Az EKB kamatot emel infláció miatt

Az energiadrágulás már nemcsak a rezsiben és az üzemanyagárakban látszik, hanem egyre több termék és szolgáltatás árába épül be. Erre reagált az EKB június 11-én: 2,25 százalékra emelte a betéti kamatot, vagyis azt a kamatot, amelyet a bankok az EKB-nál parkoltatott pénzük után kapnak. A többi irányadó kamat is emelkedett, a döntés június 17-től hatályos. Ez volt az első kamatemelés 2023 óta az EKB kamatdöntése és az Idealista aznapi jelzálogpiaci beszámolója szerint.

A magasabb kamat nem teremt több energiát. Arra való, hogy fékezze az energiaár-sokk továbbgyűrűzését: ha a drágább energia miatt minden más is gyorsabban drágulna, az EKB a hitelkereslet visszafogásával próbálja lehűteni az árnyomást.

Az Eurostat gyorsbecslése már májusban 3,2 százalékos euróövezeti inflációt mutatott. A maginfláció, amelyből kiszűrik a változékony energia- és élelmiszerárakat, 2,5 százalékon állt. Ez jelezte, hogy az inflációs nyomás már nem korlátozódik az energiaszámlákra és a benzinkutakra. Az EKB stábja a júniusi eurórendszeri előrejelzésben 2026-ra 3,0 százalékos, 2027-re 2,3 százalékos inflációt várt, miközben az energiaár-infláció az év későbbi részében tetőzhet.

Ugyanaz a kamat, eltérő csatornák

A döntés először a bankrendszeren megy át. A bankok többet kapnak az EKB-nál tartott pénzük után, drágábban jutnak jegybanki forráshoz, és átárazzák az Euriborhoz kötött hiteleket. Az Euribor az a referencia-kamatláb, amelyhez sok változó kamatozású szerződést kötnek. Innen jut tovább a hatás a lakáshitelekbe, a vállalati hitelekbe, a kötvényhozamokba, majd lassabban a megtakarítók betéti kamataiba.

A pénzügyi piacok már a döntés előtt szigorúbb pénzpolitikával számoltak. Az EKB áprilisi banki kamatstatisztikái szerint az új vállalati hitelek átlagkamata 3,62 százalék, az új lakáshiteleké 3,44 százalék volt. A júniusi emelés ehhez a már korábban megdrágult hitelkörnyezethez tett hozzá még egy réteget.

Az EKB-kamat azonban nem ugyanúgy érkezik meg minden euróövezeti gazdaságba. Portugáliában és Spanyolországban több háztartásnak van változó kamatozású jelzáloghitele, ezért ott a törlesztőrészletek gyorsabban emelkednek, amikor a szerződéseket az Euribor alapján újraszámolják. Németországban a hosszabb fix kamatozású lakáshitelek sok meglévő adóst védenek, de az új vevők és az építési finanszírozás ott is magasabb költségekkel szembesül.

Dánia nem tagja az euróövezetnek, de nem független az EKB döntéseitől. A rögzített árfolyamrendszer miatt a dán jegybank rendszerint követi az EKB lépéseit, hogy megvédje a korona euróhoz kötött árfolyamát. Az EKB döntése után a dán kamat 0,25 százalékponttal, 1,85 százalékra emelkedett a Devdiscourse beszámolója szerint.

Először az adósok érzik meg

A leggyorsabban azok a háztartások és vállalatok fizetnek többet, amelyeknek az adóssága hamar átárazódik. Írországban az RTÉ arról írt, hogy egy 0,25 százalékpontos EKB-emelés nagyjából 110 000 tracker jelzáloghiteles ügyfelet érintene, és egy 300 000 eurós, 25 éves futamidejű hitelnél körülbelül havi 37 euróval növelné a törlesztést. A tracker jelzáloghitel közvetlenül követi a referencia-kamatlábat, ezért a törlesztés gyorsan változik.

Portugáliában ugyanez a mechanizmus látszik. A Jornal Económico a DECO számítása alapján azt írta, hogy egy 150 000 eurós mintahitel havi törlesztése 676,58 euróról 697,74 euróra nőne. Spanyolországban a HelpMyCash szerint egy 150 000 eurós jelzáloghitel havi terhe körülbelül 58 euróval emelkedne.

Az új lakásvásárlók már a szerződéskötés előtt találkoznak a szigorítással. A HelpMyCash kamatútmutatója szerint az átlagos fix kamatozású jelzáloghitel-ajánlatok 2,85 százalék körül mozogtak, míg az Idealista lakáspiaci beszámolója azt írta, hogy sok kedvezményes fix ajánlat már 3 százalék felett járt. Egy jegybanki döntés itt kisebb lakást, későbbre halasztott vásárlást vagy teljesen elmaradó vásárlást jelenthet.

A vállalatoknál ugyanez a számítás kevésbé látványos, de ugyanúgy működik. A változó kamatozású hitelek, folyószámlahitelek és forgóeszköz-finanszírozási keretek gyorsabban átárazódnak, mint a hosszú fix kamatozású adósságok. A kisebb cégek ezt élesebben érzik, mert szűkebb készpénztartalékkal működnek, és kevésbé férnek hozzá a kötvénypiacokhoz.

A bankok a folyamat másik oldalán állnak. A magasabb kamatkörnyezet növelheti a hitelezésből származó bevételüket, mielőtt teljesen átadnák a magasabb kamatokat a betéteseknek. Német piaci adatok szerint áprilisban az építési hitelek Pfandbriefekhez, vagyis fedezett kötvényekhez mért marzsa 2-12 bázisponttal szélesedett. Egy bázispont 0,01 százalékpontnak felel meg.

Egy eszköz, sok gazdaság

Az EKB gyenge gazdasági környezetben emel kamatot egy olyan kínálati sokk ellen, amelyet nem tud közvetlenül kezelni. Saját monetáris politikai közleménye 2026-ra mindössze 0,8 százalékos reál-GDP-növekedést jelzett előre, vagyis az inflációval korrigált bővülés alacsony maradhat. Ez nem túlfűtött konjunktúra, amelyet egyszerűen hűteni kell.

A következő hónapokban a jelzáloghitelek portugáliai, spanyolországi és írországi átárazódása, a német újhitelek árazása, a banki betéti kamatok és a dán jegybanki követés mutatja majd meg, mennyire erős a kamatemelés hatása. Az EKB egyetlen kamateszközt nyom át nagyon eltérő nemzeti mérlegeken. A gazdasági kérdés az, hogy ez a szigorítás le tudja-e lassítani az inflációt, mielőtt túl nagy terhet rak azokra az adósokra, akik már most is közel vannak a tűréshatárukhoz.