E3 támogatás, NB8 dróngyártás

Volodimir Zelenszkij 48 órán belül két európai csúcson is részt vett, és a két találkozó egészen más utat kínált a háború lezárásához. Június 7-én Londonban az E3 (Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság, az EU formális keretein kívül) támogatta azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalások induljanak Moszkvával (Élysée-palota, Euromaidanpress). Két nappal később Tallinnban az NB8, vagyis az Izlandtól Litvániáig tartó informális északi-balti nyolcak ugyanazzal a Zelenszkijjel drón-közös gyártási megállapodásokat írtak alá, és „visszafordíthatatlan pályát” ígértek Ukrajna NATO-tagsága felé (dán miniszterelnöki hivatal). Az egyik kör csatornát nyitna Moszkva felé. A másik addig fegyverezné Ukrajnát, amíg Oroszország engedni nem kényszerül.

A diplomáciai tét

Az E3 közös nyilatkozata öt feltételt szabott a tárgyalásokhoz. Ezek között szerepel a jelenlegi frontvonal tartása, nemzetközi békefenntartók ukrajnai telepítése, valamint az orosz vagyon befagyasztása addig, amíg Moszkva jóvátételt nem fizet. Emmanuel Macron hónapok óta ezt a keretet építi: szerinte a békefolyamatot Európának kell vezetnie, nem szabad átengednie Washingtonnak. „Ez a béke és biztonság európai architektúrája, a földrajzi adottságokból kiindulva” – mondta újságíróknak (Le Figaro). Berlin óvatosabban támogatja a megközelítést, abból kiindulva, hogy Oroszország az ukrán dróncsapások hónapjai után „gyenge helyzetben van” (FAZ).

Putyin azonban május 31-én elutasította Zelenszkij nyílt levelét. Az E3-nak így van kerete, de nincs tárgyalópartnere.

A katonai válasz

Tallinnban az NB8 nem beszélt Moszkvával folytatandó párbeszédről. A közös nyilatkozatban mind a kilenc aláíró védelmi ipari közös gyártást vállalt, és azt kérte, hogy júliusig nyissák meg Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak mind a hat klaszterét, vagyis az uniós jog átvételét csoportosító fejezeteket.

A politikai nyilatkozatot konkrét megállapodások követték. Lettország dróntechnológiai transzfermegállapodást írt alá Ukrajnával. Norvégia a Nansen-program keretében nagyjából 110 millió EUR-t vállalt tengeri drónokra (norvég kormány). Finnország olyan közös gyártási keretet erősített meg, amely drónokra, technológiai cserére és ukrán katonai szakértők finnországi telepítésére is kiterjed (MTV Uutiset). Ebben a felállásban Ukrajna már nem segélyezett országként jelenik meg. Technológiai partner lett, amelynek fronton kipróbált dróntudását az NB8 meg akarja vásárolni.

Lengyelország üres széke

Lengyelország, Ukrajna legnagyobb szomszédja és fő logisztikai hátországa, egyik csúcson sem kapott helyet. Donald Tusk miniszterelnök azt mondta, hogy „semmilyen olyan megállapodást nem fogunk tiszteletben tartani, amelyben Lengyelország nem vesz részt”, és azt javasolta, hogy az E3 bővüljön „E5”-té Lengyelországgal és Olaszországgal (Wiadomości WP).

Varsó kimaradása mögött kemény katonai logika állt. Lengyelország nem vállalta, hogy katonákat küld Ukrajnába, márpedig a békefenntartás az E3 öt feltételének egyike. Egy volt lengyel nagykövet nyersen fogalmazott: „Abban a pillanatban, amikor Lengyelország kijelentette, hogy nem küld katonákat, nullára csökkent az esélye a csatlakozásra” (Onet). Az európai békerendszerbe való belépés ára az, hogy egy ország kész legyen erőket küldeni a terepre.

Utak Ankara felé

A két pálya a július 7–8-i ankarai NATO-csúcson találkozik. Az NB8 nyilatkozata arra szólítja fel a szövetségeseket, hogy ott tegyenek légvédelmi vállalásokat. Az E3 további koordinációt ígért. Hogy Európa két stratégiája erősíti-e egymást, vagy kioltja egymás hatását, azon múlik, amit egyik csúcs sem tudott elérni: Putyin jelzésén, hogy a diplomáciai csatornát többnek látja-e európai zajnál abban az űrben, amelyet Washington közel-keleti fordulata hagyott maga után.

Zelenszkij mindkét asztalnál otthonosan mozgott. Ankarában az európai fővárosoknak választaniuk kell.