Az EU 6,6 milliárdos ukrajnai csomagjában a visszatérítés dominál

Az uniós kormányok szeptember 25-én megállapodtak arról, hogyan osztják fel azt a 6,6 milliárd eurónyi katonai támogatást, amelyet Magyarország éveken át blokkolt. Ebből 4,7 milliárd EUR azoknak a tagállamoknak a költségeit téríti meg, amelyek már szállítottak fegyvereket Ukrajnának (Delfi Estonia, Știrile ProTV). A megállapodásról a tagállamok nagykövetei egyeztek meg, de egyelőre csak politikai alku született: a pénzek kifizetéséhez jogi aktusokat is el kell fogadni (Euronews).

Három rész, három felhasználási cél

A pénz az Európai Békekeretben van, abban az alapban, amelybe a tagállamok 2021 óta fizetnek be külföldi katonai támogatás finanszírozására (a Tanács (EU) 2021/509 határozata). Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ismertette a fennmaradó összeg felosztását: 1 milliárd EUR jut új, közös katonai eszközbeszerzésekre, 900 millió EUR pedig az ukrán katonákat kiképző uniós misszióra (Euractiv, Delfi Estonia).

A három keretből más-más szereplőhöz jut pénz: a visszatérítések a tagállamok kincstárába folynak be, a beszerzési keretből fegyverszállítókat fizetnek, a kiképzés költségeit pedig a misszió fedezi.

Az összegből semmi sem jut az ukrán állami költségvetésbe, amelynek hiányát a múlt hónapban elemeztük (To Brief). A keret Ukrajna hadseregét szereli fel és katonáit képzi; az állam kiadásait nem fedezi.

Miért a visszatérítéseké a legnagyobb rész

Magyarország egyedül is megakaszthatta az alap felhasználását, mert a katonai vonatkozású uniós külpolitikai döntésekhez egyhangú jóváhagyás kell, vagyis bármelyik kormány megvétózhatja őket (az Európai Unióról szóló szerződés 31. cikke). Viktor Orbán kormánya éveken át élt ezzel a lehetőséggel. A megállapodás Orbán 2026. áprilisi választási veresége és Magyar Péter miniszterelnöki hivatalba lépése után született meg (Euronews).

Miután Budapest felhagyott a blokkolással, a vita arról szólt, ki kapja a pénzt. A nagy adományozók közé tartozó Németország azt akarta, hogy a keret nagyobb részét Ukrajna újabb támogatására fordítsák (Euractiv).

Lengyelország a visszatérítéseket szorgalmazta, gyakorlati okból: azoknak az országoknak, amelyek kiürítették fegyverkészleteiket Kijev javára, előbb pótolniuk kell a hiányt, hogy újra szállíthassanak. A visszatérítés erre ad lehetőséget. A végső felosztás Varsónak kedvezett, a megtérítés lett a legnagyobb tétel (Știrile ProTV).

A visszatérített pénz egy része még eljuthat Ukrajnába. Kallas szerint egyes kormányok továbbadnák Kijevnek a nekik járó összeget, de nem nevezte meg őket. A Kyiv Independent szerint Németország és Svédország is ezt tervezi, de egyikük sem közölt konkrét összeget.

Mi áll még a megállapodás és a kifizetések között

A nagykövetek a Politikai és Biztonsági Bizottságban egyeztek meg, amelyben a tagállamok a miniszteri ülések között hangolják össze kül- és védelempolitikájukat. A minisztereknek még hivatalos döntésekké kell alakítaniuk a politikai megállapodást. Az Interfax-Ukraine arra számított, hogy az aláírásokra az EU Tanácsának szeptember 28-i ülésén kerül sor (Interfax-Ukraine).

A nyilvánosan elérhető dokumentumokból egyelőre nem derül ki, pontosan mit takar a végső jóváhagyás, és azt sem lehet tudni, hogy valamelyik kormány felhasználhatja-e a folyamatot a vita újranyitására. Az aláírások után is lassan érkezik majd a pénz: Paweł Zalewski lengyel védelmi miniszterhelyettes 2027-ben számít országa visszatérítésére (RMF24).

A kormányok ezen a héten főként arról állapodtak meg, hogyan osszák el a már vállalt költségek fedezetét; a kifizetések jogalapját még meg kell teremteniük. A keret nagyobb része az Ukrajnának már átadott fegyverek árát téríti meg. Az ukrán hadsereg új támogatását a közös beszerzések és a kiképzőmisszió adják. A további segítség attól függ, hogy a Németországhoz és Svédországhoz hasonló országok visszajuttatják-e Ukrajnának a nekik megtérített összeget.