Francia-olasz koalíciós terv Libanonra

Emmanuel Macron és Giorgia Meloni az e heti antibes-i csúcson abban állapodott meg, hogy többnemzetiségű koalíciót próbál létrehozni az UNIFIL, az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának utódlására, miután annak mandátuma 2026. december 31-én lejár (Daily Sabah, UN News). Párizs és Róma ezt úgy keretezi, hogy Dél-Libanonban meg kell akadályozni egy „veszélyes biztonsági vákuum” kialakulását. A nehezebb kérdés az, hogy más európai fővárosok jogilag, politikailag és katonailag képesek-e csatlakozni egy ilyen vállalkozáshoz.

Két terv, egy címke

Macron és Meloni nyelvezete nagy ívű: széles koalícióról beszélnek, amelyet az EU-val és az ENSZ-szel hangolnának össze, és amelynek célja a libanoni szuverenitás erősítése (Euronews). Az Európai Külügyi Szolgálat terve ennél szűkebb: hároméves civil-katonai missziót javasol, amely a libanoni fegyveres erőket képezné és támogatná a határbiztonság, a megfigyelés és a tengeri védelem területén (Devdiscourse, LBC Group).

A különbség politikailag döntő. Egy kiképző missziót otthon könnyebb támogatásként eladni. Egy fegyveres békefenntartó erőnél a parlamenteknek azt is vállalniuk kell, hogy katonáik meghalhatnak. António Guterres ENSZ-főtitkár saját lehetőségeket is felvázolt: ezek nagyjából 2 000 és több mint 5 500 egyenruhás ENSZ-személyzet között mozognak, a tűzszünet ellenőrzésére és a libanoni hadsereg támogatására (UN News). Nem mindegy, hogy az utódmisszió ENSZ-művelet, EU-misszió vagy a hajlandó államok koalíciója lenne, mert mindegyik más jogalapot követel a részt vevő országoktól. A francia-olasz kezdeményezés ezért nem egyszerűen kiváltaná az ENSZ jelenlétét, hanem versenybe kerülhet annak átalakított változatával.

A belpolitikai zárak

Minden európai fővárosnak, amely katonákat küldhetne, saját jogi kapuin kell átmennie.

Írország a legtisztább példa. Az ír jog 12 főnél nagyobb külföldi katonai bevetéshez három jóváhagyást ír elő: a kormányét, a Dáil, vagyis a parlament alsóházának hozzájárulását, valamint ENSZ-mandátumot. A kabinet már jóváhagyott egy törvényjavaslatot, amely kivenné az ENSZ-feltételt a rendszerből, de a parlament még nem fogadta el, és a kormányzó Fianna Fáil frakciójában is ellenállásba ütközött (RTÉ, Irish Examiner). Ha az utód nem ENSZ-művelet lesz, Írország a jelenlegi szabályok alapján nem vehet részt benne. Ez közvetett vétójogot ad a Biztonsági Tanácsnak, benne Oroszországnak és Kínának, Írország válságkezelési döntései fölött.

Németország kifelé tart az UNIFIL-ből. A Bundestag utoljára hosszabbította meg a német részvételt, 2027 közepéig tartó leépítési szakasz mellett (Deutschlandfunk). Bármilyen új fegyveres bevetéshez friss parlamenti mandátum és világos nemzetközi jogi alap kellene. Berlin azt mondta, csak „életképes politikai-katonai átfogó koncepció” mellett köteleződne el újra (Bundesregierung). Magyarul: pontosan meghatározott feladat, kilépési útvonal és terv a katonák védelmére.

Spanyolország jelenleg mintegy 650 katonával van jelen az UNIFIL-ben, tehát van műveleti tapasztalata, de a külföldi bevetésekhez ott is kongresszusi felhatalmazás kell (Infobae/EFE). Madrid hivatalos álláspontja a francia-olasz javaslatról egyelőre nem ismert.

Honnan működne az erő

Ciprus miatt a libanoni terv rögtön arról is szól, honnan tud Európa ténylegesen erőt kivetíteni a Földközi-tenger keleti medencéjében. Nicosia Franciaországgal kötött védelmi partnerség keretében fejleszti katonai létesítményeit, és a szigetet regionális műveletek logisztikai bázisaként pozicionálja (Cyprus Mail). Egy Libanon közelében működő európai misszió nagy valószínűséggel ciprusi infrastruktúrára támaszkodna az utánpótlásban és az evakuálásban.

Ez Törökországgal okozhat súrlódást. A ciprusi bázisú műveletek Ankara számára az osztatlan sziget körüli rendezetlen vitát és a kelet-mediterrán térségre vonatkozó török igényeket is érintik. Törökország várhatóan nem stabilizációs eszközként, hanem Franciaország és szövetségesei tartós regionális megkapaszkodásaként olvasná egy Ciprusról induló európai missziót.

Ami nyitva maradt

Március óta hét UNIFIL-békefenntartó halt meg. A Biztonsági Tanács határozatot fogadott el a békefenntartók elleni bűncselekmények elszámoltathatóságáról, és kimondta, hogy az ilyen támadások akár háborús bűncselekménynek is minősülhetnek (UN Press). Ez a veszteséglista minden parlamenti szavazást befolyásolni fog, amely az utódmisszióról szól.

Hat hónappal az UNIFIL mandátumának lejárta előtt a francia-olasz koalíciós terv olyan kérdés előtt áll, amelyet csúcstalálkozók nem tudnak megoldani: ki küld katonákat Dél-Libanonba ENSZ-kék sisak nélkül, milyen jogi felhatalmazással, milyen fegyverhasználati szabályok mellett, és ki viseli a felelősséget, ha a helyzet rosszra fordul? Európának van politikai szándéka. Ereje, mandátuma és felelősségi lánca egyelőre nincs.