Az euróövezeti hozamok közelítik a 4%-ot

Belgium tízéves államkötvényeinek hozama szeptember 28-án 4,3 százalék fölé emelkedett a La Libre szerint, Portugáliáé pedig ismét elérte a 4,015 százalékot (ECO). A kötvényhozam azt mutatja, mekkora éves hozamot kap az, aki a papírt a mostani piaci áron veszi meg. Ha a befektetők eladnak, és az árfolyam esik, a hozam emelkedik. Az euróövezeti kormányok így minden új hitelt drágábban vehetnek fel, a költségvetésükre gyakorolt hatás azonban fokozatosan jelentkezik, ahogy a régi adósság lejár.

Az egész euróövezetben emelkednek a hozamok

A növekedés széles körű, és már ezen a héten kívül is tartott. Az Európai Központi Bank (EKB), amely az euróövezet kamatpolitikáját alakítja, szeptember 24-i jelentésében arról számolt be, hogy az euróövezeti államok tízéves kötvényeinek átlaghozama 45 bázisponttal, vagyis százalékpontban mérve 0,45-del, körülbelül 3,9 százalékra emelkedett (EKB).

Az emelkedés jelentős részét az okozta, hogy a piacok világszerte magasabb kamatokra számítottak, nem pedig az, hogy különösen egyes kormányok fizetőképességétől tartottak. Az EKB szerint a várt kamatok önmagukban 37 bázisponttal nőttek ugyanebben az időszakban. Az egyes országok alaphozam fölötti többlethozama eközben nagyjából változatlan maradt, a legeladósodottabbaknál pedig csak enyhén emelkedett (EKB).

Szeptember 28-án a Reuters az olaj drágulásával és egy olyan felméréssel magyarázta a hozamemelkedést, amely szerint szeptemberben 3,6 százalékra gyorsulhatott az euróövezeti infláció az augusztusi 3,2 százalékról (Reuters a LSE-n keresztül). A drágább üzemanyag növeli az árakat, a befektetők emiatt arra számítanak, hogy az EKB tovább tartja magasan a kamatokat, a tíz évre hitelezők pedig magasabb hozamot kérnek. Az EU-ban már korábban is emelkedtek az üzemanyagárak, ahogy arról múlt héten beszámoltunk (To Brief).

Ez hihető piaci magyarázat, de az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított. Szeptember 1-jére már globális kötvénypiaci eladási hullám bontakozott ki (CNBC/Reuters), és egyetlen inflációs adatból nem lehet különválasztani az olajárak hatását az egyéb tényezőkétől.

Franciaország lehet az az ország, ahol a befektetők a kormányzati kockázatért is külön felárat kérnek. A német állampapírokhoz viszonyított francia hozamfelár szeptember 10-én körülbelül 94 bázispont volt a La Tribune szerint. Egy szeptember 28-i piaci beszámoló 4,749 százalékos francia és közel 3,62 százalékos német hozamot idézett, ami nagyjából 113 bázispontos különbség (XTB). Mivel a két adat más napon, más szolgáltatótól származik, az emelkedés irányát jelezheti, de a mértékét nem mutatja pontosan.

Hogyan lesz a piaci árból költségvetési teher?

A magasabb hozam nem változtatja meg a már kibocsátott adósság költségét. A fix kamatozású kötvény a lejáratáig az előre meghatározott kamatot fizeti. Az állam akkor szembesül a mai kamatokkal, amikor új pénzt vesz fel, vagy a lejáró kötvényeket újakkal váltja fel. Franciaországnak például 2027-ben négy lejárati napon összesen 197,4 milliárd EUR értékű kötvénye jár le (Agence France Trésor).

Portugália adósságán jól látszik a különbség a régi és az új hitelek között. A 2025 végén már fennálló adósság átlagos kamata körülbelül 2,1 százalék volt, míg a 2026 első nyolc hónapjában kibocsátott kötvényeké nagyjából 3,4 százalék (Jornal de Negócios). Ahogy az olcsó régi kötvények helyére drágább újak lépnek, az adósság átlagos kamata fokozatosan emelkedik.

A drágulás a legutóbbi hozamemelkedés előtt is szerepelt a lisszaboni előrejelzésekben. Egy augusztusi becslés szerint Portugália kamatkiadása 776 millió EUR-val nőhet 2027-ben 2026-hoz képest (Jornal de Negócios). Azóta a tízéves hozam körülbelül 0,4 százalékponttal emelkedett a Público szerint. Mivel az augusztusi becslés korábbi, még nem számol az újabb emelkedés költségével.

Ki viseli a terhet?

Egyelőre a befektetők között oszlik meg a nyereség és a veszteség. Az új vevők magasabb hozamot rögzítenek, a meglévő tulajdonosok kötvényeinek piaci ára viszont csökken. Ez a veszteség addig csak papíron jelentkezik, amíg a befektető nem adja el a kötvényt a lejárat előtt.

Az adófizetők és a közszolgáltatások igénybe vevői később, fokozatosan érzik meg a drágulást. Minden újabb adósságmegújítás valamennyivel növeli a kamatkiadást, ez a pénz pedig a költségvetés többi tételével versenyez.

Az euróövezetben minden új állami hitel drágább lett, de a már kibocsátott fix kamatozású adósság évekre elnyújtja a költségvetési hatást. Franciaország a többleten felül külön felárat is fizethet, de a különböző időpontokban és szolgáltatóktól származó adatokból ennek nagysága egyelőre nem állapítható meg pontosan.