Kivételekkel jönnek az EU AI-címkéi

„Az új uniós szabályok szerint jelölni kell a mesterséges intelligenciával készült tartalmakat.” Ez a mondat a hétvégén sok európai szerkesztőségben megjelent, de csak részben igaz. Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének átláthatósági szabályai augusztus 2-án hatályba léptek (EU AI Act), ám ettől még nem kerül figyelmeztetés minden helyesírás-ellenőrzővel javított e-mailre vagy MI-vel finomított fotóra. A kötelezettség attól függ, ki használja a rendszert, és milyen tartalom jut el a nyilvánossághoz.

Három példa jól mutatja a különbséget. Egy cég ügyfelekkel beszélgető chatbotot épít. Egy szerkesztőség MI-eszközzel segíti egy választási cikk megírását. Egy politikai kampány szintetikus videót tesz közzé az ellenfél jelöltjéről. Mindhárom helyzet más szabályt indít be, más szereplőt kötelez, és ezek közül csak néhány eredményez a közönség számára látható jelölést.

Az építők a rendszert jelölik, a felhasználók a kész tartalmat

A rendelet két szereplő között osztja meg a felelősséget: a szolgáltató az, aki az MI-rendszert fejleszti vagy az uniós piacra hozza, az alkalmazó pedig az a szervezet vagy szakmai felhasználó, amely a rendszert használja (EU AI Act). Ugyanaz a szervezet mindkét szerepet betöltheti. Ha egy bank saját ügyfélszolgálati chatbotot fejleszt, egyszerre szolgáltató és alkalmazó, ezért mindkét kötelezettségi kör vonatkozik rá.

A logika hasonlít az élelmiszer-biztonsági szabályokra: a gyártó feltünteti a tápértékadatokat, az étterem pedig az étlapon jelzi az allergéneket. Mindkét kötelezettség létezik, és egyik sem váltja ki a másikat (Stibbe).

A szolgáltatók feladatai már a tervezési szakaszban megjelennek. Egy chatbotnak vagy hangasszisztensnek a beszélgetés elején közölnie kell, hogy a felhasználó MI-vel kommunikál (EU AI Act). A szintetikus képet, hangot vagy videót előállító rendszerekre más típusú kötelezettség vonatkozik: rejtett jelölést kell beépíteniük a fájlba. Ez inkább vonalkódhoz hasonlít, nem figyelmeztető címkéhez; a cél az, hogy a hatóságok és az azonosító eszközök felismerjék az MI-vel készült tartalmat (Commission guidance).

Az alkalmazók azokért a közlésekért felelnek, amelyeket a közönség ténylegesen lát. Ha egy kampány deepfake videót tesz közzé, jeleznie kell, hogy a felvétel szintetikus. Külön szabály vonatkozik arra is, ha egy szerkesztőség vagy ügynökség MI-vel előállított szöveget publikál választásokról, közegészségügyről vagy állami kiadásokról: ezt nyilvánossá kell tenni (Stibbe). A két kötelezettségi kör párhuzamosan fut, egyik teljesítése nem mentesít a másik alól.

Aki ChatGPT-vel vacsoraötleteket gyűjt, arra mindez nem vonatkozik. A szabályok azoknak a szerkesztőségeknek, kampányoknak, vállalatoknak és közintézményeknek változtatják meg a munkafolyamatait, amelyek MI-vel készült tartalmat tesznek közzé közönség előtt.

A nyelvtani javító miatt nem kell aggódni

A hétköznapi MI-eszközök egyértelmű kivételt kapnak. A nyelvtani ellenőrző, a helyesírás-ellenőrző vagy a fordítóprogram önmagában nem indít jelölési kötelezettséget, amíg érdemben nem változtatja meg a megírt szöveg jelentését (Commission FAQ). A személyes, nem szakmai MI-használat teljesen kívül esik a szabályokon (EU AI Act).

A szerkesztőségek számára az újságírói kivétel a lényeges. Közéleti témájú, MI-vel előállított szöveg esetén elmaradhat a látható jelölés, ha egy emberi szerkesztő valóban átnézte az anyagot, és egy megnevezett személy vagy szervezet vállalja érte a szerkesztői felelősséget (Commission FAQ, Canal CEO). Olasz és spanyol jogi értelmezések szerint ennek a felelősségnek dokumentálhatónak és ténylegesnek kell lennie, nem lehet puszta aláírás a folyamat végén (Corriere della Sera). Művészeti vagy szatirikus deepfake-eknél továbbra is szükség van tájékoztatásra, de olyan formában, amely nem teszi tönkre a befogadói élményt.

A szabály már él, egy átmeneti idővel

Augusztus 2. óta a chatbotoknak azonosítaniuk kell magukat, a deepfake-eknél jelezni kell a szintetikus eredetet, a közérdekű témákról szóló MI-szövegeket pedig címkézni kell, kivéve, ha valódi szerkesztői felelősségvállalás áll mögöttük. Egyetlen átmeneti időszak van: 2026. december 2-ig kizárólag azokra a generatív MI-rendszerekre vonatkozik, amelyek már e dátum előtt piacon voltak, és amelyeknek rejtett fájljelölést kell beépíteniük (Cooley, FAZ). Az új rendszereknek azonnal meg kell felelniük.

A végrehajtás a nemzeti hatóságok feladata. Németországban a Bundesnetzagentur már ingyenes online űrlapon fogad panaszokat (Bundesnetzagentur). Írország nemzeti MI-hivatalt hozott létre koordinációs központként (RTÉ). Spanyolországban az AESIA már működik (AESIA). Az átláthatósági szabályok megsértéséért kiszabható bírság legfeljebb 15 millió EUR vagy a globális éves árbevétel 3 százaléka lehet; ez alacsonyabb, mint a rendelet legsúlyosabb tilalmainál alkalmazható 35 millió EUR-os, illetve 7 százalékos felső határ (Commission summary, Handelsblatt).

Most három dologon múlik, mennyit érnek majd ezek a szabályok: fellépnek-e a hatóságok az első panaszok nyomán, túlélik-e a rejtett fájljelölések az internet hétköznapi működését, vagyis a tömörítést, képernyőmentést és újrafeltöltést, és a közönség tanul-e bármit a jelölésekből, vagy egyszerűen továbbgörget.