Észtország drónt lőtt le, Románia kivárt

Május 19-én NATO-vadászgépek lelőttek egy drónt Észtország felett, az ország történetében először (Polsat News). Ugyanazon az éjszakán orosz drónok támadták az ukrajnai Izmajil kikötőjét, közvetlenül Romániával szemben, a Duna túlpartján. Románia két F-16-ost emelt a levegőbe, radarokon követte a támadást, és riasztotta a lakosságot (Hotnews). Tüzet nem nyitott. Öt nappal korábban Lettország kormánya bukott bele abba, hogy az ország területén lezuhant drónok láthatóvá tették a légvédelem súlyos hiányosságait (Le Monde). Ugyanaz a szövetség, ugyanaz a fenyegetés, öt különböző válasz.

Békében nincs közös szabály a drónok lelövésére

A NATO-nak nincs egységes békeidős protokollja arra, mikor kell lelőni egy drónt. A szövetség minősített műveleti szabályai csak a NATO-feladatot végrehajtó erőkre vonatkoznak, és a fegyveres válasz helyett az eszkaláció elkerülését helyezik előtérbe. A saját területükön eljáró nemzeti haderők nem tartoznak közvetlen NATO-parancsnokság alá, ezért minden országnak külön kell megalkotnia a lelövés jogi feltételeit. A legtöbb ezt még nem tette meg.

Románia mutatja meg, hogyan néz ki ez a rés a gyakorlatban. Bukarest 2025-ben elfogadta a lelövést lehetővé tevő jogszabályt, május 15-én pedig felhatalmazta a pilótákat, hogy tüzet nyissanak a román légtérbe belépő orosz repülőeszközökre. Négy nappal később az F-16-osok felszálltak, majd lövés nélkül visszatértek. 2022 óta legalább 66 orosz drón sértette meg Románia légterét. Egyet sem lőttek le. A május 13-i B9-csúcson, vagyis a keleti NATO-tagállamok biztonságpolitikai egyeztető fórumán a szövetségesek megkérdezték Romániától, miért nem cselekszik; választ nem kaptak.

Mark Rutte NATO-főtitkár ugyanott a költségoldal abszurditását is elismerte: „Nem folytathatjuk azt, hogy 20 000 dolláros drónokat 3 vagy 4 millió dolláros rakétákkal szedünk le”. A 2025 szeptemberében, a lengyel légtérbe berepülő drónok után indított Eastern Sentry művelet integrált megfigyelést ad, közös tűzparancsi jogkört nem.

Öt ország, öt számítás

Szlovákiában Pellegrini elnök sürgős törvénymódosítást kért, hogy a hadsereg békeidőben is elfoghassa a drónokat, és a béke és háború közötti jogi „fenyegetettségi állapot” bevezetését sürgette. Fico miniszterelnök nem hívta össze a biztonsági tanácsot, mert ezt szükségtelennek tartotta. Két nappal korábban tért vissza Moszkvából, majd drónok csaptak le szlovák falvaktól néhány tucat kilométerre lévő célpontokra.

Magyarország diplomáciai alkueszközként kezelte a drónvédelmet. A Magyar Péter-kormány a Kárpátalja közelében végrehajtott támadásokat arra használta, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára a 11 pontos kisebbségjogi követelés ügyében, és a védelmi együttműködést a kijevi magyar kisebbségpolitika függvényévé tette (Euronews szerint).

Bulgária aláírta a B9 közös nyilatkozatát, de csak a NATO-nagykövetét küldte el, ami a kilenc tag közül a legalacsonyabb szintű képviselet volt. Néhány nappal később Szófia nem támogatta az Ukrajna elleni orosz agresszió ügyében felállítandó különleges törvényszéket sem; Magyarországgal, Szlovákiával és Máltával együtt tartózkodott (BNR).

Lengyelország saját kapacitást épít. A Shield East erődítési program 260 kilométeren fedi le a keleti határt, integrált drónelhárító rendszerekkel (lengyel védelmi minisztérium), ahelyett hogy Varsó megvárná a NATO közös szabályait.

Amit a B9-csúcs nem adott meg

A csúcs közös nyilatkozata Oroszországot „a legjelentősebb, hosszú távú és közvetlen fenyegetésnek” nevezte, és vállalta, hogy a tagok 2035-ig a GDP 5 százaléka felé emelik a védelmi kiadásokat (NATO). Kötelező drónelhárítási képességcélokat és közös bevetési szabályokat viszont nem fogadtak el.

E szabályok nélkül Oroszország ugyanazt a nyomáspróbát újra és újra lefuttathatja. Lettországban kormány bukott. Szlovákiában megoszlott a vezetés. Románia lövés nélkül viselte el a légtérsértéseket. Magyarország alkupozíciót keresett. Bulgária hallgatott. Lengyelország erődít. Az orosz drónkampány éppen ezt a széttartást használja ki, és eddig működik.