Fitto Ciprushoz köti a török alkut

Az Európai Bizottság július 13-án Raffaele Fittót, olasz ügyvezető alelnökét nevezte ki ciprusi különmegbízottnak, ezzel az ENSZ évtizedek óta futó közvetítői szerepe mellé egy második diplomáciai csatornát nyitott (Európai Bizottság). Nicosia számítása világos: az EU Törökországgal fenntartott kapcsolatát akarja nyomásgyakorlásra használni, hogy újrainduljanak a sziget megosztottságáról szóló tárgyalások. Ankara várható ellenvetése ugyanilyen egyértelmű: Ciprus már EU-tag, ezért a blokk Törökország szerint nem semleges közvetítő, hanem a vita egyik oldalához intézményesen kötődő szereplő.

Mit csinál az ENSZ, és mit ad hozzá az EU

A hivatalos békefolyamat továbbra is António Guterres ENSZ-főtitkárnál van, aki személyes megbízottján, María Ángela Holguín Cuéllaron keresztül próbál tárgyalásokat összehívni és közös alapot találni a két oldal között (ENSZ-főtitkár). A Bizottság szerint Fitto ebben a keretben dolgozik majd, nem annak helyébe lép.

Az EU-nak viszont olyan eszközei vannak, amelyekkel az ENSZ nem rendelkezik. Egy újraegyesített Ciprusnak át kellene vennie az uniós jog teljes rendszerét. Bármilyen rendezéshez uniós finanszírozási csatornákra és az EU-jognak megfelelő intézményi megoldásokra lenne szükség. A Törökországgal való tágabb politikai viszony pedig – a kereskedelmi kapcsolatok korszerűsítése, a vízumliberalizáció, vagyis azok az ügyek, amelyeket Ankara valóban előre akar vinni – az uniós fővárosokon keresztül halad (az Európai Unió Tanácsa). Fitto feladata ezért nem a közvetítés, hanem annak előkészítése, hogy egy esetleges megállapodás működőképes legyen az EU intézményi és pénzügyi rendszerében, ha az ENSZ-folyamat egyszer eljut idáig.

Nicosia összekapcsolási stratégiája

Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnök ki is mondta a logikát: az EU–Törökország-kapcsolatokban elért előrelépést a ciprusi rendezés előrehaladásához kell kötni (Cyprus Mail). Minden európai nyitás Ankara felé – legyen szó kereskedelemről, migrációról vagy biztonságról – essen át egy ciprusi próbán. Görögország ugyanezt az irányt támogatja, és a kelet-mediterrán térséget a török dossziétól elválaszthatatlannak tekinti (Kathimerini).

Az Európai Tanács – vagyis az állam- és kormányfők fóruma – 2024 áprilisában ennek egy változatát már jóváhagyta, amikor a Törökországgal való újraközeledést „fokozatosnak, arányosnak és visszafordíthatónak” nevezte (Európai Tanács következtetései). Ez az üzenet Nicosiának eljárási kapaszkodót ad: ha Törökország Ciprus ügyében fékez, az EU–Törökország-kapcsolatok más területei is lassíthatók.

A török külügyminisztérium Fitto kinevezését az EU belügyének minősítette, és elutasította, hogy az unió hiteles szereplő lehetne a vitában (török külügyminisztérium). Az érvnek van intézményi súlya: a Ciprusi Köztársaság EU-tagállam, a ciprusi török közösségnek viszont nincs uniós széke. Ankara értelmezésében Fitto olyan blokkot képvisel, amelyben a konfliktus egyik fele már bent ül.

Hrisztodulídisz továbbra is úgy fogalmaz, hogy a tárgyalásokat „onnan kell folytatni, ahol 2017-ben megszakadtak”. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felek között nincs új, kölcsönösen elfogadott tárgyalási alap (Kibris Postasi, Cyprus Mail).

Németország kényelmetlen mérlegelése

A feszültség Berlinben a legélesebb. Németországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa a működő kapcsolatot Ankarával: Törökország NATO-szövetséges és migrációs partner. Ha Ciprus kemény feltétellé válik, az olyan ügyekben is lezárhatja az együttműködés útját, ahol az EU-nak szüksége van Törökország részvételére.

Egy EU-tagállam háttérbe szorítása viszont azért, hogy Brüsszel pragmatikus alkut kössön Ankarával, ellentmondana azoknak a szolidaritási elveknek, amelyekre Berlin más európai vitákban hivatkozik (Euractiv). Ez minden uniós főváros alapvető mérlegelési problémája. Ha Ciprus minden EU–Törökország-nyitás kemény előfeltétele lesz, Ankara kivonulhat a folyamatból. Ha viszont az EU felpuhítja ezt a feltételt, Brüsszel Nicosia szemében veszít hitelességéből (Euronews, Eurotopics).

Olaszország Fitto kinevezését Róma mediterrán súlyának elismeréseként ünnepelte (ANSA). A mandátum azonban szűk: Fitto abban segíthet, hogy egy lehetséges megállapodás illeszkedjen az uniós joghoz és finanszírozási szabályokhoz. Engedményeket nem tud kikényszeríteni, és Ankarát sem tudja rábírni arra, hogy az EU-t pártatlan közvetítőként fogadja el.

A kinevezés Nicosiának több uniós mozgásteret ad, de nem teremt új közvetítőt. Ha Törökország nem lát elég értéket az EU-val való jobb viszonyban ahhoz, hogy elviselje az unió láthatóbb jelenlétét a ciprusi vitában, a második diplomáciai csatorna előbb merevítheti az álláspontokat, mint hogy közelebb vinné a megoldást.