Dróncsapások Kronstadtban Putin fóruma alatt

Ukrán drónok négy napon belül kétszer is elérték Oroszország kronstadti haditengerészeti bázisát. A Boikiy korvett szárazdokkban égett, olajterminálok gyulladtak ki, Kronstadt szigetét pedig lezárták. Mindez attól a Szentpétervártól 20 kilométerre történt, ahol Putyin éppen befektetőket fogadott saját kiemelt gazdasági fórumán. A támadások időzítése azt mutatja: Ukrajna katonai erővel próbálja alakítani a tárgyalási feltételeket, nem közvetlen terület-visszafoglalással.

Ajánlat, elutasítás, csapás

Zelenszkij június 4-én nyílt levélben javasolt személyes tárgyalást semleges helyszínen, tűzszünetet az egyeztetések idejére, valamint fogolycserét (Moscow Times). Putyin másnap, a SPIEF-en, vagyis Oroszország Davosnak szánt szentpétervári gazdasági fórumán utasította el a javaslatot: a levelet „faragatlannak” nevezte, és azt mondta, „nem látja értelmét” a találkozónak (New Indian Express, ISW). Ukrajna 18 órán belül elindította a második hullámot. Oroszország közlése szerint csak a Leningrádi terület felett 144 drónt fogtak el (Fortune).

Az Institute for the Study of War, egy amerikai konfliktuskutató intézet korábban dokumentálta, hogy Oroszország maga is rendszeresen indít nagy erejű csapásokat „közvetlenül a fontos béketárgyalások előtt és után” (ISW). Ukrajna most ugyanezt a logikát fordította vissza: az elutasításnak ára lett. Zelenszkij a támadásokat „nagy hatótávolságú szankcióknak” nevezte.

A drónháború eléri az EU területét

A kronstadti rajtaütések Ukrajna bővülő mélységi csapásmérő képességének eddigi legélesebb példái. A tengeri drónháború azonban már nem marad a Fekete-tengeren: egyre inkább megjelenik európai vizeken is.

Május 7-én görög halászok Lefkada közelében egy felfegyverzett ukrán tengeri drónt húztak ki a vízből, becslések szerint 100-200 kilogramm robbanóanyaggal (CNN Greece, news247.gr). Athén hivatalos tiltakozást nyújtott be, Kijev pedig bocsánatot kért, és a háborús körülményekkel magyarázta az incidenst (Greek MFA). A görög védelmi miniszter „félelmetesnek” nevezte a forgatókönyvet. A görög vezérkar szerint a drón valószínűleg az orosz árnyékflotta egyik, a Földközi-tengeren áthaladó hajóját célozhatta.

A Baltikumban Oroszország azzal vádolta Litvániát, Lettországot és Észtországot, hogy légteret nyitottak az ukrán drónok előtt. Mindhárom ország dezinformációnak nevezte az állítást. A litván külügyminiszter szerint Oroszország kalinyingrádi GPS-zavarással szándékosan tereli NATO-légtérbe a drónokat; a térségben az észlelt zavaróadók száma alig több mint egy év alatt 3-ról 36-ra nőtt (Defense News).

Csendes partnerek

Azok az országok, amelyek a legmélyebben vesznek részt az Ukrajnával közös dróngyártásban, hallgatnak arról, hogy ezek az eszközök mit találnak el. Lengyelország májusban új együttműködési megállapodásokat kötött, és hatféle taktikai drónt állít rendszerbe részben ukrán harctéri adatok alapján, Kronstadtról mégsem adott ki nyilvános állásfoglalást (Money.pl). Litvánia május 13-án teljes körű drónmegállapodást írt alá Kijevvel, amely nagy hatótávolságú csapásmérő, tengeri és elfogó drónokra is kiterjed (President of Ukraine). Egyik kormány sem kommentálta a támadásokat.

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság megerősítette, hogy ma, június 7-én Londonban csúcstalálkozót tart Zelenszkijjel. A cél egy európai tárgyalási pálya kialakítása, mielőtt Washington a saját feltételei szerint kapcsolódik vissza a folyamatba (Eurointegration). A három vezető egy olyan elnökkel ül tárgyalóasztalhoz, aki éppen megmutatta, hogy Ukrajna bármelyik európai orosz haditengerészeti bázist el tudja érni.

Putyin SPIEF-en adott reakciója többet mondott bármilyen megtorlásnál. „Néhányuk áttör” – mondta újságíróknak. „Javítanunk kell a légvédelmünket” (AP/Audacy). Az FP-1 ukrán drón, amelynek a kronstadti csapásokat tulajdonítják, mesterséges intelligenciára épülő terepazonosító navigációt használ, így teljesen megkerüli a GPS-zavarást (Euromaidanpress, DroneSense). Oroszország elsődleges elektronikai ellenintézkedése már nem működik Ukrajna elsődleges mélységi csapásmérő fegyverével szemben.

Azt továbbra sem erősítette meg senki, hogy a kronstadti támadási csomagban voltak-e európai közös gyártásból származó alkatrészek. Brüsszelben, Berlinben és Varsóban nyilvánosan senki nem teszi fel ezt a kérdést. A hallgatás maga a politika.