2.25%-ra emelhet az EKB támogatások kifutásakor

Az euróövezetben a maginfláció, vagyis az élelmiszer- és energiaárak ingadozását kiszűrő mutató áprilisban 2,2 százalékra csökkent. A kialkudott bérek növekedése 3,0 százalékról 2,6 százalékra lassult (ECB Wage Tracker). Az Európai Központi Bank mégis kamatemelésre készül. A kormányzótanács június 11-én várhatóan 2,00 százalékról 2,25 százalékra emeli a betéti kamatot, amely az euróövezeti hitelköltségek egyik irányadó rátája (EKB). A piacok 80-91 százalékos valószínűséget áraznak a lépésre (Euronews).

A teljes infláció első ránézésre nyugtalanító. Olaszországban májusban 3,2 százalékra ugrott az áremelkedés üteme (ISTAT), Spanyolországban ugyanekkora maradt (INE). A kiváltó ok azonban nem az európai boltokban, hanem a Hormuzi-szorosban van. A március eleje óta lezárt tengeri útvonal miatt a Brent ára hordónként 109 dollár közelében ragadt. Az EKB saját becslése szerint az energiasokk nagyjából egy százalékponttal emeli a teljes inflációt (EKB). Ezt kiszűrve az euróövezet közel van az EKB 2 százalékos céljához.

A kamatemelés nem nyitja meg a hajózási útvonalakat

A magasabb kamat a drágább hiteleken keresztül hűti a fogyasztást és a beruházást. Ez akkor működik, ha a gondot a túl erős kereslet okozza. Most viszont az olajkínálat szűkült be. Egy kamatemelés nem termel ki több nyersolajat, nem tereli át a tankereket, és nem tünteti el a hordónként 13-16 dolláros háborús kockázati biztosítási felárakat, amelyek tűzszünet után is hónapokig fennmaradhatnak.

Az EKB érvelése megelőző logikára épül: meg akarja akadályozni, hogy az energiaárak beépüljenek a bérekbe, és önfenntartó inflációs folyamattá váljanak. Isabel Schnabel igazgatósági tag a júniusi kamatemelést akkor is „szükségesnek” nevezte, ha a közel-keleti konfliktus gyorsan rendeződik (Bloomberg). Csakhogy a szolgáltatási infláció, amely a legérzékenyebben reagál a belföldi bérekre, áprilisban 3,3 százalékról 3,0 százalékra csökkent (Eurostat). A bérek lassulnak. Az EKB által félt bér-ár spirál még nem indult el.

Június kettős szorítása

A kamatemelés egy olyan költségvetési szigorítással esik egy hónapra, amelyet a kormányok nem hangoltak össze egymással. Spanyolországban június 1-jén 10 százalékról 21 százalékra állt vissza az áram áfája, vagyis az EU-ban általánosan használt fogyasztási adó, ami havonta 10-20 euróval növeli a háztartási számlákat (Endesa). Olaszországban június 6-án jár le az üzemanyagadó-csökkentés. Németországban június 30-án fut ki a Tankrabatt, az üzemanyagadó-kedvezmény, ami literenként nagyjából 17 centtel emeli a kutaknál fizetendő árat (WiWo). Az euróövezet három legnagyobb gazdasága közül háromban ugyanabban a hónapban nőnek az energiaköltségek és a hitelterhek.

A jelzáloghiteleknél ez azonnal megjelenik. Portugáliában egy átlagos, 150 000 eurós lakáshitelnél a havi törlesztő akár 60 euróval is emelkedhet (ECO). A spanyol változó kamatozású adósok nagyjából 65 euróval fizethetnek többet (Kelisto). Az olasz lebegő kamatozású hiteleseknél hasonló, 60-70 eurós havi ugrás látszik (Teleborsa).

Németország mutatja meg legélesebben, mennyire pontatlan eszköz az egységes monetáris politika. A teljes infláció ott mindössze 0,6 százalék, miközben a gazdaság a leghosszabb recesszióját éli. A gazdasági szakértői tanács 0,5 százalékra vágta vissza a 2026-os növekedési előrejelzését (WiWo). Németország ugyanazt a monetáris szigorítást kapja, amelyet az olasz és spanyol inflációs adatok indokolnak, noha ott az árak több mint ötször gyorsabban emelkednek.

A 2011-es kérdés

Az EKB járt már hasonló helyzetben. 2011-ben Jean-Claude Trichet elnöksége alatt kétszer is kamatot emelt az intézmény, miközben az inflációt főként nyersanyagár-sokk hajtotta. Az euróövezeti adósságválság elmélyült. Utódja hónapokon belül mindkét emelést visszafordította (PitchBook). Ma az olasz államkötvény-felár, vagyis az olasz és a német állam hitelfelvételi költsége közötti különbség 75 bázisponton, azaz 0,75 százalékponton áll (Borsa Italiana). Ez egyelőre kezelhető. A BNP Paribas ugyanakkor szeptemberig három, összesen 0,75 százalékpontos emeléssel számol, ami 2,75 százalékra vinné fel a betéti kamatot (FXStreet).

Az EKB fragmentáció elleni eszközét, a TPI-t (Transmission Protection Instrument), 2022-ben hozták létre arra, hogy rendezetlen piaci nyomás alá kerülő országok kötvényeit vásárolhassa az intézmény. Ezt még soha nem aktiválták (EKB). Három egymást követő kamatemelés egy német recesszió közepén elég kemény próba lenne annak kiderítésére, hogy valóban működik-e.