Európa mandátum nélkül marad Abu Dhabiban

Ukrajna és Oroszország november 10-én és 11-én tárgyal Abu-Dzabiban, az Egyesült Államok közvetítésével (Reuters). Franciaországból, Németországból, az Egyesült Királyságból, Olaszországból, az uniós intézményektől és a NATO-tól is érkeztek tanácsadók (POLITICO). Külön egyeztetéseken érvelhetnek bizonyos feltételek mellett, de az európai katonák kiküldését vagy az uniós szankciók módosítását nem ígérhetik meg: ezekről az otthoni kormányok döntenek, és egy megállapodás ezekre is épülne.

Két tárgyalási pálya, Moszkvával csak az egyiken

A tervezett formátum háromoldalú: Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok tárgyal egymással. Az ukrán delegációt Rustem Umerov vezeti, Washingtont pedig Steve Witkoff és Jared Kushner megbízottai képviselik (Interfax-Ukraine). Az orosz küldöttség élén Vlagyimir Medinszkij, az elnök tanácsadója áll (Reuters). November 10-én kora reggelig nem közölték, mikor kezdődnek a tárgyalások, és azt sem erősítették meg, hogy lesz-e ülés (AP).

Az európaiak külön tárgyalási pályán mozognak. Kushner azt mondta, hogy ő és Witkoff a háromoldalú tárgyalások előtt egyeztet az ukrán, az uniós, a NATO-s, a német, a francia, a brit és az olasz partnerekkel (Kushner). Umerov Kijev részéről hasonló egyeztetésekről számolt be. A gyakorlatban az európaiak külön tájékoztatják Ukrajnát és az Egyesült Államokat, és lobbiznak náluk; az álláspontokat aztán Kijev és Washington viszi be a Moszkvával folytatott tárgyalásra.

Franciaország a hétvégén azt ígérte, hogy az európaiak részt vesznek a folyamatban (To Brief), és valóban jelen vannak. A négy főváros nemzetbiztonsági tanácsadói is Abu-Dzabiba utaztak. Ott vannak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének, valamint António Costának, az Európai Tanács, vagyis az uniós állam- és kormányfők fórumának elnökének vezető munkatársai is (Euronews). Berlin megerősítette tanácsadója útját, a többi nevet többnyire sajtóbeszámolók alapján ismerni (DW). Nyilvánosan hozzáférhető információból nem derül ki, hogy bármelyikük láthatja, módosíthatja vagy jóváhagyhatja-e a Moszkvának szánt szöveget.

A Kreml szerint ez a felállás megfelelő. Dmitrij Peszkov szóvivő azzal érvel, hogy az európaiaknak már vannak saját csatornáik Kijevhez és Washingtonhoz, és később, az európai biztonságról szóló szélesebb tárgyalásokon még szerepük lehet. Jurij Usakov tanácsadó nyíltabban fogalmazott az európaiak távoltartása mellett, Kushner viszont azt mondta, hogy egy tartós rendezéshez végül Oroszországnak és Európának közvetlenül is tárgyalnia kell (France 24).

Senkinek sincs felhatalmazása az Unió képviseletére

Az európai képviselet hiánya nem merül ki Moszkva kifogásaiban. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök november 5-én arra kérte Costát, vesse fel az uniós vezetőknek: ki képviselje az Uniót, és milyen felhatalmazással. Hangsúlyozta, hogy nem Olaszországnak kér helyet (ANSA). Costa vállalta, hogy a kérdést november 13-án, Dublinban, az uniós állam- és kormányfők informális találkozóján megvitatják, különmegbízottat azonban nem nevezett ki (Irish presidency).

Addig Abu-Dzabiban minden tanácsadó egy-egy fővárost vagy uniós hivatalt képvisel. Egy hivatalosan kijelölt uniós megbízottnak is korlátozott lenne a mozgástere: egységesen érvelhetne bizonyos feltételek mellett, de önállóan nem kötelezhetné el a tagállamokat katonák küldése mellett, és nem oldhatná fel azokat a szankciókat, amelyekhez minden tagállami kormány egyetértése kell.

A döntéseket otthon hozzák meg

A katonák ügye mutatja a legvilágosabban, meddig ér az európai tanácsadók felhatalmazása. A Franciaország és az Egyesült Királyság vezette Multinational Force for Ukraine egyelőre csak szándéknyilatkozatban létezik. Bevetése tűzszünettől és Kijev kérésétől függ; a nyilatkozat sem a katonák létszámát, sem a bevetés időpontját nem határozza meg (UK government).

Az előkészületek már elkezdődtek: a holland haderő több száz tagja november 9-én Lengyelországban kezdett gyakorolni egy ilyen misszióra. A holland kormány szerint tényleges csapatküldésről külön kabinetdöntésnek kell születnie (Dutch defence ministry). A gyakorlat önmagában nem kötelezi a kormányt katonák küldésére.

A szankciókról is a tagállamok döntenek: az uniós szankciós határozatokhoz általában egyhangúság kell, így bármelyik kormány megakadályozhatja az elfogadásukat (Council of the EU). Ha Moszkva a megállapodás részeként a szankciók enyhítését kéri, Abu-Dzabiban senki sem ígérheti meg, hogy ez megtörténik. A kérdésben minden tagállami kormánynak döntenie kellene, és bármelyikük elutasíthatná a javaslatot.

Abu-Dzabiban Washington, Moszkva és Kijev alakítja majd a megállapodás feltételeit. Az európai kormányok később, a katonák küldéséről vagy a szankciókról szóló döntésekkor érvényesíthetik a befolyásukat. Ha akkor nemet mondanak, egy már elfogadott megállapodást akadályoznak meg, ami jóval nagyobb politikai költséggel jár, mint ha már most részt vennének a feltételek kialakításában. Az európai vezetők november 13-án Dublinban találkoznak (Irish presidency). Addigra választ kell adniuk arra, ki képviseli az Uniót, és milyen felhatalmazással, még mielőtt a későbbi döntések elé kerülnek.