Electrolux: 1,719 állás szűnik meg Olaszországban

Cerreto d'Esiben még december előtt legördülnek a gyártósorról az utolsó páraelszívók. Az Electrolux Marche tartomány dombjai között működő üzemének mind a 170 dolgozója elveszíti az állását, miután a termelést Lengyelországba viszik. A svéd vállalat május 11-én öt olaszországi telephelyén összesen 1 719 fős leépítést jelentett be, így a létszám 4 500-ról nagyjából 2 800-ra csökken (Il Fatto Quotidiano, MarketScreener). Néhány héttel korábban a jászberényi gyár bezárását is bejelentették, ott további 600 munkahely szűnik meg.

A folyamat nem egyetlen cég válsága. A német BSH, vagyis a Bosch és a Siemens háztartásigép-üzletága két gyárat zár be, 2028-ig 1 400 állást szüntet meg. A török Beko Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban zárt le telephelyeket. A kínai Haier bezárta a Milánó melletti történelmi Candy-gyárat. A Samsung lengyelországi termelése az előrejelzések szerint idén 30 százalékkal eshet. Európa fehéráru-ipara, amely mosógépeket, hűtőket és sütőket gyárt, fokozatosan kiürül.

A költségkülönbség, amelyet nem lehet ledolgozni

Az Electrolux az olasz ipari minisztériumnak kemény számokat vitt. A gyári munkaerő Nyugat-Európában körülbelül 37 euróba kerül óránként. Törökországban 9 euróba. Kínában és Thaiföldön 5 euróba. Az ipari áram Nyugat-Európában nagyjából 204 euró megawattóránként, Törökországban 77 euró. A hidegen hengerelt acél, amelyből például a mosógépdob készül, 31 százalékkal drágább Európában, mint a kínai megfelelője (Il Fatto Quotidiano). A Nemzetközi Energiaügynökség adatai ugyanezt a képet mutatják: az EU-ban az ipari áram ára nagyjából kétszerese az amerikainak, és közel 50 százalékkal magasabb a kínainál.

Közben maga a piac is szűkül. Európában a háztartási gépek eladása 90 millió darabról 83 millióra csökkent 2020 és 2025 között (Quotidiano.net).

Az ázsiai gyártók az elmúlt évtizedben 15 százalékról csaknem 30 százalékra növelték európai piaci részesedésüket. Csak az olasz háztartásigép-gyártás 30 millió darabról 10 millió alá esett 2010 óta (Il Foglio). Kevesebb vevő, több versenytárs, magasabb költségek: ebben a képletben kevés a mozgástér.

Hangos szavak, üres eszköztár

Adolfo Urso olasz ipari miniszter „elfogadhatatlannak” nevezte az Electrolux tervét, és annak visszavonását követelte. Három fémipari szakszervezet nyolcórás sztrájkot tartott. A kormány mozgástere mégis szűk. A Golden Power, vagyis az olasz külföldi befektetés-ellenőrzési eszköz nem alkalmazható, mert nem történik tulajdonosváltás. A következő minisztériumi egyeztetést június 15-re tűzték ki. Az Electrolux egyelőre nem engedett.

Ugyanezek a nyomások a német ipari magot is repesztik. A Gesamtmetall, a fémipari munkaadók szövetsége szerint csak 2026-ban akár 150 000 munkahely szűnhet meg a fém- és villamosiparban. Az IG Metall, Németország legnagyobb ipari szakszervezete ezt „az ipari bázis strukturális veszélyének” nevezi.

Az EU-nak vannak iparpolitikai eszközei, de nem ide céloznak. A Clean Industrial Deal, az EU versenyképességi válasza elsősorban az olyan upstream ágazatokat támogatja, mint az acél-, vegyipari és alumíniumgyártás. A háztartási gépek összeszerelése nincs a listán. Németország új, támogatott ipari áramtarifáját áprilisban hagyta jóvá az Európai Bizottság, de a becsült megtakarítás az áramköltség kevesebb mint 10 százaléka. Ez kevés, ha a versenytársak három-négyszer olcsóbban jutnak energiához.

Külön gond az EU–Törökország vámunió, vagyis az a kereskedelmi megállapodás, amely vámmentes áruforgalmat biztosít a két fél között. A Törökországban gyártott háztartási gépek nulla vámmal lépnek be az európai piacra, miközben a török gyárakra nem vonatkoznak az EU szén-dioxid-árazási, energiaadózási és munkajogi költségei. Az Arçelik, a Bekót irányító török csoport az uniós költségek töredékéért termel, majd szabadon szállít Európába.

Lengyelország, amely ma az EU nagy háztartási gépeinek 39 százalékát gyártja, még mindig vonzza a beruházásokat. Az előnye azonban gyorsan kopik. A munkaerőköltség 2025 végén éves alapon 7,7 százalékkal nőtt, az ipari áram ára az EU legmagasabbjai közé tartozik, az Electrolux pedig már szolgáltatási állásokat visz át Krakkóból Indiába (Gazeta.pl).

Az EU milliárdokat fordít tiszta technológiára és félvezetőkre. Azok a gyárak viszont, amelyek az európai háztartások mindennapi gépeit készítik, csendben eltűnnek a kontinensről, és jelenleg nem szerepelnek a politikai prioritások között.