Az EU engedélyezte a Nezglyalt

Egy fiú ugyanúgy fut, olvas és játszik, mint bármelyik gyerek, egy rutinszerű MR-vizsgálat mégis apró agyi elváltozást mutat ki nála. A ritka, örökletes cerebrális adrenoleukodisztrózisban szenvedő fiúknál egy ilyen korai lelet most már kezelést is lehetővé tehet. Az Európai Bizottság szeptember 21-én engedélyezte a szájon át szedhető Nezglyalt (leriglitazon) erre a korai stádiumra (Európai Gyógyszerügynökség).

Miért vizsgálják az orvosok a látszólag egészséges fiúkat?

A betegséget az ABCD1 nevű gén hibája okozza. Ez a gén normálisan segíti a sejteket abban, hogy lebontsák a nagyon hosszú szénláncú zsírmolekulák egyik típusát; ha nem működik, ezek felhalmozódnak (konszenzusdokumentum).

A hibás gén jelenlétéből a család nem tudhatja, mikor kezdődik gyulladás az agyban, és az orvosok sem ismerik még ennek a szakasznak a kiváltó okát. Ha a gyulladás elindul, megtámadja a fehérállományt, az agyterületeket összekötő, szigetelő burkolattal ellátott idegrostokat, a fiú állapota pedig gyorsan romolhat (betegségáttekintés).

Ezért az orvosok szorosan figyelik a fiúkat. A nemzetközi ajánlás szerint az első MR-vizsgálatot kétéves korban kell elvégezni, 12 éves korig félévente kell ismételni, utána pedig évente (szakmai ajánlás).

A vizsgálatokhoz gyakran gadolíniumtartalmú kontrasztanyagot is beadnak. Az agyszövetet védő gát rendszerint nem engedi át ezt az anyagot. Aktív gyulladásnál azonban a gát az elváltozás szélén áteresztővé válhat, a kontrasztanyag pedig beszivárog, és kirajzolja a gyulladt területet, ahogy a fal repedésén át szétterjed a nedvesség.

A kontrasztanyagot nem halmozó elváltozás látható, de nem utal ilyen szivárgásra. Gyakran korábbi stádiumot jelent, bár a betegség lefolyása fiúnként eltérhet. A Nezglyal ezt a csoportot célozza.

A javallat a két és 12 év közötti, kontrasztanyagot nem halmozó elváltozással élő fiúkra terjed ki, akiknél alig vagy egyáltalán nincs idegrendszeri károsodás (Európai Gyógyszerügynökség). A korai agyi érintettség bevett kezelése az őssejt-transzplantáció: megállíthatja a betegség előrehaladását, de a károsodást nem fordítja vissza, komoly kockázatokkal jár, és csak az arra alkalmas betegek számára jöhet szóba (konszenzusdokumentum). A Nezglyal tablettával bővíti a kezelési lehetőségeket.

Hét fiú a húszból

A bizonyítékot a NEXUS vizsgálat szolgáltatta: 23 fiú kapott leriglitazont, kezeletlen összehasonlító csoport nélkül (a NEXUS-vizsgálat nyilvántartása). A megfelelő adatokkal rendelkező 20 fiú közül hét, vagyis 35% érte el azt, amit a vizsgálat „a betegség megállításának” nevezett (Európai Gyógyszerügynökség).

A vizsgálatban akkor számított megállítottnak a betegség, ha a fiú állapota a klinikai vizsgálatok és az MR-képek alapján is stabil maradt a megfigyelési időszak alatt, vagy addig, amíg transzplantációra nem került sor. Ez a betegség lefolyásának szünetelését jelenti, nem az agykárosodás helyreállását.

Jó eredmény-e a 35 százalék? A kezeletlen fiúk korábbi adatai szerint nagyjából 10 százalékuk kezelés nélkül is eljutna eddig (Európai Gyógyszerügynökség). A korábbi adatokkal való összevetés bizonytalanabb, mint két, egy időben követett csoporté, mert a vizsgálatba bekerült gyerekek eltérhettek azoktól, akik a régi nyilvántartásokban szerepelnek.

Az eredményen belüli különbség megmagyarázza, miért ilyen szűk a javallat. A Medscape szerint a kontrasztanyagot nem halmozó elváltozással élő fiúk közül kilencből hatnál állt meg a betegség, míg azok közül, akiknél az elváltozás már halmozta a kontrasztanyagot, 11-ből egynél. A számok alacsonyak, de az arányok a korábbi stádiumban kezelt fiúk felé mutatnak.

A jelentett mellékhatások között szerepel a súlygyarapodás, a szemhéj duzzanata és a fehérvérsejtszám csökkenése (Európai Gyógyszerügynökség). Ennyi gyerek adatai alapján a ritka vagy csak később jelentkező ártalmakról nem lehet megbízható képet alkotni.

Az engedélyt egy korábbi, tágabb javallatra vonatkozó kérelem elutasítása előzte meg; a gyerekek adataira építő új beadványt viszont elfogadták (pharmaphorum). A gyógyszer „kivételes körülmények között” kapott engedélyt: ez az eljárás olyan nagyon ritka betegségeknél alkalmazható, amelyekről nehéz teljes körű adatokat gyűjteni. Az engedély további biztonságossági adatokat, a hosszú távú hatásosságot követő betegregisztert és éves jelentéseket ír elő (Európai Gyógyszerügynökség).

A spanyol laboratóriumtól a német gyógyszertárig

A gyógyszer fejlesztése közfinanszírozott kutatásból indult. Az El País szerint Aurora Pujol kutatócsoportja az IDIBELL-CIBERER-nél 2010-ben mutatta ki, hogy egy rokon gyógyszer, a pioglitazon csökkentette az agyi gyulladást egerekben. Az intézet licencelte a szabadalmat a matarói Minoryxnek, amely úgy fejlesztette ki a leriglitazont, hogy az jobban eljusson az agyba.

Az uniós engedély önmagában még nem jelenti azt, hogy a gyógyszer megjelenik a patikákban. A Minoryx és kereskedelmi partnere 2026 vége előtt tervezi elindítani a németországi forgalmazást; más piacokon az áralkuk lezárása után juthat el a betegekhez (közlemény). Minden ország maga dönt arról, hogy biztosítja-e a gyógyszert, és fizeti-e az árát.

A hozzáférés még abban az országban sem rendezett, ahol a gyógyszert kifejlesztették. Az El País egy olyan spanyol gyerekről ír, aki körülbelül három éve méltányossági alapon kapja a készítményt: ez egyedi hozzáférést jelent az engedélyezés előtt. Arról azonban nincs megerősített döntés, hogy a spanyol közegészségügy finanszírozza-e a kezelést (El País).

A javallat a rendszeres MR-vizsgálatokat a kezeléshez vezető kapuvá teszi. A Nezglyal csak azoknak a fiúknak segíthet, akiknél még abban a szakaszban fedezik fel az elváltozást, amikor az nem halmoz kontrasztanyagot; ezért az egyes országokban a gyógyszer tényleges haszna attól is függ majd, hogy a diagnosztizált fiúk időben eljutnak-e a rendszeres vizsgálatokra. A Minoryx betegregiszterének és az Európai Gyógyszerügynökség által előírt utánkövetésnek kell megmutatnia, hogy a néhány gyereknél tapasztalt stabil állapot tartós-e.