Brüsszel célba veszi Bulgária 3.5%-os hiányát

Bulgária 2025. január 1-jén lépett be az euróövezetbe. Tizenhét hónappal később, június 3-án az Európai Bizottság hivatalosan is túlzottdeficit-eljárást indít ellene. Ez az a fegyelmezési mechanizmus, amely akkor lép működésbe, ha egy ország költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát. Ilyen gyorsan még egyetlen ország sem jutott el az euróbevezetéstől az uniós költségvetési eljárásig.

A lényeg azonban nem pusztán Bulgária hiánya, hanem az, hogy az EU fiskális szabályai kit fegyelmeznek ténylegesen. Az Eurostat Bulgária 2025-ös hiányát a GDP 3,5 százalékában erősítette meg (Economic.bg, BTA). A Bizottság előrejelzése szerint ez 2026-ban 4,1 százalékra, 2027-ben pedig 4,3 százalékra romlik (BTA). A jelenleg túlzottdeficit-eljárás alatt álló vagy annak küszöbén lévő tíz uniós ország között, vagyis az unió nagyjából 37 százalékában, Bulgáriáé a legalacsonyabb hiány. Romániánál ez 7,9 százalék, Franciaországnál 5,1 százalék, Szlovákiánál 4,5 százalék.

Ugyanakkora hiány, eltérő bánásmód

Németország 2025-ben 119,1 milliárd eurós hiányt ért el, ami a Destatis szerint nagyjából a GDP 3,5 százaléka volt. Az IMF előrejelzése alapján a német hiány 2027-re a 4 százalék felé emelkedhet. Németország ellen mégsem indul túlzottdeficit-eljárás. Berlin aktiválta a nemzeti mentesítési záradékot, amely a védelmi kiadások miatt legfeljebb 1,5 százalékpontos többlethiányt enged, a Tanács pedig ezt kifogás nélkül jóváhagyta. A Bruegel megjegyezte, hogy a Bizottság Németország költségvetési tervét „az előfeltevések szigorú vizsgálata nélkül” fogadta el.

Bulgária ugyanezt a záradékot 2025 júliusában aktiválta. A védelmi kivétel beszámításával a 2025-ös hiánya beleférne a 3 százalékos korlátba. Németországnál a záradék teljesen megakasztja az eljárást, Bulgáriánál csak enyhítő körülményként jelenik meg. Ez nem új minta. A stabilitási és növekedési paktum, vagyis a 3 százalékos hiányplafont rögzítő uniós költségvetési szabálykönyv alapján egyetlen alapító tagállamot sem szankcionáltak még. Amikor Franciaország és Németország a 2000-es évek elején megsértette ugyanezeket a szabályokat, sikeresen lobbiztak a lazább végrehajtásért.

Görögország, ahol a hiány a többéves statisztikai csalások után 2009-ben 15,1 százalékra ugrott, ma az eurócsoport elnöki tisztségét adja. Az ország 2025-ben 1,7 százalékos többletet ért el (Európai Bizottság). Ahogy a szlovák pénzügyminisztérium elemzőintézete fogalmazott: „Az uniós tagállamok felelősökre és felelőtlenekre osztása már nem állja meg a helyét.”

Mi tört el Szófiában

Bulgária költségvetési rése nem egyik napról a másikra nyílt ki. Az ország öt év alatt nyolc választást tartott. Úgy lépett be az euróövezetbe, hogy ügyvivő kormány irányította, nem volt elfogadott költségvetése, miközben több kiadási kötelezettséget törvény rögzített. Az automatikus nyugdíj- és közszféra-béremelések miatt a személyi kiadások 2025-ben 12,4 milliárd euróra nőttek, és a bevételek 30 százalékát vitték el.

A 2026 májusában hivatalba lépett Radev miniszterelnök elődeit „pénzügyi trükkökkel” vádolta: szerinte előrehoztak adóbefizetéseket, és rendkívüli osztalékot vontak ki állami vállalatokból. Klisurski volt pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az Eurostat minden adatot ellenőrzött. Shteryo Nozharov közgazdász a vitatott műveletek nagyságrendjét 900 millió euróra teszi. A két állítás egyszerre is igaz lehet: a könyvelés jogszerű volt, de a költségvetési pályát kedvezőbbnek mutatta a valóságosnál.

Mi következik

A június 3-i jelentés eljárást nyit, nem azonnali büntetést hoz. Bulgáriának hat hónapja lesz korrekciós intézkedéseket bemutatni. A megreformált túlzottdeficit-eljárás négy évről hét évre hosszabbíthatja a kiigazítási időszakot azoknál az országoknál, amelyek strukturális reformokat vállalnak. Szófia ezt az utat választhatja, ha stabil kormányt tud alakítani. Bírságot eddig senkire sem szabtak ki.

A valódi nyomásgyakorlási eszköz az uniós strukturális források esetleges felfüggesztése. Bulgária ezekre különösen rá van szorulva: az egy főre jutó GDP-je nagyjából az uniós átlag 60 százaléka. Az ország a helyreállítási alapból neki járó keretnek eddig csak 53 százalékát hívta le, miközben minden kifizetésnek az év végéig meg kell történnie. A hivatalos költségvetésen kívül is van egy kockázat: a Lukoil kereskedőcége, a Litasco 3 milliárd eurós választottbírósági keresetet nyújtott be Bulgária ellen a finomítói eszközök állami átvétele miatt. Ha Bulgária veszít, az egyszeri teher a GDP nagyjából 3 százalékát érné el, és élesen rontaná a hiánypályát.

Hiteles korrekciós tervhez működő kormány és elfogadott költségvetés kellene. Bulgáriának jelenleg egyik sincs. Amikor tíz ország lépi át ugyanazt a küszöböt, de a figyelem elsősorban a legújabb és egyik legkisebb euróövezeti tagra irányul, a szabályok kevésbé gazdasági fegyelemnek, inkább hierarchiának látszanak.