Az E3 helyet kér Ukrajnának

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság közös formátumon dolgozik, hogy Európa ne maradjon ki egy későbbi ukrajnai béketárgyalási folyamatból — írta európai tisztviselőkre hivatkozva a New York Times. Ez egyelőre nem béketerv, hanem előzetes egyeztetés: Párizs, Berlin és London azt próbálja elérni, hogy Európa szankciós, pénzügyi és katonai támogatása diplomáciai súllyá váljon, mielőtt Washington külön kijelölné a folyamat kereteit.

A sietségnek konkrét oka van. Szergej Lavrov augusztus 14-én azt mondta, Moszkva nem zárkózna el attól, hogy újra találkozzon Donald Trump követeivel, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel (Bloomberg). Egy amerikai–orosz ingadiplomácia így most valószínűbbnek tűnik, mint bármikor a teljes körű invázió kezdete óta. Ha a tárgyalások Washington feltételei szerint indulnak el, az európaiak könnyen olyan döntések végrehajtóivá válhatnak, amelyeket pénzzel és fegyverrel segítettek lehetővé tenni, de nem ők formáltak.

Mit tud ténylegesen kontrollálni az E3?

A három kormány valós befolyással rendelkezik, de ennek nagy része nem a tárgyalóasztalnál, hanem egy esetleges megállapodás után számít. Az Oroszország elleni uniós szankciókhoz az Európai Unió Tanácsában egyhangúság kell, vagyis minden tagállamnak vétójoga van; Washington és Moszkva beszélhet a szankciók enyhítéséről, de az európai intézkedéseket nem tudják egyszerűen kikapcsolni (az EU Tanácsa). Ukrajna uniós csatlakozási útja szintén egyhangú jóváhagyást igényel az uniós szerződés 49. cikke alapján (EUR-Lex). A befagyasztott orosz vagyon jelentős része pedig európai bankokban és elszámolási rendszerekben van: az Európai Bizottság augusztus 5-én közölte, hogy ezek hozamaiból újabb 1,4 milliárd EUR jutott Ukrajnának (Európai Bizottság).

Európa nem biztos, hogy ellenőrzi majd a tárgyalótermet. Az utána következő ajtókon viszont több zárat is ő tart kézben.

A megkerülés megkerülése

Az E3 mélyebb gondja az, hogy egy Európa amerikai–orosz megkerülését kivédeni próbáló formátum maga is könnyen Párizs, Berlin és London különalkujának tűnhet a többiek szemében. A beszámolók háromszintű szerkezetről írnak: az E3 lenne az operatív mag, Lengyelországot, Olaszországot és a skandináv országokat egy második körben vonnák be, az uniós intézmények pedig később kapcsolódnának be (New York Times, European Pravda). A konzultáció azonban nem ugyanaz, mint a döntési jog.

A felhatalmazás kérdése már a mostani formátum híre előtt is nyitva volt. Júliusban volt brit, francia, német és orosz magas rangú tisztviselők titokban találkoztak Bécsben — erről a Bloomberg számolt be. Egyetlen kormány sem nevezte hivatalosnak a találkozót; a német külügyminisztérium a beszámolók szerint azt közölte, hogy az esetleges kapcsolatfelvételek nem az ő megbízásából történtek (Berliner Zeitung). Bécs mégis újra előhozta a háború egyik alapelvét: Ukrajnáról nem lehet Ukrajna nélkül dönteni. Az E3-nak most ezt kell bizonyítania, ha a koordinációs kísérletét nem zárt klubként, hanem legitim európai előkészítésként akarja elfogadtatni.

A legközvetlenebb kockázatot viselő országok közben a második körben vagy a formátumon kívül vannak. Lengyelország, amely orosz hibrid nyomással szembesül és a NATO-logisztika egyik kulcsterülete, eddig nem adott felhatalmazást az E3-nak; Varsó nyilvánosan továbbra is az újrafegyverkezést és az amerikai szövetséget hangsúlyozza (KPRM). Románia számára, ahol a háborús övezetből érkező drónok miatt F-16-osokat riasztottak Tulcea közelében (Agerpres), minden békefeltételnek a fekete-tengeri határ menti katonai kitettséget kellene csökkentenie. Finnország elnöke augusztus 14-én azt emelte ki, hogy Európának egy esetleges tűzszünet után is hosszú távú fenyegetésként kell számolnia Oroszországgal (finn kormány).

Olaszország különösen élessé teszi a legitimitási kérdést. G7-tagként és minden uniós szankciós döntés résztvevőjeként Róma elfogadhatja az E3-at koordinációs csatornaként, de aligha fogja döntési fórumként kezelni olyan ügyekben, amelyekben Olaszországnak is vétójoga van (Adnkronos, RBC Ukraine). Még az E3-on belül sincs teljes összhang: a beszámolók szerint Nagy-Britannia óvatosabb Franciaországnál, mert nem akarja feszíteni a kapcsolatát Trumppal (European Pravda).

Nyilvános E3-szöveg nincs. Sem Washington, sem Moszkva nem fogadott el európai széket a tárgyalásokon. A három főváros most pozíciót épít, nem tárgyal. Az E3 érvelhet amellett, hogy Európának helye van egy olyan folyamatban, amely a kontinens biztonsági rendjét alakíthatja át. Hitelesen azonban csak akkor beszélhet európai hangként, ha a közvetlen kockázatot viselő országok is részesei a felhatalmazásnak.