Az észt kikötőhöz vezető út orosz vizeken halad

Az észt kikötő kerülőútja orosz vizeken vezet

Október 1-jén orosz határőrök feltartóztatták a Västerbotten nevű teherhajót, amely az észtországi Sillamäe kikötőjébe tartott, miközben egy rövid szakaszon orosz felségvizeken haladt át. Órákig visszatartották, majd továbbengedték; Észtország szerint Moszkva azóta sem magyarázta meg, miért állították meg (ERR). Ez volt a második orosz feltartóztatás ezen az útvonalon. Miután Oroszország 2025-ben ott megállított egy tankert, Észtország úgy döntött, hogy a Sillamäébe tartó hajókat saját vizein vezeti át (Yle). A Västerbotten mégis az orosz útvonalat választotta.

Órákig horgonyon, magyarázat nélkül

A hajó a nap nagy részében orosz felségvizeken, horgonyon vesztegelt. A finn Aamuposti a hajókövetési adatokat elemezve arról számolt be, hogy a hajó késő délután ismét útnak indult (Aamuposti).

Oroszország nem közölt semmit a feltartóztatásról. Egyetlen orosz tisztviselő sem nevezte meg, ki döntött róla, a tudósításokban pedig nem került elő sem parancs, sem vád, sem ellenőrzési jegyzőkönyv.

Miért haladnak át a nagy hajók orosz vizeken?

A földrajzi adottságok miatt lépett orosz vizekre a hajó: a nagyobb hajók számára biztonságosabb ez az út, mint az észt vizek sekély részei között navigálni. A beszámolók Észtország, Finnország és Oroszország közötti megállapodáshoz kötik ezt a megoldást, de egyik sem nevezi meg a megállapodást, vagy idéz a szövegéből (ERR).

Oroszország ellenőrzi ezeket a vizeket, de a jogköre korlátozott. Az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint a hajókat megilleti az „ártatlan áthaladás” joga: átkelhetnek egy másik ország parti vizein, ha közben nem veszélyeztetik annak biztonságát. Az egyezmény azt is kimondja, hogy a parti állam csak az abban meghatározott esetekben akadályozhatja az áthaladást (ENSZ).

Are Piel, az észt közlekedési hatóság hajóforgalom-irányítási részlegének vezetője adta Moszkva lépésének legjóindulatúbb értelmezését. Azt mondta, az áthaladási engedély nem mentesíti a hajót az ellenőrzés alól, és szerinte Oroszország szükségesnek tarthatta az ellenőrzést. Ez utóbbi Piel feltételezése, nem Oroszország magyarázata. Mivel Moszkva nem közölt indokokat, egyelőre nem lehet megítélni, hogy a feltartóztatás megfelelt-e az egyezménynek.

Tallinn kerülőútja, és hogy meddig ér

A korábbi esetben Oroszország a Green Admire tankert állította meg, amikor az kifelé tartott Sillamäéből. Az észt hatóságok ezután azt akarták, hogy a kikötő hajóforgalma teljes egészében kerülje el az orosz felségvizeket (The Maritime Executive).

Az észt közlekedési hatóság ennek megfelelően úgy döntött, hogy a Sillamäébe érkező és onnan induló hajók észt vizeken haladjanak. A Yle a 2025-ös esetre adott válaszként ismerteti ezt a döntést, nem a mostani feltartóztatás következményeként (Yle).

A Västerbotten ennek ellenére orosz vizeken haladt át. Egyik idézett beszámoló sem közli a tallinni rendelkezés szövegét, így nem világos, hogy az minden kapitányra kötelező-e, vagy a hajók választhatnak útvonalat. A rendelkezésre álló információk alapján nem állítható, hogy a Västerbotten szabályt szegett volna a rövidebb, biztonságosabb útvonal választásával.

Ez a tisztázatlanság azért számít, mert maga a hajózási útvonal okozza a gondot. Észtország arra kérheti a hajókat, hogy saját vizein maradjanak, a sekély részeket azonban nem tudja mélyebbé tenni. Amíg a biztonságosabb út orosz felségvizeken át vezet, Moszkván múlik, mennyire zavartalanul jutnak el a hajók egy észt kikötőbe; Oroszország pedig már kétszer megmutatta, hogy kész élni ezzel a helyzettel.

A hajó ügyében formálisan leginkább érintett állam, Ciprus, egyelőre hallgat. A Västerbotten ciprusi lobogó alatt közlekedett, a tengeren pedig a hajókért a lobogójuk szerinti állam felel. Ciprusi médiumok beszámoltak az esetről, de a SigmaLive az észt hatóságok közlését idézte, a ciprusi hajózási minisztériumtól pedig nem közölt nyilatkozatot (SigmaLive).

Egyelőre a kapitányok viselik a fennakadás terhét. Aki a Sillamäébe vezető biztonságosabb útvonalat választja, annak azzal is számolnia kell, hogy orosz őrizet mellett órákra horgonyon tarthatják, magyarázat nélkül, és Moszkva utólag sem ad tájékoztatást. Egy-egy úton ez korlátozott késést jelenthet, sok járatnál viszont tartós befolyást ad Oroszországnak arra, milyen könnyen jutnak el a hajók egy észt kikötőbe.

Tallinn bejelentett kerülőútja nem tartotta távol a Västerbottent az orosz vizektől, Oroszország pedig ott feltartóztatta. Az eddigi beszámolókból nem derül ki, hogy a kapitányoknak kötelező volt-e követniük Tallinn rendelkezését.