Zöld utat kapott a magyar helyreállítási terv

Az uniós pénzügyminiszterek július 10-én jóváhagyták Magyarország módosított helyreállítási tervét. Ezzel jogilag megnyílt az út nagyjából 10 milliárd EUR támogatás és hitel előtt az EU járvány utáni Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből (Tanács, Bizottság). A jóváhagyás azonban nem átutalás: Budapestnek 2026. augusztus 31-ig 27 kötelező reformfeltételt kell teljesítenie az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes rendszer és a közbeszerzések területén. Ha ez nem sikerül, a pénz év végén végleg elvész. A csomagból körülbelül 6,5 milliárd EUR vissza nem térítendő támogatás, 3,5 milliárd EUR pedig hitel (Executive Digest). Az előbbi ingyenpénz, az utóbbit vissza kell fizetni.

Magyarország már tudja, mit jelent a határidő elmulasztása. Korábban nagyjából 2 milliárd EUR uniós forrást veszített el, miután az EU a lejáró határidőknél törölte a pénzeket, mert az Orbán-kormány nem teljesítette a feltételeket (Euronews). Az RRF, vagyis az EU 577 milliárd EUR értékű, tagállamokra lebontott járvány utáni beruházási alapja teljesítményalapon működik: a kormányok reformokat vállalnak, igazolják a végrehajtást, és a Bizottság csak ezután fizet (EUR-Lex). Magyarország esetében ez a mechanizmus 2022 decembere óta meghatározó, amikor a Tanács elfogadta Budapest tervét, de minden kifizetést a reformfeltételekhez kötött (Tanács). Az Orbán-kormány ezek közül egyet sem teljesített.

Mit változtatott Budapest

A politikai fordulatot Péter Magyar miniszterelnök hozta, aki megállapodott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, majd június végén átvitt a parlamenten egy törvénycsomagot. A képviselők kétnapos rendkívüli ülésen, 142 igen és 39 nem szavazattal fogadták el az intézkedéseket, ami széles parlamenti támogatást jelzett az irányváltás mögött. A módosítások három területet érintenek: a közbeszerzési ellenőrzést, a vagyonnyilatkozatokat és azokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amelyekkel Orbán idején becslések szerint 8,5 milliárd EUR értékű állami vagyont vittek ki a közvetlen kormányzati ellenőrzés alól (Brussels Signal, The Hindu).

Az új törvények megerősítik az Integritás Hatóságot, vagyis a magyar korrupcióellenes ellenőrző szervet, és bűncselekménnyé teszik a vagyon elrejtését a hivatalos vagyonnyilatkozatokban. Előírják az alapítványok felszámolását is, vagyonukat pedig vissza kell adni az államnak. Vitézy Dávid miniszter szerint Orbán alatt éppen az volt az akadály, hogy a kormány ezeken a területeken semmilyen érdemi lépésre nem volt hajlandó (Budapest Times). A parlament a formális jogi akadályt elhárította. Most az a kérdés, működni fog-e a végrehajtás.

Az auditorok szerint az EU nem látja végig a pénz útját

Az uniós feltételek olyan jogi visszalépésre kényszerítették Budapestet, amelyet évekig elutasított. A törvények elfogadása azonban nem ugyanaz, mint a tiszta pénzköltés bizonyítása. Az uniós auditorok szerint a kettő közötti rés nagyobb, mint amit a Bizottság elismer.

Az Európai Számvevőszék egy 2026-os különjelentésben arra figyelmeztetett, hogy az RRF továbbra sem képes megbízhatóan követni, hová kerül a pénz azután, hogy a Bizottság kifizeti (ECA). A Bizottság azt ellenőrzi, Magyarország elfogadta-e a törvényt. Azt már nem vizsgálja, hogy a megerősített Integritás Hatóság jövőre ténylegesen megakadályoz-e egy korrupt közbeszerzést. A Bizottság az auditorok ajánlásai közül egyet sem fogadott el (Európai Parlament).

Augusztus 31. után a Bizottság elveszíti legerősebb eszközét: azt, hogy a források végleges törlésével fenyegethet. Ez a nyomás vette rá Magyart a gyors lépésekre, de ugyanaz a nyomás a mélység helyett a tempót jutalmazza. Magyarország eddig az RRF-forrásainak csak mintegy 9 százalékát hívta le, miközben az uniós átlag nagyjából 54 százalék (Bizottság). Most hét hét alatt kell több reformelőrehaladást igazolnia, mint amennyit három és fél év alatt fel tudott mutatni. A terv hálózatfejlesztésre, vasútra, lakhatásra és a szélenergia bővítésére irányítana pénzt: a beépített szélerőmű-kapacitás a jelenlegi körülbelül 330 MW-ról 2030-ra nagyjából 4 GW-ra nőne, miközben olyan energiajogi módosítások készülnek, amelyek 85 napban maximálnák a környezetvédelmi vizsgálatokat (Newsbase, CMS).

A Tanács Magyarország jövőbeli pénzigényét hagyta jóvá. Azt még nem bizonyította semmi, hogy Magyarország határidőkényszer alatt tisztán is el tudja költeni ezt a pénzt.