Robbanó drón jelezte Lipcse védelmi rését

Egy repülőtéri dolgozó augusztus 5-én, nem sokkal éjfél után talált rá a drónra a Leipzig/Halle repülőtér déli futópályája melletti tehervédelmi zónában, egy ukrán Antonov teherszállító gép közelében. A drónon robbanószerkezet volt. A szövetségi rendőrség tűzszerészrobotot küldött a helyszínre, majd eltávolították a gyújtószerkezetet. Mindkét futópályát lezárták (MDR, Al Jazeera). Az ügyet a szászországi terrorizmusellenes ügyészség vette át. Őrizetbe vétel nem történt. Egyelőre nem tudni, ki irányította a drónt, honnan indították, és mi lett volna a célpont (tagesschau).

Egy ilyen eset bármelyik német repülőtéren komoly biztonsági jelzés volna. Leipzig/Halléban ennél többről van szó. Az Antonov Airlines Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója után telepítette át oda a flottáját, és a repülőtérről NATO-megbízású nehéz teherszállításokat végez túlméretes katonai rakományokkal (RND). A NATO szóvivője megerősítette, hogy a szerkezetet egy ukrán repülőgép közelében biztosították (Deutschlandfunk). Ugyanezeket a futópályákat használja a DHL európai csomagelosztó központja is. Leipzig/Halle egyszerre polgári repülőtér, kereskedelmi szempontból fontos logisztikai csomópont és katonai jelentőségű infrastruktúra.

Nem tudni, ki tette. A nehezebb kérdés az, ki tudja megállítani.

Alexander Dobrindt belügyminiszter „hibrid támadási forgatókönyvről” beszélt, vagyis olyan feltételezett szabotázsról, amely még nem éri el a nyílt katonai támadás küszöbét (Handelsblatt). Ukrajna nagykövete Oroszországot vádolta (DW). A nyomozók szerint minden irányban vizsgálódnak. Az orosz szál azért politikailag különösen terhelt, mert van előzménye: 2024-ben ugyanitt, a DHL egyik küldeménye gyulladt ki, és a hatóságok akkor orosz hírszerzési műveletként kezelték az ügyet. Ez kontextus, de nem bizonyíték a mostani esetre.

A német repülőterek drónvédelme közben továbbra sem állt össze. Az ADV repülőtéri szövetség újságíróknak azt mondta, hogy több nagy repülőtér, köztük Berlin, München, Leipzig/Halle és Düsseldorf még mindig várja a szövetségi szinten ígért drónfelderítő és drónelhárító rendszereket (ZEIT). A német légiforgalmi szolgálat, a DFS az idei év első felében már 18 drón miatti fennakadást regisztrált Leipzig/Halléban.

A felelősség, amelynek nincs gazdája

A szövetségi rendőrség mesterséges intelligenciával támogatott zavarórendszereket és automatizált elfogódrónokat fejleszt (FAZ, Focus). A gond az, hogyan jutnak el ezek a működő rendszerek a repülőterekre. A válaszlépéseknek nincs egyetlen felelőse. A tartományi rendőrség, a szövetségi rendőrség, a repülőtér-üzemeltetők és a légiforgalmi irányítás mind a lánc egy-egy részét kezelik, miközben a német alkotmány szűken szabja meg, mikor vethetők be katonák belföldön. Egy működő futópálya közelében a jelzavarás a repülőgépek rendszereit is megzavarhatja. A kerítésen kívülről indított drón pedig a klasszikus légvédelem küszöbe alatt marad (FAZ).

A lipcsei eset ezt a szerkezeti hibát tette láthatóvá. Németország érzékeli a drónfenyegetést: számolja az incidenseket, prototípusokat rendel, jogi felhatalmazásokról vitázik. Csakhogy egy katonai értékkel is bíró repülőtéren a széttagolt polgári irányítás azt jelenti, hogy amikor egy drón átjut a kerítésen, senki sem tud elég gyorsan cselekedni.

Leipzig/Halle nincs a NATO keleti szárnyán. Mélyen Németország belsejében fekszik, mégis hasonló logisztikai szerepet tölt be, mint a délkelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka, amely az Ukrajnának szánt katonai segítség fő átrakópontja. Lengyel elemzők szerint még a Rzeszów környéki Patriot-ütegeket is rakéták ellen tervezték, nem olyan kis drónokra, amelyeket közvetlenül egy bázis kerítésén kívülről indítanak (Portal Obronny). A holland sajtó Lipcsét Schiphol és Rotterdam figyelmeztetéseként kezeli (NRC). A francia tudósítások ugyanezt a sérülékenységet emelik ki: katonai rakományt mozgató repülőterekről van szó, amelyeket továbbra is polgári parancsnoki láncokon keresztül védenek (France 24).

Az uniós szabályok nem adnak rövid utat. Brüsszel szabályozza, hol repülhetnek jogszerűen a drónok, és előírja, hogy a létfontosságú szolgáltatásoknak támadás vagy katasztrófa idején is működniük kell. Arról viszont továbbra is a tagállamok döntenek, ki hatástalaníthat egy ellenséges drónt a saját futópályáik felett (Regulation 2019/947, CER Directive).

Románia, Lengyelország, Litvánia és Lettország a keleti szárnyon már találkozott ennek a problémának egy-egy változatával: a felderítés javul, de a békeidős felhatalmazások és a biztonságos tűzmegnyitás szabályai nem tartanak lépést a fenyegetés sebességével. Leipzig ezt a rést a határ menti légtérből Európa belsejébe hozta. A futópálya mellé jutó drónnak nem kellett országhatárt átlépnie vagy légvédelmet áttörnie. Elég volt elérnie a kerítést.