Magyar fegyverstopját öt szövetséges fedezi

Magyar Péter május 28-án úgy érkezett a NATO brüsszeli központjába, Mark Rutte főtitkárral tartott első találkozójára, hogy Ukrajna felfegyverzéséről ugyanazt mondta, mint elődje: Magyarország nem küld fegyvereket. A helyzet mégsem ugyanaz. Öt, a magyarnál jóval nagyobb gazdaság addigra elkaszálta azt az egyetlen mechanizmust, amely Budapestet külön is láthatóvá tette volna.

A nemet mondás számtana

Magyar fegyvertilalma belpolitikai számításra épül. Az European Council on Foreign Relations, egy páneurópai külpolitikai kutatóintézet április végi felmérése szerint a magyaroknak csak 12 százaléka támogatja az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, miközben az EU-átlag 56 százalék (Telex). Még a Tisza szavazóinál is 67 százalékról 48 százalékra esett azok aránya, akik támogatnák az orosz energiahordozókról való leválást az áprilisi választás után. Az a választói többség, amely leváltotta Orbánt, az EU-s pénzek felszabadítására adott felhatalmazást. Ukrajna felfegyverzése nem része ennek a mandátumnak.

Magyar közben olyan eszközt vett elő, amelyet Orbán sosem használt igazán hatékonyan: Ukrajna EU-csatlakozási pályáját a nagyjából 100 000 kárpátaljai magyar ügyéhez köti. Zelenszkijjel csak akkor találkozna, ha előbb jogilag kötelező garanciákat kap a nyelvhasználatra, az oktatásra és a kulturális autonómiára. A találkozó helyszínének Beregszászt javasolta, a magyar többségű kárpátaljai várost (Euronews).

Az öt ország védőernyője

Rutte nyilvánosan barátságos hangot ütött meg. A NATO hivatalos közleménye kiemelte, hogy Magyarország vezeti az előretolt szárazföldi erők egyik harccsoportját, vagyis a NATO keleti szárnyán állomásozó többnemzeti egységek egyikét, befogad egy többnemzeti hadosztály-parancsnokságot, és békefenntartókat ad a koszovói misszióhoz (NATO). Ukrajnának szánt fegyverekről nem esett szó. Arról sem, hogy Magyarország védelmi kiadásai a GDP 2,21 százalékáról 2,07 százalékára csökkentek, amivel egyedüli NATO-tagként visszafelé mozdult (KPMG).

A visszafogottságnak oka volt. Hat nappal korábban az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada megakadályozta Rutte javaslatát, amely a GDP 0,25 százalékában húzta volna meg az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás alsó szintjét. „Nem hiszem, hogy ezt elő fogják terjeszteni” – ismerte el Rutte (EuroMaidan Press, TRT World).

A kiadási küszöb bukásával eltűnt a nyomásgyakorlás eszköze. A NATO-ban mind a 32 tagállam egyhangú döntése kell. Orbán alatt Budapest volt a magányos vétózó, amely blokkolta az EU-s fegyverszállítások visszatérítését és az Ukrajna-NATO találkozókat. Magyar elutasítása másként hat akkor, amikor az Egyesült Királyság és Franciaország is útban áll.

Három szomszéd, három ítélet

Lengyelország reagál a leghűvösebben. Varsó a GDP nagyjából 4,8 százalékát költi védelemre, és Magyar fordulatát inkább stílusváltásnak látja, nem érdemi irányváltásnak (Forsal). Az, hogy Magyarország csökkenti a védelmi költségvetését, miközben Lengyelország viszi a keleti szárny terhének nagy részét, egy Magyar előtti tehermegosztási vitát élez tovább.

Németország türelmesebb. Berlin számára az az érdemi változás, hogy megszűnt az aktív intézményi akadályozás. A DGAP, Németország vezető külpolitikai intézete Magyar megközelítését úgy írja le, mint átmenetet az „aktív obstrukcióból” a „passzív távolmaradásba” (DGAP). Merz kancellárnak ez a különbség elég ahhoz, hogy mozgásteret adjon Magyarnak.

A balti tisztviselők szkeptikusabbak. Szerintük Magyar Zelenszkij-találkozóhoz szabott feltételei, vagyis a kisebbségi jogokról szóló törvényi változtatások előzetes kikényszerítése, szigorúbbak annál, amit Orbán valaha formálisan követelt.

Mit kényszerít ki Ankara

A július 7-8-i ankarai NATO-csúcs szűkíteni fogja ezt a mozgásteret. Rutte azt szeretné, hogy a szövetségesek országonkénti menetrendet adjanak a GDP 5 százalékát elérő 2035-ös védelmi kiadási célhoz, és tartós keretet teremtsenek Ukrajna támogatására (NATO). Egy országonkénti összevetésben Magyarország csökkenő védelmi kiadása nehezen lesz elrejthető.

A NATO konszenzusszabályai miatt Magyar stílusváltása egyelőre működik. Már nem akadályozza a szövetségesek lépéseit, de hozzá sem járul érdemben. Az ütközés nem Ankarából, hanem Brüsszelből jöhet. A befagyasztott magyar EU-s források ügyében augusztus 31. a következő határidő (Euronews), az Európai Bizottság pedig jogállamisági előrelépést vár a pénzek felszabadítása előtt. Magyar egyszerre ígért európai pénzt és fegyvermentes Ukrajna-politikát a választóinak. Az, hogy meddig tudja mindkettőt teljesíteni, azon múlik, mikor kényszeríti választásra a Bizottság.