Az EU elutasította Meloni olasz miniszterelnök kérését az energiaválság miatti adósságmentességről

Giorgia Meloni azt szeretné, ha az EU a védelmi kiadásokhoz hasonlóan az energiaválság költségeit is kivenné a költségvetési korlátok alól. Az Európai Bizottság azonnal elutasította a kérést, a német pénzügyminiszter pedig kiállt a döntés mellett. A látszólag technikai vita valójában az alig két éve átalakított európai költségvetési szabályok első komoly stressztesztje.

Mit akar Meloni, és miért mondott nemet Brüsszel?

Az EU Stabilitási és Növekedési Paktumát, vagyis az államháztartási hiányt a GDP 3 százalékában korlátozó szabályrendszert 2024 áprilisában írták át. A merev számszerű célokat országonként tárgyalt kiadási pályák váltották fel, amelyeket a tagállamok az Európai Bizottsággal egyeztetnek.

2025 márciusában ehhez jött egy külön kivétel: a nemzeti mentesítési záradék, amely lehetővé teszi, hogy a kormányok a GDP legfeljebb 1,5 százalékának megfelelő védelmi kiadást négy éven át ne számítsanak bele a hiányba. Tizenhét ország már aktiválta ezt a lehetőséget. Olaszország, Franciaország és Spanyolország nem.

Meloni érvelése szerint ha a geopolitikai vészhelyzet miatt a védelmi kiadások külön elbírálást kapnak, akkor a Hormuzi-szoros körüli válság idején az energiakiadásoknak is járna ugyanez. Brüsszel szerint ez nem ilyen egyszerű. A mentesítés csak a katonai kiadásokra vonatkozik, méghozzá egy meghatározott statisztikai kategóriában. Az energiatámogatások teljesen más költségvetési sorokon jelennek meg.

A szabály kiterjesztéséhez vagy jogszabályt kellene módosítani, vagy aktiválni kellene az általános mentesítési záradékot. Utóbbihoz viszont azt kellene bizonyítani, hogy az euróövezet egészét érintő recesszió van kialakulóban (Európai Parlament).

Olaszország költségvetési csapdája

Olaszország államadóssága a GDP 137,1 százaléka, a 2025-ös hiány pedig 3,1 százalék volt, vagyis éppen meghaladta a 3 százalékos plafont, és a kormány saját célját sem érte el (Eurostat). A 2026-os növekedési előrejelzések 0,8 százalék körül mozognak (Európai Bizottság). Az IMF szerint Rómának 2027-re a GDP 3 százalékának megfelelő elsődleges többletet kellene elérnie, vagyis a kamatkiadások nélküli bevételeknek ennyivel kellene meghaladniuk a kiadásokat. Ez majdnem négyszerese a jelenlegi szintnek.

A szorítás Meloni saját kabinetjében is látszik. Guido Crosetto védelmi miniszter kétszer is írt Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszternek, hogy hagyja jóvá a SAFE-programból igényelhető 14,9 milliárd EUR hitelt. A SAFE, vagyis a Security Action for Europe az EU közös védelmi beszerzéseit finanszírozza kedvező kamatozású, uniós kötvénykibocsátásból.

Giorgetti nem válaszolt. A határidő május vége. Crosetto május 14-én nyilvánosan is jelezte elégedetlenségét, ami ritka lépés volt, és láthatóvá tette a kormányon belüli patthelyzetet (Il Sole 24 Ore).

Giorgetti számítása világos: Olaszország ne vállaljon be 14,9 milliárd EUR új védelmi adósságot, amíg Brüsszel nem ad mozgásteret az energiakiadásokra is. Vagy együtt jön a két engedmény, vagy egyik sem.

Berlin nem enged

Friedrich Merz kancellár szerint a jelenlegi védelmi kivétel is „már az elfogadhatóság határán van”. A német szövetségi számvevőszék, a Bundesrechnungshof arra figyelmeztetett, hogy a védelmi mentesítés könnyen „az adósságfelhalmozás általános szabályává” válhat: a 2029-re tervezett szövetségi hitelfelvétel több mint 96 százaléka már a kivétel alá esne.

Németország 2026-ban maga is nagyjából 10 milliárd EUR-t költ energiakönnyítésekre: üzemanyagadó-csökkentésre, hálózati díjtámogatásra és a feldolgozóipari áramadó mérséklésére (Bundesregierung). Berlin azonban ezt a meglévő költségvetési kereteken belül finanszírozza, nem uniós szintű mentességet kér hozzá.

Lars Klingbeil pénzügyminiszter már jelezte, hogy 2030-tól még a védelmi kivételeket is a GDP 1 százalékában korlátozná. A német kormánynak tanácsot adó független közgazdászok közvetlenül Klingbeilt figyelmeztették, hogy Németország saját kiadásnövekedése 5,75 százalék, miközben az EU által megengedett ütem 4,5 százalék.

Hollandia is az ellenzők mellé állt. „A sokkokra nem lehet mindig több adósság a válasz” – érvelt Hága.

Európa alig két éve alakította át a költségvetési szabályait. A védelmi mentesség volt az első kivétel. Ha az energiakiadások is ugyanilyen elbírálást kapnak, gyorsan jöhet a következő kérdés: mi legyen a klímaalkalmazkodás költségeivel vagy a migrációs kiadásokkal? Minden új kivétel gyengíti azt a kiadási korlátot, amelyet a 2024-es reform éppen érvényesíteni próbált. Ahogy egy CDU-s képviselő fogalmazott: „Aki folyamatosan gazdasági szükségállapotot hirdet, az tartósan kiüresíti az olyan szabályokat, mint az adósságfék.”

Meloninak a hónap végéig döntenie kell. Elfogadja a SAFE védelmi hiteleit, és lenyeli a költségvetési terhet, vagy arra tesz, hogy Brüsszel és Berlin enged előbb.