Franciaország eljárást indít a Tagor kapitánya ellen

A francia haditengerészet egyik hadihajója napokon át követte a nyílt Atlanti-óceánon a Tagor nevű tankert, majd Bretagne-tól nyugatra fedélzetre szállt. A hajó menet közben Madagaszkárról Kamerunra váltott lobogót, de egyik lajstromozása sem volt érvényes. Orosz kapitánya nem engedelmeskedett a felszólításoknak (Maritime Executive). Egy brit hadihajó éjszaka is segített a tanker követésében (NDTV).

A Tagor most a Douarnenez-öbölben vesztegel. A francia hatóságok défaut de pavillon, vagyis érvényes lobogó nélküli hajózás miatt indítottak büntetőeljárást. Franciaország korábban is foglalt már le az orosz árnyékflottához kötött tankereket, de most először lett az ügyből büntetőeljárás, nem csak közigazgatási bírság (Euronews). Emmanuel Macron elfogadhatatlannak nevezte a szankciók kijátszását (DW). Párizs most azt próbálja ki, hogy a fizikai feltartóztatásból lehet-e jogi eszközt csinálni.

Egy ország lép, miközben 27 nem tud megállapodni

Franciaország az ENSZ tengerjogi egyezményére, az UNCLOS-ra hivatkozva száll fel ezekre a hajókra. Az egyezmény 110. cikke lehetővé teszi, hogy hadihajók a nyílt tengeren megállítsanak olyan hajókat, amelyek nem viselnek érvényes lobogót (Völkerrechtsblog). Ez az út megkerüli az EU alapvető szankciós problémáját: a szankciók módosításához egyhangúság kell, vagyis mind a 27 tagállam beleegyezése, miközben több tengeri nagyhatalom elutasítja a napirenden lévő legerősebb intézkedést.

Az EU várhatóan június elején érkező 21. szankciós csomagja újabb árnyékflottás tankereket vesz célba (Livemint). A teljes tengeri szolgáltatási tilalom viszont továbbra is elakadt. Ez megtiltaná az uniós cégeknek, hogy biztosítást, legénységet vagy más szolgáltatást adjanak orosz olajat szállító hajóknak. Az Euronews Greece szerint Görögország és Málta csak akkor fogadná el a tilalmat, ha előbb a G7, vagyis a nagy nyugati gazdaságok csoportja is lépne. Ciprus ugyanezt az álláspontot támogatta a 20. csomag tárgyalásakor. Görög, ciprusi és máltai cégek milliárdokat keresnek az orosz rakományt szállító hajók kiszolgálásán, ami jól magyarázza, miért ez a három kormány áll ellen a legerősebben.

Lengyelország vezeti a másik tábort. Hét tagállam szigorúbb árnyékflotta-korlátozásokat követel (Newsmax Polska). Lengyelország és Dánia közös gyakorlatokon készül a gyanús árnyékflottás hajók fedélzeti ellenőrzésére (PolSOF). Ezt a szankciós vitát az a törésvonal határozza meg, amely a cselekvésre kész tagállamokat elválasztja azoktól, amelyek a közös uniós lépést blokkolják.

A balti patthelyzet

Még a keményebb fellépést sürgető országoknak is szűk a mozgásterük a saját vizeiken. Észtország külügyminisztere szerint a francia akció „jó jelzés” volt (ERR). Tallinn ugyanakkor elismerte, hogy a Balti-tengeren túl nagy kockázattal járna a fedélzetre szállás: orosz kísérőhajók követik a tankereket, és már a közvetlen érintkezési ponton elrettentik a végrehajtást. Dánia ellenőrzi a Balti-tenger bejáratát jelentő dán szorosokat, mégsem hajtott végre egyetlen ilyen műveletet sem.

Franciaország azért tud a nyílt Atlanti-óceánon fellépni, mert ott nincsenek jelen orosz haditengerészeti kísérők. A Balti-tengeren, ahol az árnyékflotta forgalma a legsűrűbb, az orosz támaszpontok közelsége teljesen más kockázati számítást diktál. A végrehajtás ott történik, ahol biztonságosabb, nem feltétlenül ott, ahol a legnagyobb szükség volna rá.

Oroszország közben alkalmazkodik. Rendszeresen átvezeti az árnyékflottához tartozó hajókat a saját lajstromába (Ukrainska Pravda). Egy érvényes orosz lobogó alatt hajózó tanker már nem hontalan, ezért az UNCLOS 110. cikke alapján nem lehet feltartóztatni. Ha Moszkva végigviszi ezt az átregisztrálási kampányt, bezárul az a jogi út, amelyre most Franciaország támaszkodik. ENSZ Biztonsági Tanács-i felhatalmazás nélkül nincs alternatíva, azt pedig Oroszország megvétózná.

A Tagor egy francia öbölben áll, kapitánya ellen büntetőeljárás folyik. Oroszország közben hajóról hajóra zárja be azt a kiskaput, amely ezt az akciót egyáltalán lehetővé tette.