Európa feltételek nélküli béketervet garantál

Volodimir Zelenszkij három lépésben írta le a háború lezárásának elképzelt útját: először tűzszünet, majd kölcsönös csapatkivonás egy „szabad gazdasági övezetbe”, végül EU-hoz és NATO-hoz kapcsolódó biztonsági garanciák. Az ukrán elnök augusztus 23-án azt mondta, Ukrajna, az Egyesült Államok és az európai partnerek ezeket az elemeket már „egy oldalra” rendezték (RBC Ukraine, UA.News). Ezt az oldalt azonban egyetlen kormány sem hozta nyilvánosságra. Nincs Fehér Ház-dokumentum, nincs európai tanácsi szöveg, nincs aláírt keretmegállapodás. Az európai fővárosokat mégis már most egy olyan rendezés garanciavállalóiként kezelik, amelynek feltételei, térképei és kikényszerítési szabályai nem ismertek.

A Hajlandók Koalíciójának másnap Kijevből kiadott nyilatkozata, amelyet az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is társjegyzett, a szabad gazdasági övezetet egyáltalán nem említi (gov.uk, Bundesregierung). A szöveg „erős, politikailag és jogilag kötelező biztonsági garanciákat” ígér, de nem nevezi meg, mely országok adnának katonákat, milyen szabályok szerint lépnének fel, és milyen válasz következne egy esetleges orosz jogsértés után. Amikor Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság közös tárgyalási formátumon kezdett dolgozni, a To Brief már írt arról, hogy Európa attól tart: Washington és Moszkva úgy alakíthatja a rendezést, hogy annak következményeit leginkább viselő kormányok nem ülnek bent a teremben. Ez a félelem most konkrét formát kapott: a garanciák oldala épül, miközben a politikai feltételek még nem léteznek nyilvánosan.

Szuverenitási kérdés gazdasági címkével

A tűzszüneti elem látszólag a legegyszerűbb, ellenőrizni viszont ezt lenne a legnehezebb. A koalíciós nyilatkozat „teljes, azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet” sürget a jelenlegi érintkezési vonal mentén, és azt írja, hogy a többnemzetiségű erő csak a harcok „hiteles megszűnése” után települne (gov.uk, Élysée). Nyitva marad, ki dönti el, mi számít hitelesnek, és mi történik akkor, ha egy drón átrepül a vonalon.

A javaslat központi eleme a „szabad gazdasági övezet”. Zelenszkij ezt amerikai ötletnek nevezte, de nem beszélt sem igazgatási modellről, sem térképről, sem a csapatkivonás távolságáról (UA.News, ANSA). A megnevezés technikai megoldásnak hangzik, a megválaszolatlan kérdések viszont szuverenitásról szólnak: ki igazgatná az övezetet, mely bíróságok és rendőri szervek működnének ott, Ukrajna megtartaná-e a formális ellenőrzést, és a kivonási vonal befagyasztaná-e Oroszország jelenlegi területi nyereségeit. A koalíciót társelnökként vezető Franciaország és Németország nyilvánosan nem állt be e formula mögé (Élysée, Merkur).

Garanciák végrehajtási gépezet nélkül

A harmadik elem azt várná Európától, hogy vállaljon garanciát Ukrajna biztonságára. A pénzügyi oldal már mozgásban van: az Európai Bizottság Ukrajna függetlenségének napján 6,1 milliárd EUR értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá, lég- és rakétavédelemre, lőszerre és radarokra (Euronews, IEU Monitoring). A fegyverszállítás azonban háborús támogatás. Egy tűzszünet utáni garancia mást jelent: katonákat a terepen, parancsnoki struktúrát, a költségek megosztását a fővárosok között, valamint olyan parlamenti felhatalmazásokat, amelyek alkotmányos feltételei országonként eltérnek.

Az ígéret ott kezd szétcsúszni, ahol az egyes kormányok megmondják, ténylegesen mit küldenének. Litvánia ment a legmesszebb: Gitanas Nausėda elnök szerint Vilnius kész szárazföldi, műszaki, légvédelmi és haditengerészeti képességeket telepíteni, „ha megteremtődnek a feltételek” (Lrytas). Ez is feltételes vállalás, és nyilvánosan fellelhető parlamenti mandátum nem társul hozzá. Lengyelország élesebb határt húzott: Donald Tusk közölte, Varsó nem küld katonákat Ukrajnába, szerepét pedig logisztikában és a lengyel területről érkező támogatási útvonalak biztosításában határozta meg (TVN24, Bankier). Olaszország részt vett ugyan a koalíciós ülésen, de elutasította a Macron által októberre-novemberre bejelentett hadgyakorlatokat (ANSA). Franciaország a szervező szerepet viszi, de nem tett közzé sem csapatlétszámot, sem parancsnoki tervet, sem költségmegosztási modellt (Le Monde).

Oroszország nem fogadta el a háromrészes formulát. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva csak akkor kész új elképzeléseket meghallgatni, ha azok megfelelnek a „terepen kialakult realitásoknak” — ez diplomáciai nyelven azt jelenti, hogy Oroszország megtartaná, amit a hadereje ellenőriz (Reuters, Al Jazeera). Egy ENSZ-felhatalmazású végrehajtó erőt Oroszország a Biztonsági Tanácsban megvétózhatna. Az uniós szankciók meghosszabbításához pedig egyhangúság kell az Európai Unió Tanácsában, ahol egyetlen kormány is blokkolhat.

Európa támogatási gépezete finanszírozott és látható. A békét kikényszerítő gépezetnek egyelőre nincsenek nyilvános alkatrészei. Amíg Burnham, Macron, Merz és partnereik nem rendelnek neveket, számokat és szabályokat az általuk ígért garanciákhoz, addig egy olyan koncepció végrehajtására jelentkeznek, amelyből még senki nem csinált tervet.