Az EU fekete-tengeri központjából hiányzik a riasztási útvonal

Az Európai Bizottság legfeljebb 50 millió EUR-t ígért egy román–bolgár irányítású tengeri biztonsági központra. A 2027-től működő hálózat a tengeri fenyegetések észlelését és a figyelmeztetések továbbítását szolgálná (bizottsági tájékoztató, BTA). A közzétett terv leírja, hogyan osztanák meg egymással a hatóságok az észleléseiket, de nem mondja meg, ki juttatja el a riasztást egy hajó kapitányához, és ki intézkedhet. Hogy ez miért számít, azt megmutatta egy eset: egy francia járőrrepülő nagyjából egy órával a tengeri drónok támadása előtt figyelmeztetett egy konténerhajót, amely végül elsüllyedt (Reuters).

Ursula von der Leyen november 9-én, Bukarestben jelentette be az összeget (bukaresti beszéd); az eseményről akkor mi is beszámoltunk (To Brief). A központ polgári irányítású hálózatként gyűjtené össze a különböző országok hatóságainak megfigyeléseit, a hajóforgalomról és a tenger alatti kábelekről is (uniós végrehajtási jelentés).

A működés részletei egyelőre hiányoznak. Amikor egy újságíró arról kérdezett, honnan származik az 50 millió euró, és ki kapja meg, a Bizottság szóvivője csak annyit mondott, hogy később közlik a részleteket. Hozzátette: egy közös munkacsoport most dolgozza ki a központ működését (bizottsági tájékoztató). Nyilvánosan azt sem nevezték meg, ki kapja a pénzt, melyik költségvetési sorból fizetnek, és kik dolgoznak majd a központban.

Mire volt elég egy figyelmeztetés, és mire nem?

Október 28-án egy a romániai Konstanca kikötőjéből felszálló francia járőrrepülő tengeri drónokat észlelt, amelyek a görög irányítású Contship Jet konténerhajó felé tartottak. A repülő figyelmeztette a hajót és a közelben lévő többi vízi járművet is (francia védelmi minisztérium). A bolgár védelmi minisztérium szerint az információ a bolgár haditengerészet műveleti központjába is eljutott, ahonnan a parancsnokok irányítják a tengeren lévő bolgár hajókat (bolgár védelmi minisztérium).

A drónok ennek ellenére eltalálták a hajót. Mind a 18 fős legénységet kimentették, a konténerhajó később elsüllyedt (bolgár közlekedési minisztérium, bolgár haditengerészet). Azt, hogy ki indította a drónokat, nyilvánosan nem állapították meg.

Az érintettek beszámolóiból kiderült, miért nem lett több a figyelmeztetésből. A francia repülő parancsnoka azt mondta: a gépük megfigyelni és figyelmeztetni tudott, a drónok megsemmisítésére viszont nem volt eszközük (Maritime.bg). Kiril Mihajlov ellentengernagy, a bolgár haditengerészet parancsnoka szerint nem volt olyan bolgár hajó elég közel, amely megállíthatta volna a drónokat (bTV). A bolgár hajók legénységei ezért a tengerészek kimentésére készültek.

Ebből még nem következik, hogy a központ kudarcot vallott: egyelőre nem működik, és polgári információs hálózatként eleve nem irányítana hadihajókat. A támadás viszont megmutatta, melyik láncszemet kell megtervezni: hogyan jut el a riasztás azokhoz, akik intézkedni tudnak.

Ki értesíti a hajóskapitányt?

Ez a láncszem hiányzik a közzétett tervből. A központ dokumentumai nem neveznek meg olyan tisztviselőt, akinek feladata lenne a kereskedelmi hajók riasztása. Azt sem írják le, hogyan jutna el a figyelmeztetés a kapitányhoz, és nem jelölnek ki olyan parancsnokot, aki elrendelhetné a drónok elfogását (uniós végrehajtási jelentés).

Az EU polgári hatóságok közötti, CISE néven ismert tengeri adatmegosztó rendszere önkéntes alapon működik: minden hatóság maga dönti el, mit és kivel oszt meg (EMSA). Ha a központ is ezt a modellt követi, a figyelmeztetés csak akkor jut el a hajóhoz, ha az információ birtokosa továbbítja.

A görög hajótulajdonosok már most viselik a kockázatot. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök azt mondta, hogy a görög tulajdonosok csak akkor térnek vissza a fekete-tengeri kereskedelemhez, ha biztonságos az áthaladás; a fuvardíjakra és a biztosítás költségére is hivatkozott (a görög miniszterelnöki hivatal). November 5-én az EENMA, a görög rövid távú hajózást végző hajótulajdonosokat képviselő szervezet riasztási láncra tett javaslatot a kormánynak. A haditengerészetek a fenyegetésekről szóló adatokat a görög mentési koordinációs központnak továbbítanák, ez értesítené a hajókat üzemeltető társaságokat, azok pedig kapcsolatba lépnének a hajóikkal (Naftemporiki).

A hajózási ágazat most maga vázolja fel a rendszernek azt a részét, amelyet Brüsszel terve üresen hagyott. A Bizottság riasztási központot ígért, de a nyilvános terv nem nevezi meg sem a riasztás hajókhoz vezető útját, sem azt a hatóságot, amely intézkedhet. A Bizottság, Bukarest és Szófia által felállított munkacsoportnak a központ megnyitása előtt mindkét kérdésre választ kell adnia a hajótulajdonosoknak és a legénységeknek.