Zöld utat kaphat a magyar terv

Kármán András pénzügyminiszter a magyar médiának azt mondta, pénteken elhárulhat az uniós források előtti „utolsó jogi akadály” (24.hu). Ez egy konkrét eljárási lépésre igaz: az ECOFIN, vagyis az uniós pénzügyminiszterek tanácsa várhatóan jóváhagyja Magyarország módosított helyreállítási tervét, amivel nagyjából 10 milliárd EUR járvány utáni helyreállítási forráshoz nyílhat meg a hozzáférés (Euronews). A mondat ennél tovább már félrevezető lenne. A jóváhagyás nem jelenti azt, hogy a pénz is megérkezik.

A jóváhagyás az öt lépésből csak a második

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, vagyis az EU járvány utáni alapja reformokhoz köti a kifizetéseket. A folyamat lépcsőzetes: a Bizottság értékeli a nemzeti tervet, a Tanács jóváhagyja, majd a pénz csak akkor indulhat el, ha a kormány teljesíti a vállalt mérföldköveket, benyújtja a kifizetési kérelmeket, és a Bizottság minden részletnél külön ellenőrzi a feltételek teljesülését (Commission RRF, Council). A pénteki döntés a második lépést zárná le. A harmadik, a negyedik és az ötödik még hátravan.

Magyarország esetében a fennmaradó feltételek szokatlanul súlyosak. A terv úgynevezett „szupermérföldköveket” tartalmaz: ezek nem egyszerű projektlisták vagy adminisztratív pipák, hanem kormányzási feltételek. Korrupcióellenes garanciákról, közbeszerzési szabályokról és ellenőrzési mechanizmusokról van szó, amelyek célja, hogy az uniós pénzeket ne tudják politikai hálózatok magukhoz vonni (Euronews).

Budapest közben kiépítette a kifizetési útvonalat. A parlament gyorsított eljárásban vitte át azt a jogszabályt, amely az MFB-n, vagyis az állami fejlesztési bankon keresztül csatornázná a forrásokat (VG). Egy másik új törvény a tényleges tulajdonosi átláthatóságot célozza: azt kellene láthatóbbá tennie, ki az a valódi személy, aki egy céget irányít, és így megakadályozni, hogy összekapcsolt ajánlattevők fedőstruktúrák mögé bújjanak (CMS). Ezek valódi engedmények. De egy átláthatósági törvény elfogadása kevesebbet ér, mint az, hogy a nyomozóhatóságok és a bíróságok képesek-e azt függetlenül alkalmazni.

A szélesebb csomag a Daily Finland szerint akár 16,4 milliárd EUR-ig is elmehet, és állítólag kohéziós pénzeket, vagyis hosszú távú regionális fejlesztési forrásokat, valamint a felsőoktatáshoz és az akadémiai szabadsághoz kötött összegeket is tartalmazhat. Az Európai Parlament költségvetési bizottsága július 14-re tűzte napirendre az ügy vizsgálatát (European Parliament), de az összetételt egyelőre sem bizottsági, sem tanácsi elsődleges dokumentum nem erősítette meg.

Az óra Brüsszel ellen dolgozik

A sietség nem csak politikai természetű. A helyreállítási alapnál kemény határidők vannak: ha egy kormány nem tudja időben lehívni a neki járó összeget, a fel nem használt pénz végleg elvész. Magyarország az Orbán-kormány alatt már milliárdokat bukott el így.

Ez a nyomás most ellenkező irányba hat. Brüsszel alkupozíciója gyengül, ha a határidők lejárnak, mert a később amúgy is elvesző pénz visszatartása már senkit nem büntet érdemben. Minél közelebb kerül a végső dátum, annál kevesebbe kerül Budapestnek a befagyasztás, és annál többe az EU-nak az a kép, hogy feltételekhez kötött rendszerként működik.

Lengyelország mutatja, hogyan néz ki a modell, ha egyszer megnyílik a hozzáférés. A TVN24 szerint Lengyelország júniusig 34,15 milliárd EUR-t kapott meg, ami a keretének mintegy 62 százaléka, de nem egy összegben, hanem részletekben. A lengyel kommentárok ezt nevezik az új uniós költségvetési logikának: „pénz reformokért és mérföldkövekért” (Rzeczpospolita). Az EU igent mondhat az egyik kapunál, miközben a következőket zárva tartja.

Ki szerzi meg a pénzt Magyarországon

A döntő kérdés az elosztás. Ha a források útját az MFB ellenőrzi, a Bizottság felügyelete feljebb tolódik: Brüsszel elsősorban a bank rendszereit vizsgálja, nem minden végső kedvezményezettet külön. Ez nagyobb mozgásteret ad Budapestnek abban, ki jut hitelhez, szerződéshez és projekthez. A konstrukció az Orbán-korszakból ismert, a jelenlegi kormány pedig változtatás nélkül átvette.

Az nyer vagy veszít, hogy működnek-e a végső kedvezményezettekre vonatkozó ellenőrzések. Az önkormányzatok, a kis- és középvállalatok, az egyetemek és a közszolgáltatások csak akkor jutnak valódi előnyhöz, ha az ellenőrzés túllát az MFB kapuján. Ha nem, akkor az államhoz kötődő kivitelezők és a politikailag kapcsolt cégek kerülnek jobb helyzetbe. A német gyártóknak, például a kecskeméti üzemét a FinanzNachrichten szerint nagyjából 1 milliárd EUR értékű beruházással bővítő Mercedesnek azért fontos mindez, mert az uniós pénzekhez kötött jogbiztonság és infrastruktúra közvetlenül hat a gyártástervezésre és a beszállítói lánc megbízhatóságára.

A jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet csak akkor engedi a források felfüggesztését, ha a kormányzási hiányosságok veszélyeztetik az EU költségvetésének védelmét (Regulation 2020/2092). Ha Magyarország teljesíti a kimondott feltételeket, a további blokkolás önmagában is jogi problémává válik: a feltételesség ilyenkor büntetésnek látszik, és a jövőbeli kormányoknak kevesebb okuk marad teljesíteni.

Ha a pénteki döntés a várakozások szerint alakul, Magyarország a blokkolásból próbaidőbe lép át. Nem a próbaidőből a kifizetésbe.