June 15-én indul Ukrajna EU-tárgyalása

Az EU június 15-én Luxembourgban hivatalosan megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, miután elhárult a magyar vétó, amely csaknem két évig blokkolta a folyamatot. A ceremónia az egységet fogja mutatni. Legalább négy fővárosban azonban már csendesebb munka zajlik: költségbecsléseket, agrárvédelmi garanciákat és eljárási fékeket építenek be egy olyan folyamatba, amelynek minden szakaszához egyhangú döntés kell.

Mit nyit meg június 15-e?

A Kormányközi Konferencia, vagyis az a fórum, ahol a 27 uniós kormány egy félként tárgyal a tagjelölt országgal, az első tárgyalási blokkot nyitja meg. Ez az igazságszolgáltatási reformot, az alapvető jogokat és a pénzügyi ellenőrzést foglalja magában. A csatlakozási folyamatban ez a kapu: ezt nyitják meg elsőként, és ezt zárják le utolsóként (Európai Bizottság, New Union Post).

Ukrajna 2025 szeptemberére rekordidő alatt lezárta az átvilágítási szakaszt, amelyben az uniós intézmények a tagjelölt ország joganyagát vetik össze az EU-s normákkal (Európai Bizottság). A folyamatot 2024 óta a magyar vétó fagyasztotta be, amelyet Budapest azután engedett el, hogy Kijev megállapodott vele a kárpátaljai kisebbségi jogokról (Tagesschau).

António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint egyes fejezeteket akár szinte egyszerre is meg lehetne nyitni és le lehetne zárni, mert Ukrajna a várakozás idején a jogharmonizáció jelentős részét már elvégezte (Euronews). Costa derűlátását azonban egy intézményi tény korlátozza: innen minden lépéshez egyhangúság kell. A fennmaradó öt tárgyalási blokk, minden fejezet lezárása és minden jogállamisági felülvizsgálat csak akkor mehet tovább, ha mind a 27 kormány igent mond.

A költségvetés és a mezőgazdaság

A valódi vita a pénzről szól. Az EU következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetéséről párhuzamosan tárgyalnak, Ukrajna csatlakozása pedig átírná az elosztási arányokat.

Németország éves befizetései a saját uniós nagykövete szerint 75-80 százalékkal nőhetnének, nagyjából 27,4 milliárd EUR-ról közel 50 milliárd EUR-ra (Brussels Signal). A francia szenátus azt vetíti előre, hogy Franciaország hozzájárulása 26 milliárd EUR-ról 42 milliárd EUR-ra emelkedne (French Senate). A keleti tagállamok nem elsősorban a magasabb befizetésektől tartanak, hanem attól, hogy kevesebb pénz jutna nekik: Románia egy 16 tagállamból álló koalíció élén védené a strukturális alapokat attól, hogy azokat Ukrajna felé csoportosítsák át (Curs de Guvernare).

A mezőgazdaság tovább élezi a konfliktust. Terület alapján Ukrajna lenne az EU legnagyobb agrárországa. A lengyel gazdák már ideiglenes embargókat harcoltak ki az ukrán gabonára és baromfira. A közös agrárpolitika, vagyis az EU nagy mezőgazdasági támogatási rendszere átszabása olasz becslések szerint Olaszországnak körülbelül 9 milliárd EUR-ba kerülhetne (La Verità).

Az ellenállás azonban nem egységes. Június 4-én a francia Jeunes Agriculteurs, az ország legfontosabb fiatal gazdaszövetsége, egyhangúlag ukránpárti irányvonalat fogadott el, pedig sokan tőle várták a legkeményebb agrárfrontot a csatlakozással szemben. A feltétel az, hogy Kijev teljesen vegye át az EU termelési és környezetvédelmi normáit, mielőtt megnyílnának a mezőgazdasági fejezetek. A JA abból indul ki, hogy a szigorú igazodás jobban védi a francia termelőket, mint a puszta elutasítás. Európában az agrárvédelem egyre inkább a blokádról a feltételekhez kötött integráció felé mozdul.

Minden főváros megépítette a maga fékjét

Franciaország és Németország június 5-én, a nyugat-balkáni országok tivati csúcstalálkozóján a „fokozatos integráció” modelljét mutatta be: a tagjelöltek hozzáférést kaphatnának az uniós piachoz, de teljes tagsági jogok nélkül (Euronews). Emmanuel Macron június 7-én az Élysée-palotában is megismételte ezt az elképzelést. Antonio Tajani olasz külügyminiszter azt mondja, Montenegrónak és Albániának Ukrajna előtt kellene előrehaladnia (Il Tempo).

Lengyelországban Donald Tusk kormánya támogatja a csatlakozást, de hosszú mezőgazdasági átmeneti időszakokat követel (Wprost). Az ellenzéki PiS ennél tovább megy: Ukrajna támogatását ahhoz kötné, hogy Kijev rendezze a volhíniai mészárlás történelmi kérdését (Rzeczpospolita).

Ezek az álláspontok együtt olyan széttagolt fékrendszert alkotnak, amelyet egyetlen főváros sem irányít, mégis meghatározza, Ukrajna milyen gyorsan haladhat végig a 33 tárgyalási fejezeten.

Ukrajna háború előtti, 40 millió főt meghaladó népessége az Európai Unió Tanácsában használt szavazati súlyokat és az Európai Parlament mandátumelosztását is átalakítaná. Az Európai Bizottság intézményi reformokról szóló, bővítés előtti dokumentuma, amelyet eredetileg 2025 végére ígértek, továbbra sem jelent meg (New Union Post). Ha szerződésmódosításra lenne szükség, azt mind a 27 nemzeti parlamentnek ratifikálnia kellene, Franciaországban és Írországban akár népszavazással együtt.

Ukrajna 2028 végéig szeretné lezárni a tárgyalásokat. Horvátországnak, a legutóbb csatlakozott tagállamnak, ez több mint öt évig tartott. Június 15-e a legegyszerűbb kérdésre ad választ: elindulhatnak-e a tárgyalások. Az viszont nyitva marad, ki viseli a költségeket, és hogyan írja át a csatlakozás az egyes országok gazdáinak, adófizetőinek és költségvetési kedvezményezettjeinek helyzetét.