Franciaország drágábban jut hitelhez

Franciaország egyre drágábban jut hitelhez, és hétfőn ez a kockázat az euró árfolyamán is látszott. Az ázsiai kereskedésben, amikor Európa nagy része még nem ébredt fel, egy euróért körülbelül 1,1161 dollárt adtak, május óta a legkevesebbet (MUFG). A piaci mozgások sorrendje arra utal, hogy a francia költségvetési kockázat tovább gyengítette az eurót. Azt viszont nem mutatja meg, mekkora része volt ebben a hatásnak.

Az euró dollárral szembeni gyengülése jelentheti az euró értékvesztését, a dollár erősödését vagy a kettőt egyszerre. Az Európai Központi Bank naponta, rögzített időpontban közzétett referenciaárfolyama mérsékeltebb visszaesést mutatott: hétfőn 1,1204 dollárt ért egy euró, a pénteki, október 2-i 1,1225 dollár után (EKB).

Előbb a francia kötvények mozdultak

Pénteken a francia tízéves államkötvény hozama elérte a 4,993 százalékot, mintegy 1,59 százalékponttal meghaladva a németet. A különbség 158,67 bázispont volt; egy bázispont a százalékpont századrésze (Dow Jones). Ezt a különbséget nevezik hozamfelárnak: ennyivel több hozamot kérnek a befektetők azért, hogy Berlin helyett Párizsnak adjanak kölcsön. A francia pénzügyi sajtó a nyomást a vitatott 2027-es költségvetéshez kötötte (L'Agefi).

Az euró az éjszakai kereskedésben később érte el mélypontját, és a fonttal, valamint a svájci frankkal szemben is gyengült. Ezt önmagában a dollár erősödése nem magyarázná. Chris Turner, az ING stratégája szerint a több devizával szembeni esés arra utal, hogy a kereskedők nagyobb hozamot várnak el az euróban tartott befektetésektől a francia költségvetési kockázat miatt (ING).

A kamatvárakozások is ebbe az irányba mutatnak. Az ING becslése szerint szeptember vége óta a piacok körülbelül 30 bázisponttal csökkentették az EKB-tól várt kamatemelések mértékét, míg az amerikai jegybank, a Federal Reserve esetében nagyjából 13 bázisponttal (ING). Ha az euróban tartott betétek és kötvények várhatóan kevesebbet fizetnek, a dolláralapú befektetések vonzóbbá válnak.

Mit nem mutat meg az időzítés

A hétfői esés egy már hetek óta tartó folyamatba illeszkedett: az euró egymás után négy héten át gyengült (Reuters). A dollárnak is megvan a maga története. Ricardo Amaro, az Oxford Economics elemzője szerint az euró 2026-os, szélesebb körű gyengüléséhez részben hozzájárultak a Fed politikájával kapcsolatos változó várakozások (DW).

Spanyolország később került a képbe. Pedro Sánchez miniszterelnök madridi idő szerint 9:18-kor, az euró ázsiai kereskedésben elért mélypontja után írta ki a november 29-i előrehozott választást (La Moncloa). A bejelentés így nem magyarázhatja az éjszakai mélypontot, a spanyol államkötvények hozama azonban délig emelkedett (Europa Press), vagyis a hír a későbbi kereskedésre már hatott.

A francia kötvényekre nehezedő nyomás hétfőn enyhült. Késő délutánra a francia hozamfelár körülbelül 136–137 bázispontra szűkült (Reuters via LSE). A New York-i kereskedés délutánján az euró ismét 1,1211 dollár körül járt, napi szinten így is 0,36 százalékos mínuszban (Reuters). A két mutató együtt javult; ez összhangban van a francia költségvetési kockázat szerepével, de önmagában nem bizonyítja az ok-okozati kapcsolatot.

Ki fizeti meg az árat

A francia államkincstár viseli a legközvetlenebb költséget, amely fokozatosan jelenik meg. A már kibocsátott kötvények kamata rögzített, ezért a magasabb hozam akkor drágítja a hitelfelvételt, amikor Franciaország új kötvényt ad el, vagy lejáró adósságát új kötvénnyel váltja ki.

Október 1-jén Franciaország a teljes felkínált, 11,999 milliárd eurónyi kötvényt eladta, de egy 2036-ban lejáró papírért már 4,93 százalékos hozamot kellett kínálnia, szemben a szeptember 3-i aukción elért 4,23 százalékkal (Reuters, Le Monde). Az emelkedés már hétfő előtt bekövetkezett, így azt mutatja, hogy a befektetők aggodalma hetek óta erősödött. Roland Lescure pénzügyminiszter szerint az aukció bizonyította, hogy a piacok továbbra is megbízhatónak tartják Franciaországot (Boursorama). Az aukció azt mutatta, hogy az ország továbbra is jut hitelhez, a magasabb hozam pedig azt, mennyibe kerül ez.

A költség az államkincstáron túl is érezteti a hatását. Minden további euró, amelyet a kormány kamatra költ, máshonnan hiányzik, hacsak nem emel adót vagy vesz fel újabb hitelt a fedezésére. Az új francia kötvények vásárlói nyernek, mert a magasabb hozamot rögzíthetik. Azok a korábbi tulajdonosok viszont veszítenek, akiknek el kell adniuk a papírjaikat: az alacsonyabb kamatot fizető régi kötvények kevesebbet érnek, ha az új kibocsátások magasabb hozamot kínálnak.

A rendelkezésre álló adatok alapján a francia költségvetési kockázatot az euró hétfői esésének egyik tényezőjeként lehet megnevezni, de nem okolható érte önmagában. Az euró már korábban is gyengült, a dollár pedig erős volt; a francia költségvetési aggodalmak hétfőn tovább növelhették a nyomást. Franciaország továbbra is el tudta adni a kötvényeit, de a befektetők a szeptemberi, összehasonlítható aukciónál mintegy 0,7 százalékponttal magasabb hozamot kértek a tízéves hitelezésért. Ez a többletköltség aukcióról aukcióra nőhet, amíg a kormány és a parlament meg nem állapodik a 2027-es költségvetésről.