Az EPA eltörölte az erőművi karbonkorlátokat

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szeptember 14-én végleges szabályt írt alá, amellyel visszavonja a Biden-kormány 2024-es, erőművekre vonatkozó üvegházgáz-kibocsátási előírásainak nagy részét. Az intézkedés eltörli a már működő szénerőművi blokkok és az új gázturbinák kibocsátási határértékeit, amelyek teljesítését a szabályozás a szén-dioxid leválasztására és tárolására építette (EPA, Sidley).

Egy különálló, egyelőre csak javaslatként létező intézkedéssel az EPA a megmaradt előírásokat is megszüntetné, egyúttal visszavonná azt a jogi megállapítását, hogy az energiaszektor kibocsátása hozzájárul az egészségre és a környezetre veszélyes légszennyezéshez (Sidley). Eddig erre a megállapításra támaszkodva szabályozta az ügynökség az erőművek szén-dioxid-kibocsátását. Visszavonása nem írná felül a tiszta levegőről szóló törvényt, és egy későbbi kormányzatot sem akadályozna meg az újbóli szabályozásban, az EPA-nak azonban az alapoktól kellene újra felépítenie annak jogi indoklását.

Mi végleges, és mi nem

Az aláírt visszavonás akkor lép hatályba, amikor megjelenik a Federal Registerben, az amerikai szövetségi kormány hivatalos közlönyében. Szeptember 15-ig ez még nem történt meg. A hatálybalépés után tagállami főügyészek vagy környezetvédő szervezetek bíróságon támadhatják meg a döntést, egy következő kormányzat pedig új szabályokat javasolhat.

A szélesebb körű javaslat lezárására nincs kitűzött időpont. Az EPA csak a nyilvános véleményezési időszak után dönthet róla, ez az eljárás rendszerint hónapokig tart.

Az EPA szerint a visszavonással 300 milliárd dollár takarítható meg (EPA). Saját korábbi javaslatában azonban az ügynökség jelenértéken, 3 százalékos diszkontrátával számolva még körülbelül 19 milliárd dolláros megtakarítást becsült (Federal Register). A két összeg közötti különbséget az EPA nem indokolta meg. Modellje szerint a szabályok eltörlésével 2035-ben évente 123 millió tonnával több szén-dioxid kerülhet a légkörbe, mint fenntartásuk esetén (regulations.gov). Ez egyetlen év többletkibocsátása, nem egy évtized összesített adata.

Európa kitettsége valós, de nem új keletű

Az amerikai döntés tovább szélesíti a már eddig is meglévő transzatlanti szabályozási különbséget. Az európai ipar lényegesen többet fizet az áramért és a földgázért, mint amerikai versenytársai. A Draghi-versenyképességi jelentés ezt az olcsó orosz vezetékes gáz kiesésével, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével – amelyben a vállalatok minden kibocsátott tonna szén-dioxid után fizetnek – és a magasabb hálózati költségekkel magyarázta. Az Európai Bizottság megfizethető energiáról szóló cselekvési terve szintén ezeket a szerkezeti árkülönbségeket tekinti a versenyképesség központi problémájának.

A most eltörölt amerikai előírások olyan beruházásokat követeltek volna meg az erőművektől, amelyeket csak később, a 2030-as évekre meghatározott határidőkig kellett volna elvégezniük. Egyelőre sem európai kormány, sem iparági szövetség vagy kutatóintézet nem számszerűsítette, hogy ez a konkrét döntés miként hatna az árakra, a termelésre vagy a beruházásokra.

Az esetleges amerikai költségelőny leginkább a vegyipari alapanyagok és a műtrágyák európai gyártóit érintheti, ezekben az ágazatokban ugyanis a földgáz egyszerre energiaforrás és nyersanyag. A spanyol vegyipari vállalatok már most is az amerikai referenciaár többszörösét fizetik a földgázért (FEIQUE).

A CBAM az importot védi, az exportot nem

Az EU karbonvámja, vagyis a Carbon Border Adjustment Mechanism a cement, az acél, az alumínium, a műtrágya, a hidrogén és a villamos energia importőreivel fizetteti meg a termékbe épült szén-dioxid-kibocsátás költségét. Egy nagyobb kibocsátással gyártott amerikai terméket ezért magasabb teher sújtana az európai piacon (Commission CBAM, CBAM Regulation). A rendszer védi az EU belső piacát, de nem segít az Egyesült Államokban vagy harmadik országokban versenyző európai exportőröknek. A CBAM egyes érintett termékeknél figyelembe veszi a gyártáshoz felhasznált villamos energia kibocsátását, másoknál nem, a vegyipart pedig egyáltalán nem fedi le.

Az EPA döntése nem változtathatja meg az európai klímarendeletet, amely legalább 55 százalékos nettó kibocsátáscsökkentést ír elő 2030-ig, 2050-re pedig klímasemlegességet követel meg az EU-tól. Washington visszalépése tehát nem módosítja Európa jogi kötelezettségeit. Növelheti ugyan a már eleve költséghátrányban versenyző, energiaintenzív európai exportőrökre nehezedő nyomást, de mérhető új ár- vagy beruházási sokkra egyelőre nincs bizonyíték. Az energiaköltségek közötti különbséget gyorsabb engedélyezéssel és hálózati beruházásokkal az Európai Bizottság és a tagállami kormányok mérsékelhetik. Erről nekik kell dönteniük, a probléma pedig már jóval az EPA múlt heti lépése előtt is létezett.