Görög képviselők a támogatási csalásban

Az EU független ügyészsége négy hivatalban lévő görög parlamenti képviselőt is megvádolt egy nagyszabású agrártámogatási csalási ügyben. A görög kormány az ügyészség eljárását bírálja, azt viszont egyelőre nem magyarázta el, hogyan tenné rendbe a kifizetési rendszert.

Mit tárt fel az Európai Ügyészség?

Az Európai Ügyészség, vagyis az EU költségvetését érintő bűncselekményeket vizsgáló független uniós szerv július 16-án vádat emelt 22 ember ellen az OPEKEPE-hez, a görög agrártámogatási kifizetéseket kezelő nemzeti ügynökséghez kapcsolódó csalási ügyben. A vádlottak közül négyen jelenleg is parlamenti képviselők. Mindannyiukat megilleti az ártatlanság vélelme.

A vád nem egyszerűen túlzó támogatási kérelmekről szól. Az Európai Ügyészség szerint rendszerszintű beavatkozás történt azokba az ellenőrzésekbe, amelyeknek éppen a csalásokat kellett volna kiszűrniük: a nyilvántartásokat a kötelező kontrollok után is módosíthatták, a helyszíni ellenőrzésekbe pedig belenyúlhattak. Ha az audit után átírható az adat, maga az audit veszíti el az értelmét. Német nyelvű beszámolók további részleteket is közöltek: hamis földnyilatkozatokról és fiktív legeltetési jogokról, tényleges gazdálkodást nem végző kedvezményezettekről, valamint gyenge földnyilvántartásokról, amelyek megnehezítették az ellenőrzést. Egy kapcsolódó ügyben egy athéni bíróság 57 vádlottat ítélt el, mert a Kasztoriában található földeket hamisan tüntették fel uniós támogatásra jogosult területként.

Athén az ügyészséggel vitázik

A görög kormány nem egyszerűen hagyja futni a vizsgálatot, hanem visszatámadott. Az in.gr szerint Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök bírálta az Európai Ügyészség eljárását, és egységes válasz mögé sorakoztatta fel pártját, az Új Demokráciát. A kormány azt hangsúlyozza, hogy egyetlen képviselőt sem vádolnak azzal, hogy személyesen pénzt tett volna zsebre.

Nem ez az első konfliktus Athén és az Európai Ügyészség között. A görög parlament az év elején olyan módosítást fogadott el, amely lerövidíti a képviselőket érintő vizsgálatok határidejét, alig néhány héttel azután, hogy 11 törvényhozó mentelmi jogának felfüggesztéséről szavazott. A görög igazságügyi tanács az európai ügyészek megbízatását is rövidebbre szabta annál, mint amit az Európai Ügyészség vezetése meghatározott. Ez azért számít, mert a több éven át futó, összetett csalási ügyekben a rövidebb mandátum gyengíti a folytonosságot. Laura Codruța Kövesi főügyész hivatalosan is tiltakozott.

Átcímkézés vagy valódi javítás?

A görög kormány megoldása az lenne, hogy az OPEKEPE feladatait átviszi az AADE-hez, vagyis a görög adóhatósághoz, amelyet a tisztviselők függetlenebb intézményként írnak le. Nyilvános terv azonban egyelőre nem mondja meg, pontosan mi kerül át: mely alkalmazottak, mely adatbázisok, ki végzi majd a helyszíni ellenőrzéseket, és ki bírálja el a fellebbezéseket. Az Európai Bizottság sem közölte, hogy az új rendszer megfelel-e a közös agrárpolitika akkreditációs követelményeinek, vagyis azoknak az uniós szabályoknak, amelyeket egy nemzeti kifizető ügynökségnek teljesítenie kell, mielőtt agrárpénzeket kezelhetne (2021/2116 rendelet). E jóváhagyás nélkül az átalakítás legfeljebb névváltás.

Összehasonlításként: Románia kifizető ügynöksége, az APIA a 2026-os kampányban csaknem 15 000 gazdálkodót választott ki kifizetés előtti ellenőrzésre, műholdas és térinformatikai adatokkal vizsgálva a parcellákat még azelőtt, hogy a pénz elindulna. Görögország nem tett közzé ehhez hasonló tervet arról, mi váltja fel az OPEKEPE-t.

A Bizottság sem hivatkozhat arra, hogy váratlanul érte az ügy. Egy európai parlamenti delegáció szerint a Bizottság legalább 2021 óta tudott az OPEKEPE súlyos hiányosságairól. Az EU pénzügyi korrekciókat is kiszabott Görögországra az OPEKEPE 2016 és 2023 közötti rossz működése miatt. Az Európai Számvevőszék idén arra figyelmeztetett, hogy a Bizottság csalás elleni stratégiájában továbbra is vannak rések.

Az uniós agrártámogatások nem közvetlenül Brüsszelből jutnak el a gazdákhoz, hanem nemzeti ügynökségeken keresztül. A görög ügy azt mutatja meg, mi történik akkor, ha azt az intézményt, amelynek a kifizetés előtt ellenőriznie kellene a kérelmeket, a vád szerint éppen azok befolyásolják, akiket ellenőriznie kellene. Az Európai Ügyészség vádat emelhet. Arról viszont csak a Bizottság dönthet, hogy Görögország új rendszere alkalmas-e uniós agrárpénzek kezelésére. Athén ezt a nyilvánosság előtt egyelőre nem bizonyította.