Finnország lezárta a keleti öblöt

Július 4-én reggel kiürült a Finn-öböl keleti része: leállították a hajózási útvonalakat, és korlátozták a légi közlekedést is. A finn vadászgépek, helikopterek és haditengerészeti egységek készültségben álltak a part mentén. Finnországot nem érte támadás. A döntést az váltotta ki, hogy Ukrajna dróncsapást mért Szentpétervár térségére, a túlparton, Helsinki pedig számolt azzal a kockázattal, hogy egy eszköz átsodródhat szövetséges terület fölé.

Antti Häkkänen védelmi miniszter megerősítette: a légi és tengeri korlátozásokat a Szentpétervár közelében zajló ukrán dróntevékenység miatt vezették be. Légiriadóra szerinte nem volt szükség, mert drónok nem léptek be a finn légtérbe (Ukrainska Pravda). A forgalmat 09:18-kor újraindították (RBC-Ukraine). Két nappal korábban, július 2-án hasonló korlátozást rendeltek el, majd feloldották, miután az érzékelők nem észleltek fenyegetést (Yle).

Nem történt behatolás, és kár sem keletkezett. Mégis több órára felfüggesztették a civil közlekedést az EU és a NATO területén belül, mert a szomszédban zajló háború már finn területen hozott döntéseket kényszerített ki.

Finnország dönt, a NATO figyel, az EU iránymutatást ad

Az ilyen döntések joga teljes egészében nemzeti hatáskörben marad. A korlátozásokat a finn védelmi erők és a polgári légiközlekedési hatóságok rendelték el, majd ők is oldották fel. A lezárást nem a NATO utasította el. Az EASA, az Európai Unió repülésbiztonsági ügynöksége szabályokat és konfliktuszónákra vonatkozó iránymutatást ad az európai légiközlekedésnek, de nem parancsolhat el nemzeti légtérzárakat (Eurocontrol).

Az 5. cikk alatti helyzetekben a NATO szerepe a megfigyelés, a riasztás és a készenlét. Az 5. cikk a szövetség kollektív védelmi klauzulája: egy tagállam elleni támadást az összes tag elleni támadásnak tekint. A NATO Szövetséges Légierő-parancsnokságának egyik parancsnokhelyettese az Euronewsnak azt mondta, hogy ha egy drón belépne a szövetség légterébe, az vadászgépek bevetését válthatná ki a követésére vagy semlegesítésére (Euronews). A civil forgalom leállításáról szóló politikai döntés azonban Helsinkiben, Tallinnban vagy Vilniusban marad.

Ezért lett ugyanabból a kockázatból eltérő politika a Balti-tenger térségében. Észtország adta a legengedékenyebb értelmezést. Több beszámoló szerint Margus Tsahkna külügyminiszter „elfogadható árnak” nevezte, ha eltévedt ukrán drónok NATO-területre jutnak, amennyiben a csapások kárt okoznak az orosz hadigazdaságnak. Érvelése szerint a Finn-öböl folyosóján halad át az orosz exportolaj jelentős része (Eurointegration, LRT). Litvánia ugyanazokat az eseményeket Kalinyingrád felől nézi: június végén a NATO légtérrendészeti vadászgépeit négyszer riasztották olyan orosz repülőgépek miatt, amelyek jeladó nélkül repültek (TV3.lt).

Dánia ezzel szemben óvatosabb ellenpont. A Berlingske szerint a dán rendőrség nem talált döntő technikai bizonyítékot a repülőterek közelében jelentett drónokra, miközben a fegyveres erők továbbra is azt állították, hogy drónokról volt szó (Berlingske). A koppenhágai vizsgálatok lezáratlansága jelzi a kockázatot: a kormányok homályos szenzoradatokból is rendkívüli helyzetet teremthetnek, miközben a bizonyítékokat nem hozzák nyilvánosságra.

Amit az állampolgárok nem látnak

A nehezebb kérdés a demokratikus elszámoltathatóság. Az állampolgárok látták a lezárást és a miniszteri magyarázatot. A radarjeleket, a szenzoradatokat és a döntés mögötti hírszerzési információkat nem látták. Finnország a július 2-i korlátozást először nyilvános magyarázat nélkül rendelte el (UA.news).

A finn óvatosság első ránézésre indokolható. Az EASA konfliktuszónákra vonatkozó iránymutatása eleve óvatosságra inti a légitársaságokat a nyugat-orosz légtérrel kapcsolatban, mert fennáll a téves azonosítás és a légvédelem kockázata (Safe Airspace). Az általános fenyegetettség tehát dokumentált. Az egyes civil közlekedési korlátozások konkrét kiváltó oka viszont titkos marad.

A Balti-tenger térségében nincs közös norma arra, mit kell elmondani az állampolgároknak, amikor megállítják a kompjukat vagy eltérítik a járatukat egy olyan háború miatt, amelyben az országuk nem harcol.