Uniós pénz állt le a boszniai autópályán

Bosznia középső részén egy félkész autópályán állnak a munkagépek. A Vc korridor nagyjából 21 kilométeres szakaszán azért állt le az építkezés, mert az Európai Beruházási Bank, vagyis az EU hitelezési intézménye, közbeszerzési szabálytalanságok gyanúja miatt felfüggesztette a finanszírozást (24sata, 24 Chasa). Bosznia-Hercegovina nem EU-tagállam. Az utat mégis uniós pénzből építették, és az uniós intézmények most azt akarják látni, hogyan költötték el ezt a pénzt.

Az Autoceste FBiH, a bosznia-hercegovinai Föderáció autópálya-társasága 2018 és 2022 közötti közbeszerzési és építési dokumentumokat adott át az EU csalás elleni szerveinek (24 Chasa, 24sata). Az ügyben a boszniai ügyészség is érintett. Maga a korridor észak-déli útvonal: Budapestet, Kelet-Horvátországot és Szarajevót kötné össze a horvát adriai Ploče kikötőjével. Ez a Nyugat-Balkán egyik legfontosabb közlekedési beruházása.

Ki fagyaszthat, ki vizsgálhat, ki emelhet vádat

Három uniós kötődésű intézmény foglalkozik az üggyel, de mindhárom más eszközzel.

A legerősebb azonnali eszköz az Európai Beruházási Banknál van. Hitelezőként felfüggesztheti vagy megtagadhatja a kifizetéseket, ha egy projekt közbeszerzése gyanússá válik (EIB). Itt pontosan ez történt: a pénz elakadt, és vele együtt az építkezés is.

Az OLAF, az EU közigazgatási csalás elleni hivatala az uniós pénzekkel kapcsolatos csalásgyanús ügyeket vizsgálja. Javasolhatja a források visszakövetelését, vagy azt, hogy az ügyet adják át az ügyészségnek, de büntetővádat maga nem emelhet (OLAF, 883/2013-as rendelet).

Az EPPO, az Európai Ügyészség már büntetőjogi szereplő. A részt vevő uniós tagállamok azért hozták létre, hogy az EU költségvetését sértő bűncselekményekben járjon el (EPPO). Bosznia azonban nem részt vevő állam, ezért az EPPO-nak ott nincs olyan közvetlen hatásköre, mint az EU-n belül (2017/1939-es rendelet). Az EPPO nem közölte, milyen jogi úton kapcsolódhat be ebbe az ügybe: uniós költségvetési pénz miatt, a szerződéses lánc valamely tagállami eleme miatt, vagy a boszniai hatóságokkal való együttműködésen keresztül. Ez nem technikai részlet. Ettől függ, mennyit irányíthatnak közvetlenül az uniós ügyészek, és mennyi marad a boszniai bíróságokra.

Nyilvános, indokolással ellátott OLAF-jelentés, EPPO-beadvány vagy EIB-döntés egyelőre nem került elő. Az ügyre vonatkozó konkrét állítások regionális sajtóbeszámolókon alapulnak, amelyek az Autoceste FBiH közléseire hivatkoznak, nem közzétett intézményi dokumentumokra.

Ki fizet, és ki nyerhet

A közvetlen vesztesek jól láthatók: a kivitelezők, a munkások és azok a települések, amelyek egy félbehagyott autópálya mellett maradtak. Bosznia is pozíciót veszít, mert Brüsszel a tagjelölt térségek beruházásait részben azon méri, hogy a kormányok képesek-e azokat szabályosan megépíteni, dokumentálni és kezelni (Support4Partnership).

Horvátországnak közvetlen érdeke fűződik a projekthez. A Vc korridor Ploče adriai kikötőjébe fut be, és az út befejezése határozza meg, mekkora piacot érhet el ez a kikötő (Jutarnji). Ami Boszniában befagyott beruházás, az Horvátországnak befagyott gazdasági kapcsolat.

Az EU csalás elleni rendszere viszont hasznos precedenst nyerhet. Ha az unió a határain kívül is le tudja állítani a kifizetéseket, amikor egy projekt gyanússá válik, a kormányok könnyebben válaszolhatnak azoknak a választóknak, akik attól tartanak, hogy a bővítési pénzek gyenge intézményi rendszerekben tűnnek el. Bosznia már most szélesebb körben is európai forrásokat kockáztat a lassú reformok és a nehézkes közigazgatás miatt (Večernji.ba). Egy látható végrehajtási ügy azt az érvet erősíti, hogy az uniós pénz útja nem válik követhetetlenné az EU határán.

Hol ér véget az EU hatalma

Az ügy azt mutatja, hogy az uniós intézmények pénzügyi fegyelmet akkor is érvényesíthetnek, ha az európai pénz nem tagállamban jelenik meg. Kérhetnek dokumentumokat, vizsgálódhatnak, és hitelezői biztosítékokon keresztül befagyaszthatják a forrásokat.

A büntetőjogi végpont azonban továbbra is a boszniai ügyészségtől és bíróságoktól függ. Az OLAF javasol. Az EIB leállítja a pénzt. Az EPPO mozgástere egy nem részt vevő államban nyilvánosan még nem tisztázott. Hogy ebből az ügyből büntetőjogi felelősségre vonás lesz-e, vagy csak egy álló autópálya marad utána, azt végső soron Bosznia igazságszolgáltatása dönti el.