Hollandia elbírálja az Ukrajnából menekülők kérelmeit

Vége a holland menedékkérelmek automatikus felfüggesztésének, a késedelmeket igazolni kell

A holland hatóságok többé nem tarthatják függőben az Ukrajnából menekülők menedékkérelmét addig, amíg le nem jár az ideiglenes védelmük. Az Európai Unió Bírósága 2026. október 1-jén kimondta, hogy az ilyen automatikus felfüggesztés sérti az uniós jogot (teljes ítélet, a bíróság közleménye). A holland hatóságok egyes ügyek elbírálását továbbra is elhalaszthatják, de csak akkor, ha bizonyítják, hogy a munkateher miatt lehetetlen volt tartani a szokásos határidőket.

Az ítélet sok kérelmet érint. A NOS szerint több mint 140 000 holland kérelmet tartanak függőben; ez sajtóban közölt adat, nem hivatalos szám arról, hány ügy van még ténylegesen folyamatban (NOS).

Kétféle védelem

Az ügy egy férfi kérelmével kezdődött. A kínai állampolgárságú ujgur férfi ukrán feleségével és gyermekével menekült el Ukrajnából, majd 2022 áprilisában menedékjogot kért Hollandiában (teljes ítélet).

Felesége révén ideiglenes védelmet kapott. Ez az EU közös vészhelyzeti jogállása azoknak, akik Oroszország Ukrajna elleni inváziója elől menekülnek. Tartózkodási jogot, munkavállalási lehetőséget és szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosít anélkül, hogy egyenként megvizsgálnák az érintettek történetét.

Az egyéni menedékkérelem más kérdésre keresi a választ: fenyegeti-e üldöztetés az illetőt a hazájában? Egy kínai állampolgárságú ujgurnál erre a kérdésre jóval az ideiglenes védelem lejárta után is fontos lehet válaszolni. Az uniós tagállamok 2028. március 4-ig hosszabbították meg az ideiglenes védelmet (az EU Tanácsa).

A holland bevándorlási szolgálat (IND) nem bírálta el a férfi kérelmét, amíg az ideiglenes védelem tartott. A késlekedés miatt bírósághoz fordult, ügye pedig az Államtanács, Hollandia legfelsőbb közigazgatási bírósága elé került. Ez a testület azt kérdezte az EU luxembourgi bíráitól, hogyan kell értelmezni az uniós jogot; most az ő válaszuk alapján kell döntenie a férfi ügyében (Hollandia Államtanácsa).

Tiltás, szűk kivétellel

A bíróság egyértelműen kimondta: az ideiglenes védelem nem indokolhatja a menedékkérelmek általános, automatikus felfüggesztését. Ezért az ügyekre a szokásos határidők vonatkoznak, vagyis a hatóságoknak rendes körülmények között ennyi időn belül kell dönteniük (a bíróság közleménye).

Egy állam átmenetileg elhalaszthat egyes ügyeket, és sorrendet állíthat fel, ha annyi kérelem torlódott fel, hogy nem tudja tartani a határidőket.

A bizonyítás terhe az államot terheli: igazolnia kell, hogy a határidők betartása objektíve lehetetlen volt, noha minden észszerű intézkedést megtett. A nemzeti bíróságoknak azt is ellenőrizniük kell, hogy az egyes határidők túllépését valóban szükséges intézkedések okozták-e, nem pedig egy általános szabály (teljes ítélet). A bíróság arra is rámutatott, hogy az összes kérelem félretétele csak egy későbbi, nagyobb döntési hullámot hoz létre.

Az ítélet nem adott menedékjogot a férfinak, és ideiglenes védelmét sem szüntette meg. Az uniós jog szerint az elutasított menedékkérelem nem vet véget az ideiglenes védelemnek annak hátralévő időtartamára (az ideiglenes védelemről szóló irányelv).

A holland és a német várólista

A holland hatóságok ezt a gyakorlatot követik. A kormány tájékoztatója szerint az Ukrajnából elmenekülőknek menedékkérelmet kell benyújtaniuk ahhoz, hogy ideiglenes védelmet kapjanak; ugyanott azt is közlik, hogy a kérelmet a védelem időtartama alatt nem bírálják el (holland kormány). A bíróság az automatikus felfüggesztést tiltotta meg, a benyújtási kötelezettségről nem döntött.

Bart van den Brink migrációs miniszter elismeri, hogy a kérelmeket most már el kell bírálni. Az általa javasolt sorrendben először az újonnan érkezők ügyeit vennék elő, majd a rendes várólistán szereplő mintegy 50 000 emberét; az ideiglenes védelemben részesülők kérelmei csak utánuk következnének (NOS).

A kapacitáshiányra hivatkozó érvelés komolyan veendő, és az ítélet nem követeli meg, hogy a félretett kérelmeket egyszerre bírálják el. A javasolt sorrend azonban önmagában nem bizonyítja, hogy lehetetlen tartani a határidőket; ezt most már a holland bíróságok kérhetik számon.

Az ügy Hollandián túl is jelentős, mert az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése minden tagállam bíróságára kötelező. A német menedékjogi törvény 32a. paragrafusa szintén felfüggeszti a menekültügyi eljárásokat az ideiglenes védelem fennállása alatt (német menedékjogi törvény). A német menekültjogi szakértők a Jilin néven ismert ítéletet úgy értelmezik, hogy ezt a szabályt nem lehet tovább alkalmazni (HRRF-elemzés).

A jogi kérdés most már eldőlt: Hollandiának meg kell szüntetnie az automatikus felfüggesztést, és csak akkor halaszthat el ügyeket, ha bizonyítja, hogy minden észszerű intézkedés mellett is lehetetlen volt tartani a szokásos határidőket. Az Államtanács először annak a férfinak az ügyében alkalmazza ezt a mércét, aki 2022 áprilisában nyújtotta be a kérelmét (Hollandia Államtanácsa). Ezután van den Brinknek kell bizonyítania, mi indokolja, hogy a sor végére kerüljenek azok, akiknek a saját kormánya írta elő a menedékkérelem benyújtását.