Athén és Róma nem kap több költségvetési mozgásteret

Görögország és Olaszország azt kérte az EU-tól, hogy az egyeztetett költségvetési korlátok túllépésével enyhíthessék a téli energiaszámlák terheit. Az euróövezeti pénzügyminiszterek október 8-i találkozója után az Európai Bizottság elutasította a kérést (Reuters). Brüsszel ennél szűkebb mozgásteret támogat: csak azokra a beruházásokra adna többletkeretet, amelyek csökkentik a jövőbeni fosszilisenergia-importot. A mostani számlák enyhítését továbbra is az országok meglévő kiadási plafonján belül kell finanszírozni.

Két levél, ugyanaz az érv

Kiriákosz Micotákisz görög és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt. Micotákisz szerint, ha a drágább energia miatt a görög költségvetésben tervezettnél több áfa — a legtöbb vásárlást terhelő forgalmi adó — folyik be, Athén a többlet egy részét átmeneti, célzott támogatásra költhetné a kiadási plafon megsértése nélkül (a görög miniszterelnök hivatala). A halászokat említette a nehéz helyzetű csoportok között, de sem a program költségét, sem a jogosultsági feltételeket nem közölte.

Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter hasonló érveléssel állt elő. Szerinte Róma kiadási céljait 1,8 százalékos inflációs feltételezés mellett egyeztették, miközben a szeptemberi adat 4,1 százalék volt; azt kéri az EU-tól, hogy a költségvetési szabályok betartásának értékelésekor vegye figyelembe a különbséget (Reuters). Róma korábban már mérlegelte, hogy a többlet-adóbevételeket üzemanyag-támogatásra fordítsa (To Brief).

Az euróövezetben szeptemberben 18,8 százalékkal voltak magasabbak az energiaárak, mint egy évvel korábban (Eurostat). Ez magyarázza, miért akarnak a miniszterek lépni, de nem mutatja meg, mennyi többlet-áfát szedett be Athén, vagy mekkora mozgástere van Rómának. Egyik kormány sem tette közzé ezeket az adatokat.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért felelős biztosa azt válaszolta, hogy az EU nem bővítheti folyamatosan a költségvetési rugalmasság újabb formáit. Hozzátette, hogy a Bizottság mindkét kérést alaposabban megvizsgálja (ANSA).

Miért nem emeli a többlet-adóbevétel a kiadási plafont?

Az EU költségvetési szabálya a „nettó kiadások” növekedését korlátozza. Egyszerűen fogalmazva: az állami kiadásokból levonják a kamatfizetéseket, majd az így kapott összeg többéves pályájáról az egyes országok az uniós pénzügyminiszterek Tanácsával állapodnak meg.

A plafon csak a kiadásokra vonatkozik, az állami bevételek nem számítanak bele. Ha az energia drágulása miatt több áfa folyik be, a kiadási korlát nem változik. A szabály célja, hogy az egyszeri bevételi többlet ne alapozzon meg később is fennmaradó kiadásokat. Giorgetti kifogása ennek a fordítottja: ha az árak a tervezettnél gyorsabban emelkednek, az előre rögzített kiadási pálya kevesebbet ér.

A kormányok ettől még finanszírozhatják az energiaköltségek enyhítését, de csak a már elfogadott kiadási pályán belül találhatnak rá forrást (a Bizottság szolgálatainak feljegyzése). Athén és Róma előtt két út áll. Ha a plafonon belül adnak támogatást, más költségvetési kiadást kell visszafogniuk vagy elhalasztaniuk. A túllépéshez az EU jóváhagyása kellene, a többletkiadást pedig várhatóan újabb hitelből finanszíroznák, amelyet később az adófizetők törlesztenek.

A kivétel, amelyet Brüsszel támogat

Az engedélyezett lehetőség az úgynevezett nemzeti mentesítési záradék: ez a már létező szabály lehetővé teszi, hogy egy ország átmenetileg túllépje az egyeztetett kiadási pályát. Augusztusban a Bizottság a védelmi kiadásokon túl azokra a beruházásokra is kiterjesztette a záradékot, amelyek tartósan csökkentik az importált fosszilis energiahordozóktól való függést (bizottsági iránymutatás). Görögországban például a hőszivattyúk beszerzése is támogatható (bizottsági ajánlás Görögországról).

A többlet mozgástér korlátozott: évente legfeljebb a GDP 0,3 százaléka lehet. A GDP, vagyis az egy év alatt megtermelt javak és szolgáltatások összértéke alapján számolva 2026 és 2028 között összesen 0,6 százalék a felső határ (bizottsági iránymutatás).

Ez a támogatás másokhoz jut el, mint a téli számlák enyhítésére szánt pénz. A hőszivattyú-támogatás először azokhoz a háztartásokhoz és cégekhez kerül, amelyek meg tudják rendelni a beruházást, valamint az azt elvégző kivitelezőkhöz. Annak a bérlőnek, aki ezen a télen magas számlával szembesül, rövid távon alig segít.

A jóváhagyási folyamat még tart. Görögország ügyét a mai pénzügyminiszteri ülés napirendjére tűzték, a hivatalos döntést a miniszterek hozzák meg (az ECOFIN napirendje). Olaszországról október 8-án adott ki ajánlást a Bizottság (bizottsági ajánlás Olaszországról); Róma még a Tanács döntésére vár.

Az uniós vezetők október 15–16-i csúcstalálkozójukon tárgyalnak az energiaköltségek enyhítéséről (Antonio Costa meghívólevele). A Bizottság és a Tanács még nem jelölt ki időpontot a tágabb kérésekről szóló döntésre. Jelen állás szerint a Bizottság a támogatható energiaberuházásoknak szánt többlet mozgásteret támogatja, de ehhez még hivatalos jóváhagyás kell. Sem Athén, sem Róma nem kapott újabb mozgásteret az azonnali számlakönnyítésre, ezért az idei téli támogatásokat a korábban betervezett kiadásokból kell fedezniük.