Flandersben 14 helyi nyugat-nílusi esetet regisztráltak

Flandriában már helyi szúnyogcsípéssel is elkapható a Nyugat-nílusi vírus. Belgiumban az idei szezonban először azonosítottak helyben szerzett emberi fertőzéseket: október 7-ig 15 esetet (ECDC). Belga kutatók már 2025 augusztusában kimutatták a vírust vadmadarakból (Sciensano). Az emberi esetek azt jelzik, hogy a vadon élő állatokban először észlelt vírus már embereket is elér.

A „helyben szerzett” fertőzés azt jelenti, hogy az illető az országon belül kapta el a vírust, nem külföldi útja során (ECDC heti jelentése). Flandriában október 15-én 14 igazolt esetet és két halálesetet jelentettek; mindkét elhunyt a súlyos megbetegedés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozott (flamand egészségügyi hivatal). A nyilvántartott esetek csak a látható részt mutatják: a fertőzések többsége nem okoz tüneteket (ECDC tájékoztatója), ezért sokan orvoshoz sem fordulnak, és teszt sem készül náluk.

Váltófutás a madarak és a szúnyogok között

Ahhoz, hogy érthető legyen, miért fontos a madarakban kimutatott vírus, képzeljünk el egy váltófutást. A vadmadarak és a szúnyogok egész nyáron egymásnak adják tovább a vírust. A szúnyog megcsíp egy fertőzött madarat, a vírus elszaporodik a rovarban, egy későbbi csípéssel pedig egy másik madárba jut (ISS). A madarak azért tartják fenn ezt a kört, mert a vérükben annyi vírus van, hogy azt egy újabb szúnyog is felveheti.

Az emberek és a lovak kívül esnek ezen a körforgáson. Megbetegedhetnek, de a vérükben nincs elég vírus ahhoz, hogy egy őket megcsípő szúnyog is megfertőződjön (belga szövetségi egészségügyi szolgálat). A szakemberek ezért nevezik őket zsákutcát jelentő gazdaszervezetnek: náluk megszakad a fertőzési lánc.

Ennek gyakorlati jelentősége van: egy Flandriában megfertőződött ember nem adja tovább a vírust az őt megcsípő szúnyogoknak, így nem táplálja a járványt. Minden emberi eset arra utal, hogy a közelben fertőzött szúnyogok élnek, mögöttük pedig a vírust hordozó madarak állnak. Ha ember is megbetegszik, az azt jelzi, hogy a madarak és a szúnyogok közötti fertőzési kör már lakott területek közelében működik.

Mit mutatott meg a madarak és a lovak fertőzése?

Belgiumban a vírust a madarakban mutatták ki, mielőtt helyben szerzett emberi eseteket jelentettek volna. Ez a felfedezések sorrendjét mutatja, nem azt, mikor érkezett az országba a vírus. Mivel a fertőzések többsége tünetmentes, korábbi emberi esetek is maradhattak észrevétlenek.

Az idei állati esetekből az is látszott, milyen messzire jutott a vírus. Belgium 14 ló- és 26 madárjárványról számolt be az ország 44 statisztikai régiójából 18-ban (ECDC–EFSA jelentés). A két állatfaj más-más információt ad. A madárjárvány azt mutatja, hogy az adott területen működik a vírus madarak és szúnyogok közötti körforgása. A beteg ló az emberhez hasonlóan zsákutcát jelent: arra utal, hogy a fertőzött szúnyogok már nagytestű emlősöket is csíptek, így a közelben élő emberek is ki voltak téve a csípéseknek.

Belgium nincs egyedül. Az ECDC az idei szezonban rekordszámú Nyugat-nílusi fertőzésről és a vírus újabb európai területekre való terjedéséről számolt be (ECDC). Az ECDC és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közös megfigyelési jelentése szerint a 2026-os szezonban a vírus minden korábbinál nagyobb területen jelent meg. A terjedés október elejére enyhült az augusztus–szeptemberi csúcshoz képest (ECDC–EFSA jelentés).

A védekezés a szúnyogcsípések elkerülésén múlik. Az ECDC rovarriasztó használatát, esténként – amikor a szúnyogok a legaktívabbak – bő, hosszú ruházat viselését, szúnyoghálót az ablakokra és az ágyakra, valamint a szúnyogok szaporodóhelyéül szolgáló pangó vizek megszüntetését javasolja (ECDC). Ezek az intézkedések különösen azoknak fontosak, akiknél nagyobb a súlyos megbetegedés kockázata, ahogy az a két elhunyt flamand betegnél is fennállt.

Belgium nagyjából egy év alatt jutott el a vadmadarakban kimutatott vírustól az országon belül megfertőződött emberekig; közben az állatokban az ország jelentős részén jelen volt a vírus. A fertőzési lánc minden állomását dokumentálták, a madártól a szúnyogon és a lovon át az emberig. Az állati és emberi eseteket figyelő szakemberek azt követik majd, hogy jövő nyáron, a szúnyogok visszatérésével ugyanazokon a helyeken indul-e újra a fertőzési kör.