Washington megtorlással fenyeget az EU műholdas szabályai miatt

A műholdak hagyományos mobiltelefonokkal is kapcsolatot teremthetnek, az EU pedig azt szeretné, ha az európai cégek kedvezőbb eséllyel jutnának az ehhez szükséges frekvenciákhoz. Washington válaszlépéseket helyezett kilátásba: Andrew Puzder, az Egyesült Államok EU-nagykövete szerint ezek akár nagyon súlyosak is lehetnek, ha Brüsszel korlátozza az amerikai műholdas szolgáltatókat (Financial Times). A SpaceX nem számíthat automatikusan a következő engedélyekre, és az általa bírált európai előnyben részesítés is változhat még a jogszabály elfogadása előtt.

A fenyegetés egyelőre homályos: Puzder nem nevezett meg vámot, céget vagy határidőt. Az érzékeny kormányzati kommunikáció védelmét elfogadhatónak tartja, a kereskedelmi szabályokat viszont kifogásolja, mert szerinte azok rontják az amerikai versenytársak esélyeit. A Bizottság a hírek szerint azzal válaszolt, hogy a terv több szolgáltatót vonna be, és a nem uniós pályázók előtt is nyitva hagyná a lehetőséget (investingLive). Az Egyesült Államok egyelőre nem indított kereskedelmi intézkedést.

Mire osztaná ki Brüsszel a frekvenciákat

A törvénytervezet arról dönt, ki sugározhat mobiljelet az űrből közvetlenül a külön átalakítást nem igénylő telefonokra, amikor 2027 májusában lejárnak a mostani engedélyek (European Parliament Research Service). Az ilyen frekvenciát használó műhold olyan, mint egy nagyon távoli mobiladótorony: ott is elérheti a telefont, ahol a földi hálózatok nem működnek. A SpaceX tányérantennás internetszolgáltatása ettől különálló szolgáltatás.

A Bizottság javaslata lefedettségi célokat is szab. Minden kereskedelmi engedély nyertesének a szolgáltatás indulásától számított öt éven belül minden tagállam lakosságának 95 százalékát és területének 90 százalékát kell elérnie (Commission proposal). A célok minden nyertesre vonatkoznak, legyen európai vagy külföldi.

A frekvenciasávot hat blokkra osztanák. Kettő az IRIS²-höz kapcsolódó, biztonságos kormányzati rendszert szolgálná; ez az EU tervezett műholdkonstellációja (EPRS). Így négy kereskedelmi blokk maradna. A javaslat ezek közül kettőt elsőbbséggel az EU ellenőrzése alatt álló új szolgáltatóknak szán, a másik kettőre pedig olyan külföldi cégek is pályázhatnak, amelyek megfelelnek a biztonsági és adatkezelési feltételeknek (Commission proposal, EPRS). Nem európai szolgáltató is indulhat, de a kereskedelmi kapacitás feléhez eleve hátrányból férhetne hozzá.

Miért akar helyet a SpaceX

A mostani használati jogok a Viasatnál és az EchoStarnál vannak; az EU 2009-ben választotta ki a két céget (EPRS). 2025 szeptemberében az EchoStar megállapodott arról, hogy eladja frekvenciaeszközeit a SpaceX-nek. Az ügylet ütemterve kifejezetten felsorolja a páneurópai 2 GHz-es engedélyt (SEC filing). Az adásvételi szerződés azonban önmagában nem ruház át uniós engedélyt, és az iratokban nincs nyoma jóváhagyott átruházásnak. Még jóváhagyott átruházás esetén sem döntené el a következő jogosultságok sorsát egy lejárathoz közeli engedély megvásárlása.

A SpaceX vitatja a tervezett felosztást. Egy júliusban ismertetett beadványában arra figyelmeztetett, hogy a külföldi szolgáltatók nyílt blokkokra szorítása ronthatja a szolgáltatást. Azt is állította, hogy a felosztás zavart okozhat a határok mentén, például Lengyelország és Ukrajna között (Le Monde). Ezek a vállalat állításai, amelyeket független vizsgálat még nem igazolt.

Az európai elsőbbségnek lehetséges pályázói is vannak. A Telefónica, az Orange, a Vodafone és a Deutsche Telekom feltáró egyeztetéseket folytatott egy közös pályázatról (Politico). Az EU saját műholdkonstellációja később készülhet el: az első IRIS²-műholdakat 2029-re tervezik (ESA). Az EU által ellenőrzött szolgáltatók előnyben részesítésének csak akkor van gyakorlati jelentősége, ha valamelyikük működő szolgáltatást tud kiépíteni.

Ki dönt, és mit változtatna a tagállamok javaslata

A rendeletet az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, az Európai Unió Tanácsában tárgyaló kormányoknak is jóvá kell hagyniuk. A parlament ipari bizottsága, amelyben az osztrák Angelika Winzig EP-képviselő felel az ügyért, október 18-ig még nem szavazott (Parliament procedure file). A jogszabály elfogadása után a Bizottság még pályázatot írna ki, és kiválasztaná a nyerteseket.

A kormányok álláspontja világosabb. Az egyeztetéseket vezető Írország szeptember 24-én kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely szűkíti a jelenlegi engedélyeseknek szánt kétéves hosszabbítást (Council compromise). A nagyobb változás az európai elsőbbség sorsát érinti: a kötelező erejű cikkelyek helyett a preambulumba, a jogszabály értelmezését segítő bevezető részbe kerülne. A kormányok szövege így jelezné, hogy az EU ellenőrzése alatt álló cégeket részesítenék előnyben, de nem tartaná fenn számukra a két blokkot.

Puzder egy még formálódó szabály miatt fenyeget megtorlással. A törvényhozók mérlegelik az európai cégek előnyben részesítését, de a Tanács jelenlegi szövege szerint ez csak iránymutatásul szolgálna a Bizottságnak, és nem kötné a kezét. Egyetlen európai cégnek sem garantálná a blokk odaítélését, a SpaceX pedig mind a négy kereskedelmi blokkra pályázhatna. A Parlament és a tagállamok döntik el, hogy az előnyben részesítés kötelező felosztássá válik-e.