Eli Lilly felezi $2.5 billion értékű német beruházását

Az Eli Lilly az alzeyi, 2,5 milliárd dolláros németországi gyárberuházásából csak a „minimális terjedelmet” fejezi be, vagyis a projektet nagyjából megfelezi. Az üzem szerkezete már majdnem elkészült, 300 munkavállalót felvettek, de az 1 000 fősre tervezett bővítés lekerült a napirendről. Néhány órával később a Boehringer Ingelheim is törölte 2027 és 2030 közé tervezett, 900 millió EUR értékű németországi beruházását. A két vállalat ugyanarra hivatkozott: Berlin új egészségbiztosítási megtakarítási törvényére.

Berlin költségvetési szorítása

A GKV-Beitragssatzstabilisierungsgesetz, vagyis a törvényes egészségbiztosítási járulék stabilizálásáról szóló jogszabály valós problémára reagál. Németországban az átlagos egészségbiztosítási járulék 2026-ban a bruttó bérek rekordmagas, 17,5 százalékára emelkedett. A német gazdasági szakértői tanács szerint reform nélkül a teljes szociális járulékteher 2040-re 49,7 százalékra nőhet. A törvény célja, hogy 2027-ig 16,3 milliárd EUR megtakarítást érjen el az egészségügyi rendszerben.

A gyógyszeripar számára a döntő elem a „dinamikus gyártói visszatérítés”: egy kötelező árengedmény, amely automatikusan nő, ha az egészségbiztosítók gyógyszerkiadásai emelkednek. Az iparági szervezetek egészen eltérően becsülik, meddig mehet fel ez a teher. A vfa, a német gyógyszeripar fő lobbiszervezete 2030-ra nagyjából a listaárak 20 százalékával számol, míg a generikus és közepes méretű gyártókat képviselő Pharma Deutschland szerint az arány akár 50 százalékig is nőhet. A vállalatok szerint nem a mai visszatérítési szint, hanem ez a beépített emelkedési pálya teszi kiszámíthatatlanná a hosszú távú beruházásokat. A gyógyszerek az egészségbiztosítási kiadások mintegy 3,3 százalékát adják, de a tervezett megtakarításokból nagyjából 12 százalék jutna az ágazatra.

Párizsban készen áll a csekkfüzet

A Boehringer franciaországi fordulata nem elszigetelt döntés. A vállalat június 1-jén Macron „Choose France” befektetési csúcstalálkozóján 500 millió EUR beruházást ígért négy franciaországi gyártóhelyre. Két nappal később jött a 900 millió EUR értékű németországi törlés. A Choose France-on bejelentett gyógyszeripari beruházások összértéke 600 millió EUR volt, háromszor annyi, mint az előző évben.

Az EY vonzerőbarométere szerint Németországban a külföldi beruházási projektek száma 2019 óta 44 százalékkal esett vissza, míg Franciaországban 28 százalékkal. A Boehringer németországi vezetője ezt egyértelműen fogalmazta meg: „A következő innováció a jelenlegi állás szerint nem Németországba kerül”.

84 százalékos árrés és kötelező visszatérítés

Az Eli Lilly 2025-ben 65,2 milliárd dollár árbevételt ért el, egyetlen év alatt 45 százalékos növekedéssel, miközben bruttó árrése 84,3 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy minden bevételi dollárból 84 cent megmaradt a gyártási költségek levonása után. A Boehringer 27,8 milliárd EUR árbevételről számolt be, ami 7,3 százalékos növekedés. A szabadalmi védelem alatt álló gyógyszerek németországi ára már most az európai átlag 114 százalékán áll. Ilyen árrések és árszintek mellett nehezen illeszthető a pénzügyi adatokhoz az az állítás, hogy a magasabb német visszatérítés üzletileg elviselhetetlen lenne.

A vállalati átrendeződés közben megmutatja Brüsszel mozgásterének határait is. Az EU 2026 májusában előzetes megállapodásra jutott a kritikus gyógyszerekről szóló jogszabályról, amelynek célja, hogy gyógyszergyártást hozzon vissza Európába. Az egészségügyi árképzés azonban az uniós szerződések szerint nemzeti hatáskör: minden kormány maga szabja meg a gyógyszerárakat, Brüsszel ezt nem írhatja felül. Az EU ösztönzőket kínálhat európai gyárak építésére, de nem akadályozhatja meg, hogy egy tagállam rontsa egy beruházás üzleti feltételeit.

Európa részesedése a globális API-gyártásban, vagyis a gyógyszerek hatóanyagát adó vegyületek előállításában, az 1981-es 63 százalékról mára nagyjából 6 százalékra esett. A kritikus gyógyszerekről szóló jogszabályban javasolt 5 milliárd EUR-os alap egy jövőbeli uniós költségvetés sora, nem lekötött pénz.

Berlin csapdában van. Fékeznie kell az egészségügyi költségeket, mert a rekordmagas járulékok egyszerre terhelik a munkavállalókat és a munkaadókat. Ha azonban a beruházások Alzey és Ingelheim helyett Toulouse-ba és Corkba mennek, az EU gyógyszeripari önállóságát nem Peking bontja le kívülről, hanem a tagállamok saját költségvetési kényszerei belülről.