Az EU gáztárolói 72%-on várják a telet

Az EU föld alatti gáztárolói október 1-jén 72 százalékig voltak tele, szemben az egy évvel korábbi 83 százalékkal (ENTSOG, GIE AGSI+). John Kemp tárolási adatokra épülő elemzése szerint a szeptember végi készlet ebben az évszakban 2011 óta a legalacsonyabb volt (John Kemp). Az európai gázvezeték-üzemeltetők szervezete, az ENTSOG úgy ítéli meg, hogy a rendszer kellő mozgásteret biztosít a télre; ezt az értékelést október 8-án az Európai Bizottság is megerősítette (Európai Bizottság).

Ez az értékelés a vezetékek és terminálok kapacitásáról szól. Az viszont, hogy elég gáz érkezik-e a rendszerbe, az időjárástól és a még meg nem vásárolt szállítmányok beérkezésétől is függ.

A szabad kapacitás önmagában nem hoz LNG-t

A cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó terminálok a hajóról átvett, mélyhűtött gázt újra gáz halmazállapotúvá alakítják, majd a hálózatba táplálják. Az ENTSOG becslése szerint az európai terminálok ezen a télen mintegy 1 600 terawattóra (TWh) LNG feldolgozására képesek, míg az előző télen körülbelül 914 TWh-t kezeltek (ENTSOG). A szabad kapacitás azonban csak akkor segít, ha be is futnak a hajók; az előrejelzés nem becsüli meg, hány szállítmány érkezik.

A tárolók az importból hiányzó gázt pótolják: fagyos napokon a kereslet gyorsabban megugrik, mint ahogy újabb hajók befuthatnának. Egy átlagos tél után az uniós tárolók március végén 29 százalékig lennének feltöltve; ha az LNG-behozatal 20 százalékkal elmaradna, a készlet 13 százalékra esne vissza (ENTSOG). Ilyen alacsony szinten kevesebb gáz maradna egy újabb ellátási zavar kivédésére, a készlet egy része ráadásul olyan stratégiai tartalék, amelyet a kereskedők nem értékesíthetnek. A következő nyáron így hosszabb időbe telne újra feltölteni a tárolókat.

Hideg télben nagyobb lenne a hiány. Minimális orosz vezetéki szállítás mellett a fogyasztás 7–12 százalékát kellene megtakarítani, más forrásból pótolni vagy ellátatlanul hagyni (ENTSOG). Ez a becslés a fedezendő hiányt írja le, nem azt jósolja, hogy korlátozni kell majd a fogyasztást. A hideget és az ellátási zavarokat együtt feltételező legkedvezőtlenebb forgatókönyvekben a hiány elérheti a 15 százalékot (Euronews).

Miért nem jut el Németországba a Franciaországba érkező gáz?

Október 1-jén a német gáztárolók 58, a lengyelek 99 százalékos töltöttségen álltak (ENTSOG). A gáz csak olyan gyorsan lépheti át a határokat, amennyire az összekötő vezetékek kapacitása engedi. Franciaország szárazföldi LNG-termináljai naponta 1 309 gigawattóra gázt tudnak fogadni, a német határra, Obergailbachnál azonban csak 100 gigawattórát továbbíthatnak (CRE). Az ilyen szűk keresztmetszetek miatt figyelmeztet az ENTSOG arra, hogy a tengerparttal nem rendelkező közép-, kelet- és délkelet-európai országok nehezen férhetnek hozzá az LNG-hez akkor is, ha Európa egészének importkapacitása bőséges.

A tárolók feltöltésének számlája 2027-ben érkezik

A kereskedők rendszerint úgy keresnek a tároláson, hogy nyáron olcsóbban vásárolnak gázt, majd télen értékesítik. Az ENTSOG szeptember 30-án rögzített árai szerint a 2027-es nyári gáz megawattórája 53,405 EUR-ba került, míg a következő téli időszakra 49,030 EUR-os árat jegyeztek (ENTSOG). Ha a nyári gáz drágább a télinél, csökken a tárolás üzleti megtérülése, bár a tárolási díjak és a beszerzési feltételek is befolyásolják a döntést.

A holland példa megmutatja, hogyan jelenik meg mindez a gyakorlatban. A Gasunie állami hálózatüzemeltető szerint az idei nyáron a várható téli árak mellett üzleti alapon alig érte meg feltölteni a tárolókat (Gasunie). Szeptember 11-én a kormány 80-ról 64 százalékra csökkentette a tárolási célt, azzal érvelve, hogy 93 TWh elegendő egy átlagos télre (holland kormány); a tervről már korábban beszámoltunk (To Brief). Ha a piaci szereplők nem töltik fel a tárolókat, az állami EBN közpénzügyi támogatással léphet közbe; így az árkockázat az adófizetőkre hárul (holland parlamenti levél).

A nagyobb leürítés a következő feltöltést is megnehezíti. A 13 százalékról induló tárolók még kedvező LNG-ellátás mellett is csak 80 százalékig telnének meg 2027. szeptember végére (ENTSOG).

2025-ben Németországban az ipar használta fel a gáz 60 százalékát, ezért a tartósan magas árak leginkább a gyárakat érinthetik. Az ellátási szerződések és a fedezeti ügyletek (az árak előzetes rögzítése) lassítják, hogy a nagykereskedelmi drágulás milyen gyorsan jut el hozzájuk (német Szövetségi Hálózati Ügynökség). A szabályozott lakossági tarifák egyes háztartásoknál késleltetik a drágulást: a lengyel szabályozó december 31-ig meghosszabbította a myORLEN lakossági tarifáját (URE). Október 6-án Robert Soszyński, az Orlen vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a vállalat 2027-re tarifamódosítást kér az URE-től, ha a nagykereskedelmi árak a jelenlegi szinten maradnak vagy emelkednek (Bankier).

Az ENTSOG forgatókönyvei szerint a hálózat kapacitása elegendő egy átlagos télre, az alacsony induló készlet viszont kevesebb mozgásteret hagy egy hideghullám, a visszafogottabb LNG-szállítások vagy a 2027-es újratöltés esetére. Az előrejelzés a csővezetékek és terminálok kapacitását modellezi, a szállítmányok érkezését nem jelzi előre. Az Európai Bizottság arra kérte a piaci szereplőket, hogy a tél végéig őrizzék meg készleteiket (Európai Bizottság). Ehhez most drága szállítmányokat kell beszerezni. A tárolók leürítése ezen a télen pénzt takarít meg, de az alacsonyabb készletszintről induló feltöltés költségét a jövő évre tolja.