Hollandia a kínai kereskedelmi rés ellen

Sjoerdsma Pekingbe azért ment, hogy csökkentse a feszültséget, de közben egy nehezebb európai kérdés is az asztalon maradt. Hollandia 2018 óta először küldött miniszteri szintű kereskedelmi missziót Kínába, írta az EFE az Infobae-n keresztül. A Nexperia körüli vita ugyanis megmutatta, hol van ma Európa kínai kitettségének egyik legérzékenyebb pontja: azokban az alkatrészekben, amelyek nélkül a gyárak nem működnek.

A Nexperia holland chipgyártó, de a kínai Wingtech tulajdonában áll; alkatrészeit autókban, ipari berendezésekben és elektronikai termékekben használják, írta The Economist. A cég feletti ellenőrzés ezért nem pusztán tulajdonosi vagy presztízskérdés. Ha Hága megakadályozza, hogy gyártási tudás vagy vállalati döntési jogok kerüljenek Kínába, Peking továbbra is nyomást gyakorolhat az európai gyártóknak szükséges alkatrészáramlásra.

Az olcsó alkatrésznek magas ára lehet

A kereskedelmi adatok jól mutatják a függőség erejét. A DW és a CNBC 2025-ös számokra hivatkozva azt írta, hogy az EU körülbelül 199,6 milliárd EUR értékben exportált Kínába, miközben nagyjából 559,4 milliárd EUR értékben importált onnan. Ez közel 359,8 milliárd EUR árukereskedelmi hiányt jelent (DW, CNBC). Az árukereskedelmi hiány azt mutatja, mennyivel többet vásárol Európa, mint amennyit elad. Önmagában nem bizonyít tisztességtelen versenyt, de jelzi, hány európai üzleti modell épül ma kínai beszállításra.

A kockázat akkor válik élesebbé, amikor az import akkumulátort, chipet, mágnest, acélt, napelemes berendezést vagy gépipari terméket jelent. Az olcsó kínai termelés ma csökkenti az európai vevők költségeit. Ugyanakkor megrendeléseket vesz el az európai gyártóktól. Ha kevesebb a rendelés, a gyárak kevesebbet ruháznak be, a telephelyek és berendezések fix költségeit kevesebb termékre terítik szét, és éppen akkor drágulnak, amikor Európa növelni szeretné a saját kapacitásait.

Ezért fontos a holland út a kétoldalú diplomáciai hangulatnál szélesebb értelemben is. Hollandia nyitott kereskedelemben érdekelt, mert kikötői, logisztikai rendszere és high-tech beszállítói erre épülnek. Brüsszelnek viszont olyan nyomásgyakorlási eszközökre van szüksége, amelyeket valóban használni tud: vámokra, vagyis importra kivetett adókra, valamint támogatási vizsgálatokra, amelyek azt nézik, állami segítséggel tudnak-e egyes cégek a versenytársak költségei alatti áron eladni.

Ugyanaz a nyugalom segít és árt

Németország példája mutatja, miért van még mindig értéke a nyugodtabb kapcsolatoknak. Autógyártói és gépipari vállalatai Kínát egyszerre használják piacként, alkatrész- és nyersanyagforrásként, miközben a kínai cégek már az elektromos autókban, akkumulátorokban és ipari berendezésekben is versenytársak. A Porsche kínai eladásai 2024-ben 28 százalékkal estek, írta az Automobil Produktion. A Reuters/MarketScreener pedig egy uniós finanszírozású chipjelentésre hivatkozva arról számolt be, hogy Európa kritikus nyersanyagokban Kínától, kulcstechnológiákban pedig az Egyesült Államoktól függ (MarketScreener).

A német ipar nyer azon, ha az alkatrészek zavartalanul érkeznek. Hosszabb távon viszont veszít, ha az olcsó import fokozatosan kevésbé életképessé teszi az európai gyárakat, beszállítókat és szakértelmet. A nyugalom fenntartja a jelenlegi üzleti modellt, de el is halaszthatja a függőség csökkentéséhez szükséges döntéseket.

Lengyelországban a termelői oldalra nehezedő nyomás még látványosabb. A Rzeczpospolita a GUS adatai alapján arról írt, hogy Lengyelország 2025-ben 13,2 milliárd zloty értékben exportált Kínába, miközben 232,4 milliárd zloty értékben importált onnan. A Business Insider az Eurostatra hivatkozva Lengyelország 2026 első negyedévi kínai negatív egyenlegét 8 milliárd EUR-ra tette, ami a negyedéves GDP, vagyis az adott időszakban megtermelt gazdasági teljesítmény körülbelül 3,75 százaléka (Rzeczpospolita, Business Insider). Az olcsó kínai alapanyagok és alkatrészek alacsonyan tarthatják a lengyel, cseh vagy szlovák gyárak költségeit. Az olcsó késztermékek viszont kiszoríthatják a helyi alkatrész-, háztartásigép-, acél- és akkumulátorgyártókat.

Európa továbbra is kéri a kínai tempót

Spanyolország példája mutatja, miért nem zárhatja be Európa egyszerűen az ajtót. A Gotion valladolidi akkumulátorprojektje 138,2 millió EUR támogatást kapott a spanyol PERTE VEC programból, miközben a nagyjából 950 millió EUR-s beruházásról és a 2027-es indulásról szóló állítások egyelőre projektbejelentések, írta az El País és a Castilla y León Económica. A kínai beruházási pénz vonzó, amikor Európa gyorsan akar akkumulátorgyárakat. A kockázat az, hogy a gyár Európában épül fel, de a kémiáról, a szoftverről és a beszerzésről szóló kulcsdöntések máshol maradnak.

Sjoerdsma missziója akkor segít, ha időt ad Európának annak eldöntésére, hol elfogadható a kínai beszállítás, és hol válik veszélyessé az ellenőrzés elvesztése. Akkor válik költségessé, ha minden kitett főváros külön alkut köt: a holland logisztika, a német autóipar, a lengyel gyárak, a spanyol akkumulátorprojektek. Pekingnek nincs feltétlenül szüksége formális kereskedelmi háborúra, ha ott tud nyugalmat kínálni, ahol Európának alkatrész kell, ott beruházást, ahol gyár kell, és ott nyomást, ahol egy kormány blokkolna egy üzletet. Európa számára az a kérdés, hogy az átmeneti csendből közös alkuerő lesz-e, vagy a függőség különalkukra bontja a Kínával szembeni politikát.