Francia védelem Yanbunak, bizonytalan olajellátás

Emmanuel Macron szeptember 24-én bejelentette, hogy francia katonákat, radarokat és légvédelmi rendszereket küld a szaúd-arábiai Vörös-tenger-parti olajkikötő, Janbu védelmére (TF1, Argus). A szállításokat megszakító károk jóval beljebb, a szárazföldön keletkeztek. A francia erők segíthetnek megvédeni Szaúd-Arábia exportkikötőjét, de a kikötőt ellátó, megrongálódott vezetéket nem tudják újraindítani. Az ezekre a rakományokra támaszkodó európai finomítók egyelőre nem kaptak megerősítést arról, hogy Janbúnál ismét rakodnak-e szaúdi kőolajat.

Mit ajánl Franciaország?

Macron televízióban jelentette be a csapatok küldését, ahogy arról a To Brief aznap beszámolt (To Brief). A lépést francia-szaúdi megállapodásként mutatta be, és azt mondta, hogy a Rijáddal folytatott egyeztetések lezárultak. Szaúd-Arábia a maga részéről nem ismertette a megállapodás feltételeit.

A bejelentésből hiányoznak azok a részletek, amelyek alapján meg lehetne ítélni, működhet-e a terv. Macron nem közölte a katonák létszámát, a felszerelés típusát, a misszió időtartamát vagy költségét (Le Parisien). A kormányon kívül egyelőre senki sem tudja, hová és mikor érkeznének a francia katonák és a felszerelés.

Az EU nem tudja átvenni ezt a feladatot. Vörös-tengeri haditengerészeti missziója, az Aspides, a kereskedelmi hajókat kíséri a tengeren, de a mandátuma nem terjed ki a szaúdi parti létesítmények vagy a vezeték védelmére (Council Decision 2024/583). Janbu védelméről ezért Párizsnak és Rijádnak kell megállapodnia.

A kikötőt fenyegető veszély valós. A Jemenben harcoló, Szaúd-Arábia vezette koalíció közlése szerint szeptember 24-én, Macron bejelentésének napján hat ballisztikus rakétát fogtak el Janbu és Taif térségében (Al-Monitor).

Miért nem a kikötő a fő probléma?

Az Öbölből származó olaj fő útvonala a Hormuzi-szoros, amelyen jelentősen visszaesett a forgalom. Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal, az EIA becslése szerint a szoroson áthaladó olaj mennyisége a 2025 végi napi 21,6 millió hordóról 2026 második negyedévére napi 4,9 millió hordóra csökkent (EIA).

Szaúd-Arábia a szűk keresztmetszet megkerülésére használja az East–West pipeline-t: ez a vezeték a keleti olajmezőktől a sivatagon át Janbúig szállítja a kőolajat (Reuters via RTÉ). Az Európába tartó tankerek a kikötőben veszik fel az olajat, majd északnak, a Szuezi-csatorna felé indulnak.

A szeptember 10–13. körüli dróntámadások megrongálták a vezeték menti szivattyúállomásokat, így leállt a Janbút ellátó olaj továbbítása (Arab Gulf States Institute). A hajózási adatokkal foglalkozó Kpler szerint szeptember 11. óta nem raktak fel kőolajat Janbúnál (Kpler). A támadót egyelőre nem sikerült kétséget kizáróan azonosítani.

A szivattyúzás szeptember 22-én kis mennyiségben újraindult (Reuters via The National). A Bloomberg beszámolója szerint a szaúdi állami olajvállalatnak, az Aramcónak hozzávetőleg hat hétre lehet szüksége a teljes szállítási kapacitás helyreállításához (Bloomberg via Transport Topics). Az európai vevőknek szánt rakományok berakodását egyelőre senki sem erősítette meg.

Ki fizet, amíg helyreáll a vezeték?

A lengyel ORLEN példája mutatja meg, milyen terhet jelent a zavar az európai finomítóknak. A vállalat Lengyelországban, Litvániában és Csehországban működtet finomítókat; a feldolgozott kőolajának mintegy 40 százalékát a Saudi Aramco szállította (Reuters via The Straits Times). Litvánia még inkább függ a szaúdi szállításoktól: az év eddigi részében az importált kőolaj 44 százaléka Szaúd-Arábiából érkezett (VE).

Az ORLEN közlése szerint további 16 szállítmányra kötött szerződést Norvégiából, Nagy-Britanniából, Algériából, Kazahsztánból és más országokból, így a jelenlegi keresletet fedezni tudja (LRT). Ez a vállalat állítása, és nem mutatja meg, hány tanker kötött már ki. A szeptember 25-én frissített beszámoló szerint az ORLEN még nem kapott megerősítést arról, hogy felrakták-e Janbúnál a neki szánt szaúdi olajat; a pótlásként vásárolt kőolaj többe kerül (Rzeczpospolita).

A fennakadás Lengyelországon túl is érezteti a hatását. Legalább három, meg nem nevezett európai finomítóval közölték, hogy októberben ne számítsanak szaúdi kőolajra (Argus). A beszámolók nem jeleznek üzemanyaghiányt. A terhet egyelőre a drágább helyettesítő szállítmányok és a bizonytalan érkezési időpontok jelentik.

A francia radarok segíthetnek Janbu védelmében egy újabb rakéta- vagy dróntámadással szemben; a koalíció elfogásokról szóló közlései arra utalnak, hogy a fenyegetés továbbra is fennáll. A szaúdi sivatag belsejében megrongálódott szivattyúállomásokat azonban a francia erők nem tudják helyreállítani. Amíg az Aramco helyre nem állítja a vezetéket, és a tankerek Janbúnál ismét rakományt nem vesznek fel, az ORLEN és a többi európai finomító továbbra is drágábban szerzi be máshonnan a kőolajat.