Kötelezővé váltak az AI-címkék

Ha ezen a héten egy ügyfélszolgálati chatbot már a beszélgetés elején jelezte, hogy mesterséges intelligencia, az nem udvariassági gesztus volt. Augusztus 2. óta ezt uniós jog írja elő. Az EU MI-rendeletének 50. cikke szerint az MI-rendszereknek és a szintetikus tartalmaknak azonosíthatóvá kell tenniük magukat (EU AI Act, Commission summary). A szabály nem tiltja a használatukat. Azt próbálja elérni, hogy az internet mesterségesen előállított rétege valamivel átláthatóbb legyen.

Mit kell ténylegesen megtenni?

Három helyzethez három kötelezettség tartozik. A chatbotnak a beszélgetés elején közölnie kell, hogy MI működteti. A valósághű, mesterségesen előállított képen, videón vagy hangfelvételen látható jelölést kell elhelyezni. A közérdekű ügyekről szóló MI-generált szövegeknél pedig jelezni kell, hogy gép készítette őket. Ide tartozhatnak például választási magyarázók, közegészségügyi tájékoztatók vagy szakpolitikai összefoglalók, de nem egy termékleírás. Kivétel akkor van, ha a szöveget emberi szerkesztő ellenőrizte, és vállalja érte a szerkesztői felelősséget (Article 50 guidance).

A rendszer két szinten működik. A látható réteg az, amit a felhasználó észrevesz: egy címke a deepfake-videón, vagy egy figyelmeztetés a chatbotablak mellett. A rejtett réteg a fájlba ágyazott metaadat, amely a tartalom eredetéről ad nyomot, és amelyet ellenőrző eszközök akkor is olvashatnak, ha szabad szemmel semmi gyanús nem látszik (Code of Practice). A logika hasonlít az élelmiszercímkézésre: az egyik információt ad a vásárlónak, a másik lehetővé teszi, hogy a hatóságok ellenőrizzék, mi van ténylegesen a termékben.

A kötelezettségek attól függenek, ki hol áll a láncban. Az OpenAI-nak vagy egy másik chatbot-szolgáltatónak azt kell biztosítania, hogy a felhasználó tudja, géppel beszél, és hogy a szintetikus kimenetekbe bekerüljenek az eredetkövető metaadatok. Egy banknak, szerkesztőségnek vagy politikai kampánynak más a feladata: a saját közönségét kell tájékoztatnia, amikor deepfake-kel vagy közérdekű, MI által írt szöveggel találkozik (Stibbe). Az általános szerződési feltételek mélyére rejtett mondat nem elég. Az Európai Bizottság szerint a tájékoztatásnak az első interakció elején, világosan és hozzáférhető módon kell megtörténnie (AI Act FAQ).

Aki magánemberként posztol egy MI-vel készült mémet, nem ennek a szabályozásnak a célpontja. A rendelet a szakmai és kereskedelmi használatra vonatkozik, a tisztán személyes tevékenységre nem (EU AI Act).

Mostantól van hova panaszt tenni

A szabályokat Brüsszelben írták meg, de a végrehajtás a tagállami hatóságok dolga. Egyelőre Németország adja a legvilágosabb képet arról, hogyan nézhet ez ki a gyakorlatban: augusztus 2-án a Bundesnetzagentur, vagyis a szövetségi hálózati ügynökség lett az alapértelmezett panaszkezelő hatóság, az állampolgárok pedig ingyenes online űrlapon tehetnek bejelentést (Bundesnetzagentur, German government). Írország koordinációs feladattal nemzeti MI-hivatalt hozott létre (Department of Enterprise Ireland). Más tagállamok hasonló intézményi rendszereket építenek.

Az átláthatósági szabályok megsértéséért kiszabható bírság felső határa 15 millió EUR vagy a globális éves árbevétel 3 százaléka. Ez alacsonyabb annál a 35 millió EUR-s, illetve 7 százalékos plafonnál, amely több beszámolóban megjelent; a magasabb szint a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozik, nem a jelölési hibákra (EU AI Act, Commission enforcement note).

A címke csak kiindulópont, nem megoldás

Akik eleve visszaélésre használják a technológiát, nem a címkézési szabályoktól fognak megállni. A határidő előtt előállított tartalmakra nincs visszamenőleges kötelezettség. A címke hiánya önmagában azt sem bizonyítja, hogy valami valódi, mert az eredetkövető metaadatok technikai szabványai még alakulnak (Two Birds). A nyitva maradt határkérdéseket várhatóan bíróságok rendezik majd: mi számít „nyilvánvalóan MI-nek”, és egy adott alkalmazásban mennyire feltűnőnek kell lennie a jelölésnek?

Az MI-rendelet többi része sem egyszerre lép életbe. A már piacon lévő generatív MI-rendszerek 2026. december 2-ig kapnak időt arra, hogy géppel olvasható jelöléseket építsenek be. A foglalkoztatásra, oktatásra és hitelbírálatra vonatkozó, szélesebb magas kockázatú szabályok az önálló rendszereknél 2027 decemberében, szabályozott termékekbe épített rendszereknél pedig 2028 augusztusában lépnek hatályba (AI Omnibus, RegDossier).

A rendszer még hiányos, és ki is játszható. Mégis ez az első uniós keret, amelyre a felhasználók és a hatóságok hivatkozhatnak, amikor tudni akarják, emberi vagy gépi eredetű tartalommal találkoznak. Most derül ki, hogy a címkék változtatnak-e a viselkedésen, erősítik-e a bizalmat, vagy olyan háttérzajjá válnak, amelyen az emberek egyszerűen átgörgetnek.