Az EU átutalta az orosz hozamot

Az Európai Bizottság augusztus 5-én közölte, hogy 1,4 milliárd EUR-t utalt át Ukrajnának a befagyasztott orosz jegybanki eszközök hozamából (Európai Bizottság, Reuters). A pénz mozog, az alapjául szolgáló tartalék nem. Éppen ez teszi lehetővé az átutalást, és ez szab határt az eszköz politikai súlyának is.

Hogyan termel pénzt egy befagyasztott eszköz

Amikor az EU a 2022-es invázió után befagyasztotta az orosz jegybanki eszközöket, a kötvénykamatok és más kifizetések nem álltak le. Csak Moszkvába nem lehetett továbbítani őket. Ezek a pénzáramok a központi értéktáraknál gyűltek fel, vagyis azoknál az intézményeknél, amelyek az értékpapírok nyilvántartását és elszámolását végzik, közben pedig kamatot termeltek.

Az Európai Unió Tanácsa, ahol a tagállami kormányok tárgyalnak és szavaznak az uniós jogszabályokról, 2024-ben ezeket a befagyasztás után keletkezett hozamokat különítette el Ukrajna számára, a tőkerész érintése nélkül (EUR-Lex, The Brussels Times). A G7 közös álláspontja szerint maguknak a tartalékoknak addig kell zárolva maradniuk, amíg Oroszország le nem állítja az agressziót, és meg nem fizeti az okozott károkat (G7 Apulia közlemény). Az ötödik átutalás is ezt a logikát követi.

Hiteltörlesztés, nem fegyverszállítás

A cím alapján könnyű fegyvervásárlásra gondolni, de a pénz túlnyomó része hiteltörlesztésre megy. A Bizottság szerint az összeg 95 százaléka azt segíti, hogy Ukrajna kiszolgálja az EU-tól és a G7-től kapott hiteleit a 45 milliárd EUR-s Extraordinary Revenue Acceleration terv keretében. Mindössze 5 százalék kerül az Európai Békekeretbe, az EU költségvetésen kívüli katonai támogatási eszközébe (Európai Bizottság, Euronews).

Ennek az aránynak politikai jelentősége van. Magyarország többször blokkolta vagy késleltette az Európai Békekeretből fizetett támogatásokat. Azzal, hogy a pénz szinte teljes egészében a hitelcsatornán keresztül megy, a mechanizmus megkerüli ezt a vitát (Onet/Politico). Cserébe ez a részlet főként adósságszolgálatot finanszíroz. A tényleges katonai pénzt, egy külön 3,47 milliárd EUR-s csomagot drónokra, rakétákra és vadászgépekre, július 30-án szabadították fel egy másik programból (Európai Bizottság).

Belgium viseli a jogi kockázat nagy részét

A rendszer addig működik, amíg az orosz tartalékok zárolva maradnak, és közben jövedelmet termelnek. Mindkét feltétel kockázatos, és mindkét kockázat Belgiumban sűrűsödik, mert a befagyasztott eszközök döntő részét az Euroclear tartja nyilván.

Egy moszkvai bíróság nagyjából 200 milliárd EUR megfizetésére kötelezte az Eurocleart az orosz jegybank javára. Az Euroclear közölte, hogy fellebbez. Az ítélet Európában nem végrehajtható, Moszkvának viszont jogi hivatkozási alapot adhat arra, hogy megtorló lépéseket tegyen az Oroszországban maradt nyugati eszközökkel szemben (Washington Post, The Brussels Times). Orosz befektetők külön választottbírósági eljárásokat is indítottak közvetlenül Belgium ellen (21news, Le Monde).

Belgium kitettsége az EU-n belüli politikai törésvonalat is élesebbé teszi. Kęstutis Budrys litván külügyminiszter, miután egy Kijevet ért orosz támadásban megsérült a litván nagykövetség, orosz kártérítést követelt, és nemzetközi kárnyilvántartási mechanizmusokat sürgetett (Delfi). Petras Auštrevičius litván EP-képviselő politikai kudarcnak nevezte azt a megoldást, amely csak a hozamokat használja fel (Friends of Europe). A lengyel sajtó hasznos minimumnak, nem teljes válasznak olvasta a mostani részletet (Rzeczpospolita). A német beszámolók rutinszerű kamatbevételként írták le az összeget; Berlin nyilvánosan nem állt ki a tőkerész elkobzása mellett (Spiegel).

A Bizottság szerint a befagyasztott orosz eszközök összesen 8 milliárd EUR rendkívüli nyereséget termeltek. Egyetlen olyan főkönyvet azonban nem tett közzé, amelyből végigkövethető lenne, mennyi pénz keletkezett, mennyit utaltak át, mennyit kötöttek le, és mennyi jutott ténylegesen Ukrajnának (Európai Bizottság). A kormányok azért nem kobozzák el a tartalékokat, mert tartanak az állami mentességre épülő perektől, az Oroszországban lévő nyugati vállalati vagyon elleni megtorlástól, és attól is, hogy a nem nyugati jegybankok átértékelik, mennyire biztonságos euróövezeti infrastruktúrában tartani a tartalékaikat. Az Európai Tanács, ahol az állam- és kormányfők az EU politikai irányát kijelölik, egyelőre a jogilag óvatosabb utat választja: a hozamokat használja fel, a tartalékokat nem érinti, és Belgiumra hagyja a jogi kockázat jelentős részét. Egyetlen állam- vagy kormányfő sem vállalta nyilvánosan, hogy ezen változtatna.