Négy országban más ügyekért vonultak utcára

Franciaország-szerte több százezren vonultak utcára szombaton az oktatás, a bérek és az árak miatt. Laurent Nuñez belügyminiszter 550 000 résztvevőről beszélt, a szervezők 800 000-et mondtak (TF1 Info). Belgiumban, Olaszországban és Portugáliában is tüntettek aznap. Az egy időben tartott megmozdulások különböző követeléseket fogalmaztak meg, mindegyiket a saját kormányuknak címezve.

Iskolai tiltakozás és a francia költségvetés

A francia mozgósítás az interneten közzétett felhívásokkal indult. Az üzemanyagárak miatt dühös sárgamellényesek csatlakoztak a tanárhiány és a hideg tantermek ellen tiltakozó diákokhoz, majd a CGT és a Solidaires szakszervezetek is bekapcsolódtak. A diákok tiltakozása a költségvetés bemutatása előtt kezdődött: a Reuters október 8-án arról írt, hogy a líceumok, vagyis a felső középiskolák blokádjai már a harmadik hete tartanak (Reuters).

Sébastien Lecornu miniszterelnök 2027-es költségvetése ezután konkrét célt adott a diákok tiltakozásának. Az október 1-jén bemutatott tervezet papíron növeli az oktatásra szánt kiadásokat, közben azonban 1 588 tanári állást szüntet meg (Le Monde). Édouard Geffray oktatási miniszter szerint a tanulók számának csökkenése indokolja a leépítést. A diákok viszont azt mondják, hogy az iskoláik már most sem tudják helyettesíteni a távol lévő tanárokat.

A tervezett létszámcsökkentés még változhat. Lecornu-nak nincs biztos többsége a Nemzetgyűlésben, így a képviselők a költségvetési vita során még módosíthatják a tanári állások számát.

A legtöbb felvonulás békés maradt, de egyes városokban erőszak tört ki. Limoges-ban a tűz nagyrészt elpusztította a 19. századi városházát, a helyi prefektus közlése szerint (TV5MONDE/AFP). Éjfél után nem sokkal Lecornu azt mondta, hogy 1 200 embert vettek őrizetbe (TF1 Info). Ez előzetes adat; az őrizetbe vétel nem jelent elítélést.

A szomszédban más ügyek vitték utcára az embereket

Brüsszelben a közösségi médiában terjedő felhívások a francia példára hivatkoztak. Több száz fiatal, többségükben francia nyelvű középiskolások vonultak a Központi pályaudvartól az oktatást érintő változások ellen a BRUZZ szerint (BRUZZ). A békésen induló menet rendőrökkel való összecsapásokkal ért véget, és mintegy tíz embert őrizetbe vettek. A diákok a Francia Közösség kormányával elégedetlenek: ez a belgiumi francia nyelvű közösség kormánya, és Vallóniában, illetve Brüsszelben az iskolákért felel. Az ügyben sem a szövetségi kormány, sem az EU nem dönt.

Az olaszországi tüntetés ezúttal a megszokott szervezeti csatornákon kívülről indult. Az Italia in Piazza, egy üzenetküldő alkalmazásokon szerveződő civil hálózat, a megélhetési költségek, az üzemanyagárak és az alacsony bérek miatt tiltakozott. Milánóban több mint 5 000-en vonultak fel, majd egy, a menetből kiváló csoport kövekkel és petárdákkal dobálta meg a rendőröket (Corriere della Sera). Mintegy 50 embert vittek be a rendőrségre, közel felük kiskorú volt (ANSA). A hálózat mögött nem áll szakszervezet vagy párt, ezért Giorgia Meloni római kormányának nincs kézenfekvő tárgyalópartnere.

Portugáliában a szakszervezetek hagyományos felvonulása zajlott. A CGTP szakszervezeti szövetség Lisszabonban, Portóban és Coimbrában szervezett menetet; vezetője, Tiago Oliveira 15 százalékos általános béremelést és 2027 januárjától 1 100 eurós minimálbért követelt (CGTP). Követelésüknek határideje is van: a szövetség november 24-re tervezi a következő tüntetését, arra a napra, amikor a parlament várhatóan megtartja a 2027-es költségvetés végszavazását (CGTP).

Mit dönt el az EU, és mit nem?

A négy országot közös gazdasági környezet köti össze. Az euróövezeti infláció szeptemberben elérte a 3,8 százalékot, az energiaárak pedig 18,8 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban (Eurostat). A hitelfelvétel is megdrágult ebben a hónapban: a kötvényeladási hullám megemelte a francia és az olasz államadósság finanszírozásának költségét (To Brief).

Franciaország, Belgium és Olaszország túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Ez az EU eljárása azokkal az országokkal szemben, amelyek államháztartási hiánya meghaladja a gazdasági teljesítmény 3 százalékát (EUMSZ 126. cikk, az Európai Unió Tanácsa). Az eljárás korlátozza a közkiadások növekedési ütemét, de nem szabja meg, mely tanári állásokat kell megszüntetni. Erről a francia miniszterek és képviselők döntenek.

A szombati egyidejűségből nem lett közös követelés, és nincs egyetlen döntéshozó, aki mindegyik tiltakozásra választ adhatna. A tanári állások sorsáról Franciaországban az 1 588 posztról szavazó képviselők döntenek, Brüsszelben pedig a Francia Közösség kormánya határoz az oktatásról. A bérek és az árak ügyében Meloni római kormányának kell választ adnia, Portugáliában pedig a parlament november 24-én szavaz a költségvetésről.