Egyiptom gázhiánya fékezi Ciprus exportját

Ciprus május 19-én jóváhagyta a Kronos tengeri gázmező fejlesztését, ezzel tizenöt évnyi patthelyzet után megmozdultak a kelet-mediterrán készletek. A terv szerint 2028-tól Európába indulhatna a gáz, egyiptomi cseppfolyósítóüzemeken keresztül. Csakhogy Egyiptom 2024 óta gázexportőrből rekordimportőrré vált. Mire a ciprusi gáz eljutna az európai vevőkhöz, előbb Egyiptom hiányát kellhet betömnie.

Az ügylet és az útvonal

A ciprusi kormány jóváhagyta a Kronos fejlesztési tervét és a gázértékesítési megállapodás fő feltételeit. A mező Ciprus kizárólagos gazdasági övezetének 6-os blokkjában található, vagyis olyan tengeri területen, ahol a parti állam rendelkezik az erőforrások kitermelési jogaival. A Kronos egy nagyobb lelőhelycsoport része az Aphrodite, a Zeus és a Calypso mellett; az export céljára szánt összesített készletet körülbelül 10 billió köblábra becsülik (Politis). A Kronosra külön tartalékbecslést nem tettek közzé.

Az üzemeltető konzorcium, amelyben az ENI és a TotalEnergies egyaránt 50 százalékot birtokol, a gázt az egyiptomi Zohr tengeri infrastruktúrájához vezetné. Onnan a Damietta terminálra kerülne, ahol cseppfolyósítanák, majd hajóval szállítanák Európába. Ha a végleges megállapodást a következő hetekben lezárják, az első kitermelés 2027 végén vagy 2028 első felében indulhat (Cyprus Mail, Protothema).

Ciprus azért választotta ezt az útvonalat, mert saját cseppfolyósítóüzeme nincs. Az EastMed, a Görögországon át Olaszországba vezető, 1 900 kilométeresre tervezett tengeralatti vezeték gyakorlatilag lekerült a napirendről, miután az Egyesült Államok 2022-ben megvonta tőle a támogatását. Egyiptom közeli és már meglévő infrastruktúrát kínált. Az ENI és a TotalEnergies 2025 februárjában háromoldalú megállapodást írt alá Egyiptommal és Ciprussal, ezzel hivatalossá téve az exportútvonalat.

Előbb Egyiptom kérhet belőle

Egyiptom gáztermelése 2021-ben még 70,4 milliárd köbméter volt, 2024-re 49,4 milliárd köbméterre esett. Ez három év alatt egyharmados visszaesés, részben az óriási Zohr mező csökkenő hozama miatt. Az ország 2022-ben még 7 millió tonna LNG-t exportált, vagyis tankerrel szállítható, lehűtött cseppfolyósított földgázt. 2025-ben már rekordmennyiséget, 9,01 millió tonnát importált.

A ciprusi gázhoz kijelölt Damietta terminál 2024 januárjában újraindult, májusra viszont ismét leállt, mert Egyiptomnak belföldön volt szüksége a gázra. A szerződés maga is tükrözi ezt a feszültséget: az Al Manassa szerint az egyiptomi belső kereslet elsőbbséget élvez, és negyedévente felülvizsgálhatják, hogy a gáz európai export helyett Egyiptomban maradjon-e. Ha a hiány tartós marad, az európai vevők negyedévről negyedévre várhatnak arra a gázra, amelyre szerződtek.

Az Oxford Institute for Energy Studies 2025 márciusi elemzésének címe is beszédes: „Cyprus upstream to help stabilize Egypt gas balances”, vagyis a ciprusi kitermelés Egyiptom gázmérlegének stabilizálását segítheti. Nem Európa ellátásáról szól a cím. A megállapodást vizsgáló egyik legtekintélyesebb energiakutató intézet is előbb egyiptomi stabilizációs eszközként, és csak utána európai forrásként keretezi az ügyletet.

Ami még hiányzik

Az EU 2024-ben nagyjából 332 milliárd köbméter gázt fogyasztott. A Kronos teljes kapacitáson évente becslések szerint 6-8 milliárd köbmétert adhatna, vagyis az uniós fogyasztás kevesebb mint 2,5 százalékát. Egy olyan piacon, ahol az orosz vezetékes gáz részesedése a 2021-es körülbelül 40 százalékról 2025-re mintegy 6 százalékra esett, minden új forrás számít. Hasznos mennyiségről van szó, de nem piacfordító tételről.

Más délkelet-európai gázprojektek is hasonló menetrenddel haladnak. A román Neptun Deep mezőnél 2027 őszére várják az első gázt, évi 8 milliárd köbméteres kapacitással. A Kronos abban különbözik, hogy exportútvonala egy olyan országon keresztül vezet, amely végül saját magának tarthatja meg a gázt.

Az ügylet ráadásul még nem zárult le. Az ENI nem hozta meg a végleges beruházási döntést, vagyis azt a formális jóváhagyást, amellyel ténylegesen leköti a szükséges pénzt. Az Egyiptomba vezető tengeralatti vezetéket még meg kell építeni, a kereskedelmi feltételek pedig bizalmasak. Ahogy a Politis megjegyezte, egy felfedezés még nem fejlesztési terv, a fejlesztési terv még nem beruházási döntés, a beruházási döntés pedig még nem kitermelés.

Az Aphrodite mezőt 2011-ben fedezték fel Ciprus partjainál, de ma sem termel, és lehet, hogy 2031 előtt nem is fog. A Kronos papíron gyorsabban halad. Hogy a gyakorlatban is gyorsabb lesz-e, az egy olyan tényezőtől függ, amelyet Ciprus nem irányít: Egyiptom egyre nagyobb saját gázigényétől.