltában található, és részt vesz Ukrajna kereskedelmében. Ez a kikötőkhöz köti a hajókat, közös rakományhoz vagy indítékhoz azonban nem. Radev előzetes információk alapján azt mondta, hogy az Able búzát szállított (BNR). Stoyanov később úgy nyilatkozott, egyik hajó rakományáról sincs biztos információ.

Az útvonal Európa számára is fontos. Az Európai Bizottság augusztusi jelentése szerint 2022 májusa óta Ukrajna gabona- és olajosmag-exportjának mintegy 40 százaléka az EU szárazföldi és folyami útvonalain, a Solidarity Lanes folyosókon haladt, amelyek Ukrajna saját tengeri kikötőit egészítik ki (Európai Bizottság). Ezek az adatok megelőzik a támadásokat, így a későbbi forgalomról egyelőre nem mondanak semmit.

Szófia konzultációt kezdeményezhet a szövetségeseivel

A támadás helyszíne befolyásolja Bulgária mozgásterét. A kizárólagos gazdasági övezetben az adott ország rendelkezik például a halászati és földgázkincsek kiaknázásának jogával, de a terület nem számít nemzeti felségterületnek, és a külföldi hajók szabadon áthaladhatnak rajta. Radev szerint az, hogy a támadás a partoktól távol történt, kizárja a NATO-szerződés 4. cikkének alkalmazását. Ez a cikk teszi lehetővé, hogy bármelyik tagállam konzultációt kezdeményezzen a szövetségben (BNT).

A szerződés szövege mást mond. A 4. cikk akkor alkalmazható, ha valamelyik tagállam úgy ítéli meg, hogy veszély fenyegeti területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát. A cikk nem írja elő, hogy a támadásnak az ország területén kell történnie (NATO). Bulgária közölte, hogy tájékoztatta szövetségeseit, de arról nem számolt be, hogy hivatalos konzultációt kezdeményezett volna.

Két külön feladat marad: a vizsgálóknak meg kell állapítaniuk, ki indította a drónokat, ehhez pedig a roncsdarabok csak az egyik lehetséges bizonyítékot jelentik. Szófia bármikor konzultációt kezdeményezhet a szövetségeseivel. Sem Kijev, sem Szófia nem mutatott be nyilvános bizonyítékot arra, ki küldte a drónokat, Bulgária pedig egyelőre nem kérte a konzultációt.