Európa védtelen az Oreshnik ellen

Oroszország május 24-én Kijev ellen vetette be nukleáris robbanófej hordozására is alkalmas Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáját. Ez volt az éjszakai támadás legfontosabb eleme: Oroszország mintegy 600 drónt és 90 rakétát indított, ami a háború eddigi legnagyobb légi csapása volt. Legalább négy ember meghalt, több mint százan megsebesültek. Találat érte az ukrán külügyminisztériumot, a német ARD kijevi stúdióját és az albán nagykövet rezidenciáját is (Kyiv Independent, Deutschlandfunk). Ukrajnában és Európában jelenleg nincs olyan telepített légvédelmi rendszer, amely megbízhatóan el tudná fogni ezt a fegyvert.

A lengyel hadműveleti parancsnokság több mint három órára riasztotta a vadászgépeket, megelőző NATO-védelmi készültségként, miután a rakéta pályája Lengyelország keleti határa felé mutatott (Euronews PL). Ez már nem diplomáciai tiltakozás volt, hanem katonai aktiválás NATO-területen. Egy olyan fegyver kényszerítette ki, amely túl gyors ahhoz, hogy a földi elfogórendszerek utolérjék.

Miért nem tudja megállítani Európa arzenálja

Az Oresnyik IRBM, vagyis közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta: ebbe a kategóriába a 3 000-5 500 kilométeres hatótávú, nukleáris robbanófejek hordozására tervezett fegyverek tartoznak. A robbanófejek Mach 10-es sebességgel térnek vissza a légkörbe, majd több, egymástól függetlenül célra vezethető résztöltetre válnak szét. Ennél a sebességnél ionizált plazma veszi körül őket, ami elvakítja az elfogórakétákat célra vezető tűzvezető radarokat (ifrankivchanyn.com).

Németország kilenc IRIS-T rendszere cirkálórakéták ellen működik, ballisztikus fenyegetést azonban nem tud kezelni (Defence Ukraine). A Patriot ilyen sebességnél már elégtelen. Az Arrow-3 az egyetlen európai rendszer, amelyet ehhez a rakétaosztályhoz építettek, de teljes képességét várhatóan csak 2030 előtt éri el (JNS).

A francia-olasz SAMP/T NG-t, egy új generációs föld-levegő rendszert, idén Ukrajnában tesztelhetik harci körülmények között orosz ballisztikus rakéták ellen (Army Recognition). Az azonban nem bizonyított, hogy az Oresnyik résztölteteivel is megbirkózna.

Putyin szerint „több ilyen rakéta hagyományos robbanófejekkel is olyan pusztítást okozhat, mint egy nukleáris csapás”. A fegyver hagyományos tölteteket is hordozhat, de nukleáris alkalmazásra tervezték. Minden bevetése szándékosan fenntartja ezt a kétértelműséget. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a bevetést „felelőtlen nukleáris zsarolásnak” nevezte (Ukrainska Pravda).

A retorika mozdul, a fegyverzet nem

Az időzítés aligha volt véletlen. Két nappal a csapás előtt Rubio amerikai külügyminiszter gyakorlatilag halottnak nyilvánította az Egyesült Államok közvetítésével zajló béketárgyalásokat (EA World View). Néhány nappal korábban Oroszország 64 000 katonával tartott nukleáris gyakorlatot, amelyen az Oresnyik telepítését és nukleáris robbanófejek belarusz kezelését is gyakorolták (Army Recognition).

Merz kancellár „felelőtlen eszkalációként” ítélte el a támadást, de új katonai vállalást nem jelentett be (Spiegel). Németország vezeti az European Sky Shield Initiative nevű, 23 országot összefogó légvédelmi beszerzési keretet, de ennek egyetlen IRBM-képes rétege az Arrow-3, amely még négy évre van a teljes hadrafoghatóságtól. Franciaország ezzel párhuzamosan saját, a német kezdeményezésen kívüli rendszert épít, nyolc partnerállam támogatásával, Macron európai nukleáris elrettentési ernyője alatt (Le Grand Continent). Lengyelország, amelynek vadászgépei most a saját légterük védelmére szálltak fel, egyik programban sem vesz részt.

Orbán Anita magyar külügyminiszter „brutálisnak” és „elfogadhatatlannak” nevezte a támadást (Telex), Budapest pedig jelezte, hogy kész feloldani régóta fenntartott vétóját Kirill orosz pátriárka szankcionálásával szemben (Euronews). Magyarország ugyanakkor továbbra sem szállít fegyvereket Ukrajnának, és nem írja alá a NATO keleti szárnyáról szóló nyilatkozatokat. A szavak változtak, a politika nem.

Bulgária hallgatott. Radev miniszterelnök kormányát visszafogja az a 3 milliárd EUR értékű választottbírósági fenyegetés, amelyet a bolgár Lukoil-finomítót birtokló svájci holding helyezett kilátásba. Bulgária továbbra is egyike annak a négy uniós tagállamnak, amely nem támogatja a Putyin elleni háborús bűnöket vizsgáló törvényszéket (DW, Debati.bg).

Észtország, amely a GDP 5 százalékát költi védelemre, adta a legélesebb értelmezést. Tsahkna külügyminiszter szerint Moszkva olyan „korai béketárgyalásokba” próbálja belerántani Európát, amelyek nem a háború lezárását, hanem a szankciós nyomás enyhítését szolgálnák (ERR). A három balti elnök azt követelte, hogy a NATO a rotációs légi járőrözés helyett állandó légvédelmi missziót hozzon létre (President.ee).

Az uniós külügyminiszterek ezen a héten ülnek össze. A tárgyalások alaphelyzetét az a rés adja majd, amely Lengyelország kényszerű vadászgép-riasztása és Európa 2030-ig fennmaradó elfogórakéta-hiánya között húzódik: a kontinens egy olyan fegyverrel néz szembe, amelyet érzékel, de egyelőre nem tud lelőni.