Holland bíróság dönt Shell 45%-os klímavágásáról

A holland Legfelsőbb Bíróság május 22-én hallgatta meg a feleket a Milieudefensie kontra Shell ügyben. A tét az, hogy Európában elrendelheti-e bíróság egy vállalatnak, pontosan mennyivel csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását. Öt európai joghatóság bíróságai már kimondták: a fosszilis energiacégeknek jogi kötelezettségük van fellépni a klímaváltozással kapcsolatban. Konkrét, kötelező célszámot azonban eddig egyikük sem írt elő.

Az ítélet, amely elindította az ügyet

2021-ben egy hágai elsőfokú bíróság arra kötelezte a Shellt, hogy 2030-ig 45 százalékkal csökkentse világszintű CO₂-kibocsátását. Ebbe azokat a közvetett kibocsátásokat is beleszámították, amelyek akkor keletkeznek, amikor a fogyasztók elégetik a cég üzemanyagait. Az ítélet alapja a holland polgári jog íratlan gondossági kötelezettsége volt, a holland polgári törvénykönyv 6:162. cikke. Korábban egyetlen bíróság sem szabott konkrét klímacélt egy vállalatnak.

A fellebbviteli bíróság 2024 novemberében hatályon kívül helyezte az ítéletet. A bírák megerősítették, hogy a Shellt terheli klímavédelmi gondossági kötelezettség, de szerintük nincs tudományos konszenzus arról, milyen pontos csökkentési arányt lehetne egyetlen vállalatra kiosztani. A bíróság azt is elfogadta, hogy ha csak a Shellt köteleznék az értékesítés visszafogására, a termelést egyszerűen versenytársak vennék át. A Hoge Raad, vagyis a holland Legfelsőbb Bíróság, amely csak azt vizsgálja, helyesen alkalmazták-e a jogot az alsóbb bíróságok, várhatóan 2026 végéig kap tanácsadó véleményt, végleges döntése pedig 2027 elején jöhet.

Európa bíróságai elfogadják a kötelezettséget, de nem mennek tovább

A holland patthelyzet egy szélesebb európai mintába illeszkedik. Németországban a hammi felsőbb tartományi bíróság 2025 májusában kimondta, hogy az RWE energiacég elvben felelőssé tehető több ezer kilométerrel távolabb jelentkező klímakárokért, de az adott keresetet a tényállás alapján elutasította. Franciaországban június 25-én döntenek arról, hogy a TotalEnergiesnek a 2017-es francia vállalati éberségi törvény alapján összhangba kell-e hoznia termelési stratégiáját a párizsi klímaegyezménnyel; a per 2026 februárjában kezdődött. Olaszországban és Svájcban a bíróságok szintén befogadtak vállalati klímapereket (Lexxion, Morgan Lewis), de konkrét kötelezést ott sem írtak elő.

A bíróságok tehát egyre inkább elismerik, hogy a vállalatokat terheli klímavédelmi kötelezettség. Azt viszont továbbra sem mondják meg, milyen kibocsátási célszám következik ebből.

Ezeknek az ügyeknek kisebb súlyuk lenne, ha az uniós jog világos keretet adna. A vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvet, a CSDDD-t, amely a nagyvállalatokat az ellátási láncaikban jelentkező környezeti károk kezelésére kötelezné, 2026 februárjában jelentősen meggyengítették. Kikerült belőle a kötelező klímaátállási terv. Törölték a polgári jogi felelősségi szabályokat. A hatályát pedig azokra a cégekre szűkítették, amelyeknek több mint 5 000 alkalmazottjuk és 1,5 milliárd EUR árbevételük van, így az egész EU-ban kevesebb mint 1 000 vállalatra vonatkozna. Miután az irányelvet kiüresítették, a kikényszerítés lényegében a nemzeti bíróságokra marad.

Mit csinál a Shell, miközben pereskedik

A Shell azzal érvel, hogy komolyan veszi a klímakérdést, de a bíróságoknak nem feladatuk vállalati stratégiákat részletekbe menően irányítani. A kiadásai más prioritásokat mutatnak. 2024-ben a Shell nagyjából 12,7 milliárd dollárt költött upstream, vagyis feltárási és kitermelési olaj- és gázipari tevékenységekre, 2,5 milliárd dollárt megújulókra, miközben 22,5 milliárd dollárt juttatott vissza a részvényeseknek. A vezérigazgató 2026 februárjában nyilvánosan megkérdőjelezte a vállalat 2050-es nettó zéró vállalását.

A Milieudefensie, a Friends of the Earth holland szervezete nem várta meg a Legfelsőbb Bíróság döntését: 2026 áprilisában új pert indított, amelyben azt követeli, hogy a Shell állítsa le az új olaj- és gázmezőkbe irányuló beruházásait. A jogi stratégia elmozdulása beszédes: a per nem kibocsátási százalékokról, hanem közvetlenül a beruházási döntésekről szól.

Mi következik

A TotalEnergies ügyében június 25-én várható döntés akár meg is előzheti a holland Legfelsőbb Bíróság ítéletét. Ez lehet az első kötelező bírósági határozat, amely a vállalati termelést konkrét klímacélokhoz köti. Az LSE Grantham Research Institute 2024-ben világszerte 226 új klímapert számolt össze, és ezek között egyre nagyobb arányban jelennek meg vállalati alperesek. Az öt európai joghatóságban papíron már létezik a klímavédelmi cselekvés jogi kötelezettsége. Azt azonban egyelőre sem bíróság, sem jogalkotó nem határozta meg, hogy ez pontosan mit követel meg egy vállalattól.