Orosz fenyegetések miatt védekeznek az európai hadiipari vezetők

Öt európai hírszerző szolgálat tisztviselője a Financial Timesnak azt mondta: Oroszország fokozza az európai hadiipari cégek vezérigazgatói és vezető munkatársai elleni merényletek előkészítését. A lap október 11-én megjelent vizsgálata szerint (Financial Times) a figyelmeztetések miatt a cégvezetők már másként gondoskodnak a védelmükről. A célpontok között a nagy hadiipari vállalatok mellett kisebb dróngyártók és alkatrész-beszállítók is szerepelnek. Nyilvános bizonyíték egyelőre nincs arra, hogy a fenyegetések lassították volna az Ukrajnába irányuló szállításokat.

Mit állít a figyelmeztetés?

A tisztviselők a tervek jelentős részét a GRU-nak, az orosz katonai hírszerzésnek tulajdonították. Elmondásuk szerint a műveletek több országra terjednek ki: a megfigyelést, a logisztikát és a támadás végrehajtását más-más emberekre bízzák. Ha ez a leírás pontos, a felderítés is nehezebb, mert egy-egy ország rendőrsége csak olyan részletet láthat, amely önmagában ártalmatlannak tűnik.

A Financial Times nem nevezte meg a hírszerző szolgálatokat, és nem közölte az általuk megismert információkat. Az egyik tisztviselő szerint már a félelem is Moszkva célját szolgálja: a vállalatok akkor is kétszer meggondolhatják, hogy együttműködjenek-e Ukrajnával, ha végül egyetlen támadás sem történik.

A növekvő veszélyről szóló értékelést Németország támasztja alá a legrészletesebben nyilvános adatokkal. Berlin a Bundestagnak adott, szeptember 2-i írásos válaszában magasnak minősítette a hadiipart fenyegető kockázatot (Bundestag-válasz). Külön kiemelte az Ukrajnával együttműködő vállalatokat, és az egyes vezetők elleni támadásokat sem zárta ki.

Sinan Selen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vezetője október 5-én arra figyelmeztette a képviselőket, hogy Oroszország kész szabotázsakciókra és merényletekre (Bundestag). Ez a német kormány fenyegetettségi értékelése, de nem erősíti meg az FT által ismertetett konkrét terveket.

Egy korábbi terv és egy kémkedési ügy

Armin Papperger vezeti a Rheinmetallt, Ukrajna egyik legnagyobb fegyverszállítóját. Amerikai sajtóértesülések 2024 júliusában arról számoltak be, hogy Oroszország meg akarta ölni; Berlin komolyan vette a híreket, a Rheinmetall viszont közvetlenül nem erősítette meg a tervet (Reuters). Papperger azt mondta az FT-nek, hogy most rendőrök és magánbiztonsági szakemberek vigyáznak rá.

A német hadiipari vezetők iránti orosz érdeklődésre utaló, bírósági ügyben is megjelenő legkézzelfoghatóbb eset Bajorországból ismert. A német szövetségi főügyészség 2026. március 24-én két gyanúsított letartóztatását jelentette be; a gyanú szerint 2025 decembere óta egy külföldi hírszerző szolgálatnak kémkedtek (szövetségi főügyészség). A célpontjuk feltehetően egy olyan személy volt, aki Németországból szállított drónokat Ukrajnába.

A német sajtó ezt a személyt Stefan Thumannként, a Donaustahl dróngyártó vezérigazgatójaként azonosította. Azóta néhány szakkiállításon nem vett részt, és megerősítette a védelmét. Az ügy egy beszállító megfigyelésére utal, nem merénylettervre; a ZEIT arról írt, hogy a letartóztatási parancsokban nem szerepel merényletre vonatkozó gyanú (ZEIT).

Ki fizeti a védelem árát?

Az alkalmazottak védelméről a cégek gondoskodnak, a kisebb beszállítóknak pedig kevesebb mozgásterük van a költségek fedezésére. Több vezető azt mondta az FT-nek, hogy kormányzati tanácsra az elmúlt fél évben megerősítették a személyes védelmüket. A BfV arra is biztatta a vállalatokat, hogy fogadjanak fel magán személyvédelmi csapatokat (Financial Times).

Az EU közvetlen segítsége ezen a téren korlátozott. Az Europol, az unió rendőri együttműködési ügynöksége, elemezheti és megoszthatja a határokon átnyúló információkat, a személyvédelem és a letartóztatás viszont tagállami hatáskörbe tartozik (EUR-Lex). A több országot érintő fenyegetésekre így az egyes kormányok külön-külön reagálnak, a költségeket pedig a vállalatok viselik.

Ez a teher nem egyformán érinti a cégeket. Egy Rheinmetall méretű vállalat ki tudja fizetni a rendőrségi kapcsolattartás és a magánőrség költségeit. Egy speciális dróngyártó vagy alkatrész-beszállító hasonló számlával szembesül, de jóval kisebb bevételből gazdálkodik, miközben több országban is az ilyen cégek adják az Ukrajnának szánt európai fegyvertermelés jelentős részét.

Egy vezető azt mondta a lapnak, hogy az orosz fenyegetések miatt egy vállalat áthelyezett egy nyugat-európai gyártóhelyet. A cég nevét és a helyszínt nem árulta el, és arról sem közölt adatot, hogy az áthelyezés okozott-e termeléskiesést.

A cégvezetők beszámolói szerint a figyelmeztetések megváltoztatták, hogyan utaznak és miként gondoskodnak a védelmükről; egy meg nem nevezett esetben a gyártás helyszíne is megváltozott. Nyilvános adat egyelőre nem utal arra, hogy a fenyegetések miatt fegyver, alkatrész vagy Ukrajnába tartó szállítmány veszett volna el. Berlin adta ki a legrészletesebb nyilvános figyelmeztetéseket, ezért a német kormány tudná a legpontosabban megmondani, okozott-e már valamely incidens termeléskiesést, de erről nyilvánosan nem számolt be.