Európa késve lépett be az ukrán tárgyalásokba

Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak szombaton Moszkvából Kijevbe repültek, ezzel először ingáztak amerikai közvetítők a két főváros között ebben a tárgyalási körben. Volodimir Zelenszkijjel három fordulóban egyeztettek; az utolsó üléshez brit, francia és német nemzetbiztonsági tanácsadók is csatlakoztak (AP). A Vlagyimir Putyinnal folytatott, több mint háromórás moszkvai találkozó után a megbízottak nem vittek Kijevbe nyilvánosságra hozott rendezési szöveget, tűzszünetet vagy elfogadott keretet (Republic/Reuters). A folyamat elindult, de a tartalom még nem mozdult vele.

Előbb Moszkva, aztán mindenki más

A tárgyalások három csatornát rajzoltak ki. Az első Washington és Moszkva között fut: Witkoff és Kushner meghallgatta Putyin álláspontját, amelyet Jurij Usakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója „hasznosnak” nevezett, miközben azt hangsúlyozta, hogy Oroszország nyerésre áll a fronton (Republic/Reuters). A második Washington és Kijev között nyílt meg: Zelenszkij területi kérdésekről, Patriot-rakétákról, biztonsági garanciákról és téli támogatásról beszélt (Kyiv Independent).

Európa csak a harmadik lépésben került be. Az E3, vagyis Nagy-Britannia, Franciaország és Németország tanácsadói a Zelenszkijjel tartott utolsó egyeztetéshez csatlakoztak; a felek abban is megállapodtak, hogy újra találkoznak, bár a helyszínt nem jelölték ki (BR24, Il Fatto Quotidiano).

A sorrend önmagában is üzenet. Washington először Moszkvát hallgatta meg, majd Kijevben tesztelte, amit onnan továbbvitt. Henri Vanhanen finn elemző egyszerűen írta le a logikát: az Egyesült Államok azt méri fel, mit kínál Oroszország, majd azt ellenőrzi, hogy ebből Ukrajna bármit el tud-e fogadni (Verkkouutiset). Európa akkor érkezett meg, amikor a napirend alapvonalai már kialakultak.

Donyeck az elmozdíthatatlan akadály

A legnehezebb pont továbbra is a terület. Oroszország nemcsak az általa megszállt részeket követeli, hanem annak a négy ukrajnai régiónak a teljes területét, amelyet annektáltnak tekint, beleértve azokat a részeket is, amelyeket Ukrajna még ellenőriz (Seznam Zprávy).

A Kremlhez közel álló forrás a Reutersnek azt mondta, nincs esély megállapodásra a frontvonalról, amíg Putyin be nem fejezi Donyeck fennmaradó részének elfoglalását; Moszkvában úgy számolnak, hogy ez az év végéig megtörténhet (AP). Zelenszkij elismerte, hogy a kérdés „továbbra is aktuális”, de szerinte csak elnökök között rendezhető. Ez a megfogalmazás nyitva hagyja az ajtót, anélkül hogy bármit átengedne rajta.

Európának van mozgástere, de még nem tudja használni

Az európai kormányok nem mondhatnak le ukrán területekről, és békét sem garantálhatnak Ukrajna helyett. Azokat az eszközöket viszont nagyrészt ők ellenőrzik, amelyek nélkül bármilyen megállapodás nehezen tartható fenn. Mintegy 210 milliárd EUR befagyasztott orosz jegybanki vagyon van az Euroclearnél, a belgiumi székhelyű elszámolóháznál, vagyis Európa őrzi azt a pénzt, amelyet Oroszország vissza akar kapni (Euronews). Az EU-s szankciók több ezer orosz személyt és szervezetet érintenek, feloldásukhoz pedig mind a 27 tagállam egyhangú döntése kell. Az Európai Bizottság 6,1 milliárd EUR-t hagyott jóvá ukrán lég- és rakétavédelmi beszerzésekre (EEAS). Németország állami fejlesztési bankján keresztül 250 millió EUR-t vállalt sürgős energetikai javításokra (MDR).

Minden ilyen eszköz előtt ott van egy politikai fék. Belgium nem akarja felszabadítani a befagyasztott vagyon tőkerészét uniós szintű kockázatmegosztás nélkül; Maxime Prévot külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az elkobzáshoz hasonló lépések „nagyon jelentős kockázatokkal” járnak (Le Soir). Svédország, Hollandia, Spanyolország és Lengyelország közös levélben kérte a Bizottságot, hogy a felelősséget ossza szét az összes tagállam között (Dutch government). A fegyvereknél hasonló a helyzet: Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője arra kérte azokat az országokat, amelyeknél hamarosan lejáró Patriot-elfogórakéták vannak, hogy adják át őket Ukrajnának, de a kormányok nem engedték ki a rakétákat saját készleteikből (ABC). A pénz és a készletek megvannak; az a politikai akarat még nem, amely ezeket tárgyalási erővé alakítaná.

Zelenszkij kijevi üzenete ezért kevésbé egy lehetséges alkuhoz, inkább a tél túléléséhez kapcsolódott. Olyan csomagot kért, amely légvédelmet, energetikai infrastruktúrát és esetleges amerikai LNG-szállításokat tartalmazna (Kyiv Independent). Ez időzítési problémát mutat: a tél gyorsabban közeledik, mint ahogy a diplomácia halad, Ukrajnának pedig még azelőtt kellenek vállalások, hogy bármilyen békekeret alakot öltene.

Az ingadiplomácia azt mutatta meg, hogy Kijev és az E3 már bent van a beszélgetésben, nem kívül várakozik. A hozzáférés azonban nem azonos az irányítással. Európa pénze, befagyasztott orosz vagyona és fegyverkészletei valódi súlyt adhatnak bármilyen későbbi rendezésben. A következő körben az dőlhet el, hogy ez a súly beleszólássá válik-e, vagy az európai vezetők egy amerikai folyamat tanácsadói maradnak, akiknek végül olyan eredményeket kell finanszírozniuk, amelyeket nem ők formáltak.