EU-ügyészség célba veszi Írország kiskapuját

Az Európai Ügyészség november 1-jén hivatalba lépő pénzügyi bűnügyi vezetője, Andres Ritter Írországot nevezte meg az európai csalás elleni rendszer egyik gyenge pontjaként. Az ír sajtónak azt mondta, Írországban „sok fantomcéget” hoznak létre, amelyek áfacsalásokban és pénzmosásban is szerepet kaphatnak Európa-szerte (Irish Times, RTÉ). Ritter szerint az ok szerkezeti: Írország nem tagja az Európai Ügyészségnek, vagyis annak az uniós szervnek, amely a tagállamokon belül közvetlenül nyomozhat és vádat emelhet az EU költségvetését érintő pénzügyi bűncselekményekben.

Ez figyelmeztetés, nem jogerős bírósági megállapítás. De attól érkezik, akinek éppen az ilyen, határokon átnyúló bűnözés visszaszorítása lesz a feladata 24 részt vevő országban, és az általa leírt mechanizmus létezik.

Hogyan működik a rés

Az Európai Ügyészség a 2017/1939-es rendelet alapján két szinten működik. Luxemburgban a központi hivatal hangolja össze a stratégiát. A részt vevő országokban pedig delegált európai ügyészek dolgoznak a nemzeti igazságszolgáltatási rendszeren belül. Elrendelhetnek házkutatást, befagyaszthatnak vagyont, és közvetlenül vihetik az ügyeket. Ha egy áfacsalási körhinta Olaszországon, Németországon, Franciaországon és Lengyelországon fut keresztül, az Európai Ügyészség egyetlen nyomozásként kezelheti.

Írországnál ez a lánc megszakad. Mivel Dublin kimaradt a rendszerből, az európai ügyészek ír területen nem járhatnak el közvetlenül. Formális jogsegélykérelmet kell küldeniük, majd várniuk kell. Ritter az RTÉ-nek így írta le a különbséget: az Európai Ügyészségen belül „nem koordinálunk, hanem mi magunk végezzük a munkát” (RTÉ).

Ettől még van együttműködés. Írország 2021 és 2025 vége között több mint 50 megkeresést kapott az Európai Ügyészségtől, és legalább egy, kilenc országot érintő, feltételezett 48 millió EUR értékű áfacsalási ügyben részt is vett (Irish Times). A körhintacsalásoknál azonban az idő döntő. A fantomcégeket gyorsan fel lehet számolni, a pénzt pedig tovább lehet mozgatni, mire a hivatalos válasz megérkezik. A jogsegélykérelmekre épülő együttműködés nem ugyanaz, mint a közvetlen ügyészi hatáskör.

Határokon átívelő körhintacsalások

Az Európai Ügyészség számai mutatják, miért számít ez a rés. A szervezet 2025 végén 3 602 aktív nyomozásról számolt be, 67,27 milliárd EUR becsült kárral; ebből 45,01 milliárd EUR áfa- és vámcsalásokhoz kapcsolódott (EPPO). Egy évvel korábban még 2 666 ügy és 24,8 milliárd EUR szerepelt a jelentésekben (Transparency International EU). A növekedés egyszerre utal a csalási hálózatok terjedésére és arra, hogy az ügyészség egyre több ügyet ér el.

A közelmúlt ügyei ugyanazt a mintát mutatják. Olaszországban a Metallo-nyomozás egy feltételezett 42,8 millió EUR értékű áfacsalási konstrukciót célzott, amely Németországból importált luxusautókra, hamis számlákra és strómanok nevére bejegyzett cégekre épült (EPPO). Franciaországban az Európai Ügyészség 26, áfacsalással gyanúsított cégnél tartott házkutatást a párizsi régióban (Le Figaro). A fantomcéges láncok az egész kontinensen mozognak. Írország szerepe, mint kényelmes cégbejegyzési helyszín, ebbe a képbe illeszkedik.

Lassan zárul a kiskapu

Írország már elindult a csatlakozás felé. Egy intézményközi munkacsoport 2023 októberében előkészületeket javasolt, Jim O’Callaghan igazságügyi miniszter pedig jelezte, hogy Írország jövőre kérheti a tagságot (Law Society Gazette). Az ír jogi hagyomány élesebben választja szét a nyomozást és a vádemelést, mint a legtöbb kontinentális rendszer, ezért a hazai jog átalakításához parlamenti törvény kell. Ennek még nincs nyilvános menetrendje. A szűk keresztmetszet most az igazságügyi minisztériumnál készülő törvényjavaslat, a kormány jóváhagyása és az Oireachtas, vagyis az ír parlament döntése.

A kimaradók köre közben szűkül. Magyarország 2026 májusának végén hivatalosan jelezte csatlakozási szándékát (Daily News Hungary). Dánia igazságügyi különállása alkotmányosan mélyebb: a kormány felvetette a népszavazás lehetőségét, de döntés még nincs (Berlingske). Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás egy rést bezár, de a nemzeti bíróságok továbbra is meghatározzák, mekkora mozgástere van a szervezetnek. Görögországban például a bíróságok két évre nevezték ki az európai ügyészeket az ügynökség által kért öt év helyett, majd elutasították a fellebbezést (Euronews Greece).

Azt továbbra sem tudni pontosan, mi teszi Írországot vonzóvá a csalási hálózatok számára: az Európai Ügyészségen kívüli státusz, a könnyű cégalapítás, a pénzügyi infrastruktúra, vagy ezek kombinációja. Ritter figyelmeztetése mindenesetre napirendre tette a kérdést. A válasz azon múlik, Dublin képes-e olyan gyorsan törvényt alkotni, ahogy az egységes piac végrehajtási rései ezt megkövetelik.