Franciaország 1 588 tanári állást szüntet meg

Sébastien Lecornu kormánya csütörtökön mutatta be a 2027-es költségvetést. Estére az oktatási miniszter már azt ígérte, hogy visszavonják egyes diákok új regisztrációs díját (DNA). A tanári álláshelyek tervezett csökkentése viszont marad a tervben, miközben a tiltakozó diákok éppen a tanárhiányra panaszkodnak. Lecornunak a költségvetést egy olyan parlamenten is át kell vinnie, ahol nincs többsége.

Mit akarnak a diákok?

Az iskolai tiltakozások még azelőtt elkezdődtek, hogy bárki megismerte volna a költségvetést. A BFMTV szerint a mozgalom szeptember 18-án indult a Párizs egyik külvárosában, Créteilben működő Lycée Saint-Exupéryben. A csatorna beszámolója szerint a diákok a saját iskoláik mindennapi gondjait sorolják: a hiányzó és nem pótolt tanárokat, a zsúfolt osztályokat, a hideg épületeket és a Parcoursup, a francia felsőoktatási felvételi rendszer okozta stresszt.

A tiltakozás rendőrségi összecsapásokig fajult. Laurent Nuñez belügyminiszter közlése szerint október 1-jén, csütörtökön 1 949 embert állítottak elő az iskolai blokádok miatt (TF1).

Mit kér a költségvetés, és kitől?

A kormány 43 milliárd EUR-nyi új intézkedéssel és korábbi döntésekből továbbvitt 11 milliárd EUR-ral számol, így a főösszeg 54 milliárd EUR (francia kormány, Reuters). Ez nem azt jelenti, hogy az állam a mostaninál 54 milliárd EUR-val kevesebbet költ majd. A szám azt mutatja, mekkora a különbség a terv és aközött, amennyire a kiadások emelkednének, ha a nyugdíjak, a bérek és más költségek automatikusan tovább nőnének.

A hiány így csak kis mértékben csökken. A kormány idén a GDP 5,4 százalékára számít, 2027-re pedig 5,0 százalékos célt tűzött ki (francia kormány).

A terhek nagy része a közszférában dolgozókat és a nyugdíjasokat érinti. A köztisztviselők bére befagy, az e havi mintegy 1 260 EUR-nál magasabb nyugdíjak pedig az inflációnál lassabban nőnének (Reuters).

A diákokat közvetlenül érintő intézkedés az ösztöndíjban nem részesülők regisztrációs díja lett volna: a rövid felsőfokú szakmai képzésekért, azaz a BTS-képzésekért évi 178 EUR-t, az előkészítő osztályokért pedig 270 EUR-t kellett volna fizetni (Franceinfo). A mintegy 33 millió EUR bevételt hozó díj csak néhány óráig maradt napirenden: Édouard Geffray oktatási miniszter azt mondta, visszavonják (DNA). Ezt az ígéretet azonban még nem írták bele a törvényjavaslatba. A tervezet befagyasztja a lakhatási támogatást (APL) is, amelyre sok diák támaszkodik; ennek módosítására a kormány nem tett ígéretet.

Több pénz, kevesebb tanár

A Le Monde szerint az oktatási költségvetés 1,2 milliárd EUR-val, mintegy 64 milliárd EUR-ra nő, miközben 1 588 tanári álláshelyet megszüntetnek. Geffray azzal érvel, hogy a diákok száma hozzávetőleg 180 ezerrel csökkent. Szerinte, ha a tanári létszámot pontosan ezzel arányosan mérsékelnék, körülbelül 9 600 álláshelyet kellene megszüntetni (France 24).

Ez az összevetés országos átlagon alapul. Egyes térségekben csökken a beiratkozók száma, máshol alig változik, a közzétett adatokból pedig nem derül ki, mely iskolák veszítenek tanárokat. Azokban az intézményekben is megszűnhet egy álláshely, ahol már most sem pótolják a hiányzó tanárokat. Erre panaszkodnak a diákok.

Lecornu parlamenti többség nélkül

Az Európai Unió a hiány összegét korlátozza, azt viszont nem szabja meg, hogyan ossza el Franciaország a kiadásokat. A túlzottdeficit-eljárás keretében a többi tagállam pénzügyminiszterei nyomást gyakorolhatnak Franciaországra, hogy csökkentse a szerződésben rögzített, GDP-arányos 3 százalékos plafont jóval meghaladó hiányt (EUR-Lex). Arról viszont nem ők döntenek, hány tanár jusson egy-egy lycée-re. Ezt Párizs határozza meg.

Lecornunak nincs biztos többsége a francia parlamentben, ahogy arra a tervről szóló előzetesünk is rámutatott (To Brief). A szocialista képviselők csütörtökön azt mondták, nem látnak alapot a kompromisszumra (Le Monde). A nemzetgyűlés várhatóan október 13-án kezdi meg a törvényjavaslatok tárgyalását (EFE).

Az alkotmány egy kerülőutat is kínál. A 49.3-as cikk alapján a kormány szavazás nélkül fogadtathat el egy törvényt. Cserébe a nemzetgyűlés bizalmatlansági indítvánnyal megbuktathatja a kormányt. Lecornu korábban már megígérte, hogy nem él ezzel a lehetőséggel (Le Figaro).

A kormány a legkisebb költségű és legújabb követelésből engedett: eltörölné a díjat, amely talán nem is vitte utcára a diákokat. Ez az engedmény egyelőre csak ígéret, amíg nem kerül be a törvényjavaslatba. A tanári álláshelyek tervezett csökkentése viszont marad, így a költségvetés nem ad választ a diákok fő panaszára, a helyettesítés nélkül maradó tanárok ügyére. Amikor megkezdődik a parlamenti vita, Geffraynek és Lecornunak meg kell mondania, hol szűnik meg az 1 588 álláshely. Arra is választ kell adniuk, miért nem érinti majd a leépítés azokat az iskolákat, amelyek már most sem tudják pótolni a hiányzó tanárokat.